Rész, Fejezet

 1   1,  10 |       sincsen aki mondjon, csak az eperfa levelei integettek búcsút
 2   1,  12 |        házra, mely az övé volt. Az eperfa lombja búsan integetett
 3   1,  13 |      imponált mindenkinek.~A másik eperfa alatt a nevezett Tibuly
 4   1,  13 |          szorítva ki magának a hét eperfa világában.~Jómódú ember
 5   1,  15 |    gyerekét is fölvitte magával az eperfa tetejére, aminthogy le is
 6   1,  18 | elandalodott rajta a szem. Csak az eperfa alatt sétálgató, felborzolt
 7   1,  26 |           benéztem a kapun. A nagy eperfa most is megvan, a köcsögökkel
 8  II,  95 |        feküdjenek le kentek itt az eperfa alatt. Tüstént hozok ki
 9 III,  2  |        hallgatta, mit suttognak az eperfa levelei, mit döngnek a méhek,
10 III,  16 |            abban a sárga kõházban… eperfa van a házunk elõtt… No,
11 III,  72 |     állítanom minden faluból, hány eperfa van, mennyi selyembogár.
12 III,  72 |           tréfál.~- No, írjad hát. Eperfa van a megyében ötvenkétezernégyszázhuszonhárom…
13 III,  81 |     körmével belülről.~Lefeküdt az eperfa alá a ház előtt, és ott
14 III,  142|             állítsuk össze, mennyi eperfa van a megyében? Statisztikát
15  IV,  41 |            Hát az udvar közepén az eperfa ágai közt takaros parasztleány
16  IV,  41 |         pótolták. Az öreg Antos az eperfa alatt ült, a munkára ügyelve,
17  IV,  142|            öreg Patakiné feküdt az eperfa alatt dunyhákban. »Mi baja,