Rész, Fejezet
1 1, 11 | gazdag, gõgös ember, váltig bosszantotta, hogy a tisztelendõ úr mindig
2 1, 11 | közömbös, mert õt mélyen bosszantotta az, hogy mindez a Szekula
3 1, 13 | lehetõleg meglepte, sõt bosszantotta, hogy a látogató még a latin
4 1, 14 | galamb elröpült. Csak az bosszantotta a képviselõ urat, hogy megtépetlen
5 1, 19 | csak unta, késõbb azonban bosszantotta, lenézte, végig gúnyolta,
6 1, 25 | Málnay mosolygott. Talán bosszantotta is egy kicsit, de mosolygott.
7 1, 29 | Klacskáné vállat vont, de azért bosszantotta a célzás.~- Csak nem azt
8 II, 3 | elmés toasztján. Aladárt bosszantotta ez a nevetés, leolvasván
9 II, 7 | hítták, hanem az mindig bosszantotta, hogy van valahol Csehországban
10 II, 11 | mostani. De akkor mégis bosszantotta, hogy zseniális juxa nem
11 II, 25 | tájékozottsággal bírt. Legjobban bosszantotta azon ráfogás, hogy darabjait
12 II, 33 | természetesen rendkívül bosszantotta a színház tagjait, kik nemegyszer
13 II, 120| apró dolog, de mégis erõsen bosszantotta. Hirtelen magára rántá köpenyegét,
14 III, 1 | Záhony a vendég, másrészt bosszantotta, hogy a titulusa akként
15 III, 2 | valami nagyon jó.~Imrét bosszantotta a lenézõ beszéd. De bizony
16 III, 119| bástyák segélyével, mert bosszantotta, hogy vízhiányban szenvednek
17 IV, 29 | elveimhez, irányomhoz.«~Váltig bosszantotta ez a királyt, midőn egy
|