Rész, Fejezet

 1   1,  9  |          Szerdán este éppen e teremben ültünk együtt, midõn így szólott:~-
 2   1,  23 |            lóherésre.~Éppen az ebédnél ültünk, mikor hírül hozták a tag
 3   1,  23 |          rendesen minden vasárnap, ott ültünk a templomban, szokott helyeinken.
 4   1,  26 |           ágyból.~Egy félóra múlva ott ültünk a fõispán szobájában, ott
 5   1,  26 |               Igenis.~Még a vacsoránál ültünk, éppen vigasztaltam a papot,
 6  II,  14 |    házigazdámnak a kosztpénzt, kocsira ültünk, hol is az én szeretett
 7  II,  52 |               Nelliék kerek asztalánál ültünk.~- Hát nem tudják? Azért,
 8  II,  82 | perrendtartásról.~Tegnap, amint együtt ültünk szobájában a vígan pattogó
 9 III,  44 |             sietni, következésképp nem ültünk vasútra, hanem szekeret
10 III,  84 |             összeomlott. Egy este künn ültünk nála az elsõ emeleti erkélyen
11 III,  87 |                volt - de úgy volt.~Ott ültünk egymás mellett egy gyeppamlagon
12 III,  120|         ingadozó választókhoz.~Kocsira ültünk, s elhajtattunk a szabadelvû
13  IV,  43 |                 mi még valamikor télen ültünk le - mentegetõdzött Beöthy
14  IV,  117|           arccal.~Pompás négyesfogatra ültünk fel.~- Kié ez a gyönyörû
15  IV,  132|              én jó uramnak, éppen künn ültünk a padkán, a ház elõtt: »
16  IV,  148|              halom zöldült már, és ott ültünk a tetején. Volt ez rosszabbul