Rész, Fejezet

 1   1,  12 |               szivárognának a behunyt szemébõl. A becsukott zsaluk, a fehér
 2   1,  17 |            rád senki.~Mária kitörülte szemébõl a könnyeket, tudta már,
 3   1,  24 |     szemtelenség ez! Ejnye!~Kitörülte szemébõl az álmot és szétnézett.
 4   1,  25 |               melyiken van?~Kitörülte szemébõl a könnyeket.~- Bizony nem
 5   1,  34 |            lenyûgözõ burok, kitörülte szemébõl a könnyeket s parancsolón
 6  II,  1  |             az öreg szemébe.~És annak szemébõl azt olvasta, hogy a kemény
 7  II,  4  |           amit e hõs szavak sajtoltak szemébõl.~Ezalatt újra felhangzott
 8  II,  9  |                egy könny sem esett ki szemébõl, csak vonásain kezdett elterjedni
 9  II,  22 |            helyette olyakat, mik az õ szemébõl hullottak oda.~Ezen már
10  II,  23 | ügyvédjelöltnek, ha a szép kisasszony szemébõl feléje lövellõ Ámor nyila
11  II,  85 |           diónyi könnycsepp gurult le szemébõl végig a dolmányon.~Furcsa
12  II,  95 |                s két könny gördült ki szemébõl, s amint a D. felé vezetõ
13 III,  144|     professzor fölébredt, kidörzsölte szemébõl az álmot, olyan elevenen
14 III,  148|   fölcihelõdött a padkáról, kitörölte szemébõl piszkos ingujjával a könnyeket,
15  IV,  2  |          Balóthy-domíniumból.~Az öreg szemébõl egy könnycsepp esett ki,
16  IV,  32 |                  Hirtelen kidörzsölte szemébõl az álmot, s elõtte állott