1-500 | 501-631
Rész, Fejezet
1 1, 1 | belülrõl.~- Én vagyok. Kerekes János - kiáltott be a legény harsány
2 1, 1 | szóra:~- Amit kérnél, kedves János öcsém…~- Szaván fogom kendet.
3 1, 1 | még ki kellett jönni.~- János öcsém! - nyögte ki nagy
4 1, 3 | sem érti, ott áll az Olcsó János sátra. Ott uralkodik a legnagyobb
5 1, 3 | drágább öt garasnál. Olcsó János nem ismer magasabb árt.~-
6 1, 3 | kendtek! Én vagyok az Olcsó János, öt garasért adom, ami tíz
7 1, 3 | növekszik, ha azt Olcsó János az õ élelmes ékesszólásával
8 1, 3 | mind az ismerõsök Olcsó János sátránál. Erzsók asszony
9 1, 3 | csinos legény, aki Olcsó János uramnak megvenné minden
10 1, 3 | félóráig ácsorgott Olcsó János sátra mellett, végig bámulva
11 1, 3 | magától pattan fel, ha Olcsó János megérinti az oldalát, a
12 1, 3 | elcsenevészedjék.~Eközben Olcsó János sátra mellõl egyenkint szállingózni
13 1, 8 | feketekávét vitt nemzetes Csutak János uramnak, kiejté a csészét
14 1, 9 | ébresztgetésére a Szurdok Nep. János rektor uram által készített
15 1, 9 | feketébe öltözve az öreg Kamuti János ül, a méltóságos úr tiszttartója.
16 1, 9 | között.~A folyosón Kamuti János, a tiszttartó úr fogadja
17 1, 9 | fogásaiból, s az alázatos Kamuti János úrnak ugyancsak van mit
18 1, 9 | neve és életkora?~- Kamuti János, 64 éves.~- Vallása?~- Róm.
19 1, 9 | feketébe öltözve az öreg Kamuti János ül, a méltóságos úr tiszttartója.
20 1, 9 | megnézni, teszem azt, a Toldy János házát, vagy a Piry Mátyás
21 1, 9 | ébresztgetésére a Szurdok Nep. János rektor uram által készített
22 1, 9 | Majornokon! Ott a Gólya-Nagy János esete. A’ bizony vasat vitt
23 1, 9 | leeresztegetett vasakért, Gólya-Nagy János uram kivette a bicsakját
24 1, 10 | hídon a kőbül való Nepomuki János a sok esőzés idején megrepedt,
25 1, 10 | Az ám, a híres Lucifer János szalad a lova mellett. Mennek
26 1, 10 | ébresztgetésére a néhai Szurdok János (Záhony uram elõdje) által
27 1, 10 | van szégyenszemnek a Gólya János esete. A’ bizony vasat vitt
28 1, 10 | leereszgetett vasakért, Gólya János uram kivette a bicsakját,
29 1, 11 | fiam. Hát ki?~- Mikulik János.~- És a passzus és a lóreparálás?~-
30 1, 11 | kérdé tõle a bíró.~- Mikulik János.~- Hány éves?~- Ötvenegy.~-
31 1, 11 | Miféle ember ez a Mikulik János?~- Hja, nagyon furcsa mestersége
32 1, 11 | ment el mellettünk Mikulik János uram félrecsapott kalappal,
33 1, 11 | szenvedélyre alapította Mikulik János uram az õ üzletét, mert
34 1, 11 | vele elébb keresni Mikulik János uramat a nyírjesi kõházban.
35 1, 12 | mostanában. Csakhogy most Nagy János úrnak, Kispéter Istvánné
36 1, 12 | varr, mint amit Kozsehuba János uram csirizel össze gyatrán.~
37 1, 12 | nagy ellensége volt Bujdosó János uramnak.~IV. FEJEZET~SOHASEM
38 1, 12 | földjeimet hagyom a Kertész János unokámnak.~Most mindnyájan
39 1, 12 | utazzam. Az én nevem Rozsomák János. Majd meglássátok, hogy
40 1, 12 | meg bennünket.~Rozsomák János fölnevetett:~- Hát azt hiszitek
41 1, 12 | Útközben azt mondja Rozsomák János:~- Adok én nektek egy jó
42 1, 12 | a híres árulkodó Kendefi János.~- Úgy, hogy egy ilyen ügyefogyott
43 1, 12 | fizessünk, és igyuk meg a Szent János áldását.«~Kovasóczi Petkivel
44 1, 12 | lakott a négy leányával.~Babó János uram mint nagy népszónok
45 1, 12 | szemmeresztve. - Én Rozsomák János vagyok, az udvari intendáns.~-
46 1, 12 | tarkaságai közül, ama Rozsomák János nem lehetett más, mint gróf
47 1, 12 | a kettőt - felelte Bónis János -, megjött a fejedelem küldeménye:
48 1, 12 | pillanatban ért oda Hajdú János, aki ezelõtt Bottyán alatt
49 1, 12 | uram - lelkendezék Hajdú János. - Ha százkilencvenkilenc
50 1, 12 | jöjjön, elõkereste Hajdú János uramat, aki a szekerek körül
51 1, 13 | vélte fõtisztelendõ Vidovics János úr, aki éneklõ kanonok volt
52 1, 13 | bányatársulat pénztárnokát, Võneki János nevû kun embert, aki arról
53 1, 14 | az játszott vele. Az öreg János, ki most is nálunk van.
54 1, 14 | kaprisz van benne. Az öreg János minduntalan kiüt rajta.
55 1, 14 | Töltögette szorgalmasan az öreg János.~Ebéd után elhozta Esztike
56 1, 14 | elnök csengetett.~Az öreg János huszár berohant:~- Mit parancsol?~
57 1, 14 | fogja mondani fölháborodva: »János, vezesse le a lépcsõkön
58 1, 14 | Szedje föl a gyufát, János bácsi, kérem.~Szinte jó
59 1, 14 | krokodiluskönnyeket hullatja. A vén János dörmög, mint a medve, a
60 1, 14 | ágyát, s képzelje, a vén János is vele ment. Mindig mondtam
61 1, 14 | elvesszen a világban, ugye János bácsi?~A vén huszár, aki
62 1, 14 | akadály.~- Hol veszek pénzt, János, az útra?~- Az ám! Igaz
63 1, 14 | vagy megõrülök.~Az öreg János addig-addig törte a fejét,
64 1, 14 | Mondja csak, édes jó János bácsi.~- Hát nem áll az
65 1, 14 | De hogyne volna igaz, János bácsikám - szólt élénken
66 1, 14 | csinálni - vélte nagy bölcsen János. - Próba-szerencse! Nem
67 1, 14 | másnap nagy diadalmasan hozta János a pénzt a bankból, s Eszter
68 1, 14 | Teremtõ istenem! Ezt a János írja. Ez az én levelem.~
69 1, 14 | az esztendõben.~Az öreg János huszár~Notabene: Itt nincs
70 1, 14 | beszélte. Hát még mikor az öreg János levelére került a sor. No,
71 1, 14 | hangolódott:~- No, képzelem a János úr írását. De ami téged
72 1, 15 | el, teszem azt, Kanizsay János és Dersffy Gábor.~A király
73 1, 15 | épületbe a megboldogult Vitéz János.)~A menet a város kapujához
74 1, 15 | mint a királyok.)~Pongrácz János uram magyarul kérdé az érsektõl:~-
75 1, 15 | diadalívnél, azalatt Szirmai János elrendezte a menetet, a
76 1, 15 | lovakon; utánok Szirmai János püspök nagy, tizenhat markos
77 1, 15 | jól megcsinálták Szirmai János és Rozgonyi Rajnáld uraimék.
78 1, 15 | Vitéz élne, és az tenné föl János fejére a koronát! S ilyenkor
79 1, 15 | õrült barát festett Vitéz János érseknek; három király arcképét,
80 1, 15 | Hisz egyszer a megboldogult János érseket arcul is ütötte.
81 1, 15 | azt a kürtöt, Bessenyei János!~Megharsant a kürt s nyomban
82 1, 15 | prímási asztalnok, Motesiczky János uram lépegetett fölszerszámozott
83 1, 15 | a királynéra), Lendvay János, Perényi Pál igen csinosan (
84 1, 17 | Varsóba, a vele ment Fajor János és Kelemen István pincemesterek
85 1, 17 | tornácnál, mégpedig - mint Fajor János hit alatt erõsíti - e szavakkal,
86 1, 17 | oláhokat otthagyta. - A szelíd János apostol gyomrában egri bikavér
87 1, 17 | ítélõszéket a kúriára: Zavadszky János uramat, a fõbírót, Hertely
88 1, 17 | járt pincemesterek, Fajor János és Kelemen István tanúk
89 1, 17 | a templom melletti Szt.-János nevû temetõben illette egy
90 1, 17 | tisztelendõ Hanulkovics János uram. Ha igazi szolgája
91 1, 17 | Maczkó Jakab és Jozeffi János; mindakettõ mestere az ékes
92 1, 17 | püspöknél járt követség, Jozeffi János és Maczkó Jakab.~A püspök
93 1, 17 | birokra kelt vele a Kováts János szíjgyártó mester kocsiszínjében.
94 1, 18 | peresznyei szabó, Sándor János uram, mindig halálra nevette
95 1, 18 | meghálhatnának.~- Hát csak rajta, János. A holdvilág keresztülsegít.
96 1, 18 | arról gondolkozom… Hopp, te János, úgy emlékszem én, hogy
97 1, 18 | juthatnánk ahhoz az akolhoz, János?~- Ha az urak tolnák fölfelé
98 1, 18 | inaszakadásig tolták a kocsit. János pedig húzta a két hegyhez
99 1, 18 | csinálnak. De hohó! Ne erre, te János! Balra tarts, balra, ezen
100 1, 18 | van a »Szõllõ«. Állj meg, János!~Ódon épület volt a »Szõllõ«,
101 1, 19 | az inháber: gr. Brunszvik János.~Maga a szép grófné a táncoló
102 1, 19 | helyszínén ápolás alá vett Nyirkó János, az uradalmi doktor, kifogván
103 1, 19 | pozsonyi poéta, Schmidt János német poémái, melyeket erre
104 1, 20 | izgatottan:~- Mit gondolsz, te János, melyik parancsolatnál pirult
105 1, 20 | szét hamar, Kozsibrovszky János!~Kozsibrovszky szétütötte
106 1, 22 | se vagytok. Itt van Gál János, akivel a szolgabíró is
107 1, 22 | egy légy csípte meg a Gál János uram kezét, s az egyszerre
108 1, 22 | csapott belõle parádét Gál János. Nem szólt az semmit, ha
109 1, 22 | felelte flegmával Gál János, csakhogy mondjon valamit -,
110 1, 22 | pákosztos férge! - fakadt ki Gál János minden ijedelem és bosszankodás
111 1, 22 | Ne hagyd magadat metélni, János! Ne hallgass a doktorra,
112 1, 22 | Ne hallgass a doktorra, János!~Az öreg barátságosan pislantott
113 1, 22 | ingyen a fiókjából.~Gál János gondolkozni látszott, de
114 1, 22 | egykedvûen veszi.~Bizony Gál János uramat sem bírta megijeszteni
115 1, 22 | Gyanít-e valamit Gál János?~Mátyásné vállat vont.~-
116 1, 22 | Mátyásné vállat vont.~- Gál János okos ember, de az asszonyi
117 1, 22 | elbúcsúzni a gazdához.~Gál János még mindig ott feküdt, ahol
118 1, 22 | értem. Persze, persze.~Gál János indulatosan rázta meg ökleit
119 1, 23 | veszekedett rá váltig:~- Ej, János, János! Hogy nem szégyenled
120 1, 23 | rá váltig:~- Ej, János, János! Hogy nem szégyenled magad,
121 1, 23 | Hogy nem szégyenled magad, János, úgy lebecsmérelni a legfõbb
122 1, 23 | beléd üt egyszer a mennykõ, János.~- Több esze van az Istennek,
123 1, 23 | ugye? Boszorkányos Varga János, de nagy fiú már! Hogy hívják?~-
124 1, 23 | megcsalnak bennünket! Meglásd, János, hogy nincs ott semmi… ~
125 1, 23 | Dixi.~Szeretõ nagyapád: János.~u. i. Itt küldök két pengõ
126 1, 23 | pénzt.~- Ne légy gyerek, János. Ne okoskodj - keresgélte
127 1, 23 | tönkretenni. Sokért nem adnám, János, ha ezt a siket kutyát legalább
128 1, 23 | abban a hadnagyi ruhában, te János… Azok a bolond aranyzsinórok…
129 1, 23 | megtartani? Csak tedd vissza, János, a bugyellárisodat! Ne mondja
130 1, 23 | olcsó pénzt. Nem képzeled, János, hogy mennyire utálnak engem
131 1, 23 | megborzongott.~- Oly csúnya a halál, János… oly csúnya és az a rettenetes,
132 1, 24 | vedleni. Majd meglátod. Hé, János - rázta meg a bakon bóbiskoló
133 1, 24 | véknyabban, ki vastagabban.~János a szemeit dörzsölte.~- Gubó
134 1, 24 | elõtt megállott a kocsi. János inas leugrott a bakról,
135 1, 24 | Hát az, barátocskám, a János ingben és gatyában, mert
136 1, 25 | Molnár.~- Menjen csak be, János, és súgja meg a feleségemnek,
137 1, 26 | tisztelendõ úr, Blahunka János és egy öreg magas férfi,
138 1, 26 | hogy tisztelendő Blahunka János urat az úristen sokáig éltesse. (
139 1, 26 | kezed, te vagy a Templom János (vagyis helyesebben: János,
140 1, 26 | János (vagyis helyesebben: János, a templomszolga).~Az a
141 1, 26 | hatalmas esernyõk alatt. János, a templomszolga, lámpást
142 1, 26 | keskenysége miatt, elöl Templom János a lámpással, aztán én, végül
143 1, 26 | rossz ember - vélte Templom János.~Nem vettük nagyon szívünkre,
144 1, 26 | él-e még az öreg Kupicza János.~- Él és olyan friss még,
145 1, 26 | Kálvária utcában.~Kupicza János az elsõ nõi szabó volt diákkoromban,
146 1, 26 | egész vármegyében.~Kupicza János legényke korában leesett
147 1, 26 | érdeklõdés menten Kupicza János felé fordult, s apját Kupicza
148 1, 26 | ellátja az alulírott »Kupicza János nõi szabómester.«~Hej, de
149 1, 26 | sprechen.« A Lórulleesett János gömbölyû betûi.~Csak õ maga
150 1, 26 | Egyedül.~- Van magának lova, János?~- Szerzek.~- Nyargaljon
151 1, 26 | huszár.~- No, mi újság, János?~- Hát igenis, hogy egy
152 1, 27 | kürtösi szûrszabó, Bocskó János, vagy az esztergályi csizmadia
153 1, 27 | hangja:~- Csak hajts vele, János, csak hajts a doktorhoz.~
154 1, 27 | csak hajts a doktorhoz.~És János hajtott is egykedvûen, Filcsik
155 1, 27 | fõerdésze, a boldogult Kiss János. Még most is mutogatják
156 1, 27 | százhúsz esztendeig. Kiss János sírt ásatott neki ugyanazon
157 1, 31 | závárt eltolni. Szerednyei János hozott hírt.~- Az ásás foly,
158 1, 31 | köztük - felelte Szerednyei János.~Azután elment Szerednyei.
159 1, 32 | ágyban tartotta, tehát Hirkó János, a béresgazda intézkedett,
160 1, 32 | csak rajta. Hajts tovább, János!~Kobolinszky nagy fúriában
161 1, 32 | magát, hogy õ dr. Pergen János ügyvéd, Brünnbõl.~- Tessék
162 1, 33 | asztal körül ültek Liszkay János, Vajda Pál, Hajdú György,
163 1, 34 | harangozás elõtt átfutott a Tóth János szatócs boltjába egy garas-ára
164 1, 34 | Rossz jel - szólt Kapor János, az erõs varga -, hogy legelõbb
165 1, 34 | kettõ: a becsületes Herenczy János, arról híres, hogy mindig
166 1, 34 | módon gazdagodó, Prager János nevû fiatal brassói hentesmesteren,
167 1, 34 | mondjon nekem valamit, Blok János, ama pár csizmának a belsõ
168 1, 34 | belsõ tulajdonságairól.~Blok János gúnyolódva jegyezte meg:~-
169 1, 35 | értelmes csõszöm, valami Barkó János, elmondtam neki, hogy miket
170 1, 35 | hogy én vagyok az Olcsó János, velem könnyû elbánni, de
171 1, 35 | meredt az átellenes falon János fõvételét ábrázoló képre,
172 II, 1 | ember volt az öreg Kakuk János, isten nyugosztalja meg
173 II, 1 | hítta másképp senki, mint »János bácsi«-nak, s nem is volt
174 II, 1 | azután úgy nézett ki az öreg János bácsi, mintha kicserélték
175 II, 1 | grófkisasszony.~Szerette is János bácsi egyetlen leányát,
176 II, 1 | mely Lóczi Márton uram és János bácsi között létezett, melynek
177 II, 1 | mellett a neveiknek sem. János bácsit »puhaszívű«-nek hítták,
178 II, 1 | nek.~...A német világban János bácsi egyszer folyamodni
179 II, 1 | kemény ember végignézte János bácsit, s a falu házánál
180 II, 1 | a német előtt koldulni?~János bácsi elpirosodott szégyenletében,
181 II, 1 | egész falu egyhangúlag Kakuk János uramat választotta meg.~
182 II, 1 | uramat választotta meg.~János bácsi könnyes szemekkel
183 II, 1 | reszketett, amikor mondta.~Kakuk János uram volt talán az egyedüli,
184 II, 1 | lehet abból olvasni.~Hiszen János bácsi semmit sem vett észre
185 II, 1 | vendég halványsága.~...Hanem János bácsi abból sem tudott olvasni.~
186 II, 1 | eltalálni a doktor dolga.~János bácsi meg is kérdezte a
187 II, 1 | sírban gyógyul ki az ember.~János bácsi egészen meg volt ijedve,
188 II, 1 | fogja gyógyítani Mariskát.~János bácsi szót fogadott, elhozatta
189 II, 1 | segítették tönkrejutni a szegény János bácsit.~Ami kevés pénzecskéje
190 II, 1 | és jártak oda vigasztalni János bácsit, felszolgálni a beteget,
191 II, 1 | cigány viskójáig, még Kakuk János uramhoz is.~Oh, mint fogja
192 II, 1 | szép halott volt!~Az öreg János bácsi megüvegesedett szemekkel
193 II, 1 | értesültem a fiam haláláról...~János bácsi most pillantott legelõször
194 II, 1 | elfogadtatik minden adomány...~János bácsi csüggedten hajtotta
195 II, 1 | Mit akar kegyelmed, Kakuk János uram?~Kakuk János uram odahajolt
196 II, 1 | Kakuk János uram?~Kakuk János uram odahajolt a szép hatotthoz
197 II, 1 | megfogta görcsösen az öreg János bácsi reszketõ kezét s megindult,
198 II, 1 | Kegyelmed derék ember, Kakuk János uram. Kegyelmed különb ember,
199 II, 1 | múlva odafektették melléje János bácsit is: a bánat vitte
200 II, 13 | kém volt.~- Mi jót hozott, János? - kérdé Jurisics nyájasan.~-
201 II, 13 | kétszázezernyi - viszonzá János, mindenképp rémíteni akarván
202 II, 13 | ütött kardjára, hogy szegény János, vitéz urának haragját közel
203 II, 14 | Egyszeribe odaültetnék Arany János mellé, ha az a »ha« nem
204 II, 24 | hogy hiszen az öreg Kerecsy János (Aladár nõtlen nagybátyja)
205 II, 24 | nagybátyja: méltóságos Kerecsy János úr viseli. Azt is tudja
206 II, 24 | elnyomni. Megállj, vén Kerecsy János, majd meglakolsz ezért,
207 II, 24 | valóban? Õ-e az a Kerecsy János, aki a párizsi köztárlaton
208 II, 24 | fõispán.~- Isten hozta, kedves János bácsi! - ugrott fel élénken
209 II, 24 | Köszönöm. Foglaljon helyet, János bácsi.~Õméltósága még egyszer
210 II, 24 | vagyok én most is. Köszönöm a János bácsi jóakaratját és elfogadom.~-
211 II, 24 | A Kerecsyek is emberek, János bácsi.~- A Kerecsyek is
212 II, 24 | comtesse.~- Istennyila, kedves János bácsi, nem comtesse - kiáltá
213 II, 24 | gavallérok.~- Köszönöm, János bácsi - mondá Aladár könnyes
214 II, 24 | Kelt s a t. ... Kerecsy János de eadem m. p. Elõttünk:
215 II, 33 | betûig. Nevem Fillér, a Szent János templom orgonafujtatójának
216 II, 43 | helyen, hol tudós Makói János fõtanító úr a kikérdezõ,
217 II, 43 | már az isten dolga; Makói János uram megtette a magáét,
218 II, 54 | megváltoztatta, lett belõle Kegyes János.~Csakugyan kegyesen, istenfélõen
219 II, 65 | be a titkárját: Csucsutka János urat!~- Gyere be, te bivaly!
220 II, 65 | látom.~De bizony a Csucsutka János úr is ugyanazt olvasta ki
221 II, 71 | Lekötelezett szolgája...~Jakusacz János nótárius.«~- Igen, de az
222 II, 73 | JÁNOS ÚR A POLITIKUS, VAGY A SZEGEDI
223 II, 73 | mellé rendesen megkapom a János úr társaságát is. S az nem
224 II, 73 | utolsó csemege a reggelihez.~János úr ott ül szétvetett lábakkal
225 II, 73 | Azt úgysem veszi el senki.~János úr szájában virgínia szivar
226 II, 73 | pontokat szimatol meg akkor János úr a politika egén.~Mikor
227 II, 73 | istennyilát csinálunk?~Szegény János úr! - A gond száz ráncot
228 II, 73 | Megint új hazugság!~Egyszóval János úr mindig háborút olvas
229 II, 73 | ellenszenvvel - ahogyan megérdemlik.~János rokonszenveire rossz idõ
230 II, 73 | sohasem az nyer, akinek János úr kívánja a szerencsét - -
231 II, 73 | velem is beszédbe elegyedik János úr:~- Hát tisztelt uramöcsém,
232 II, 73 | lovának hízeleg az isten...~János úr mindenbõl politikai következtetést
233 II, 73 | csillogtatja meg szemeit.~János úr minden dolga, minden
234 II, 73 | Idáig ért János úr a beszédében, meg nem
235 II, 73 | E naptól fogva - mondja János bácsi - bizalmas viszony
236 II, 73 | János úr mélyen elgondolkozik,
237 II, 79 | megbuktatásához - mondja János, az egylet vicetitkára -,
238 II, 79 | megérteni, s szinte irigyeltem János barátunk ötletét, aki a
239 II, 79 | poharak.~Laci, Pista és János rágyújtottak egy-egy itthon
240 II, 82 | neki, hogy maga a Karmos János barátom kis Mimi-kéje, hogy
241 II, 85 | kocsiülésre.~Ft. Kubcsik János plébános úr ellenben kacsát,
242 II, 85 | parókián.~Tisztelendõ Kubcsik János úr elhatározta, hogy ha
243 II, 86 | korában a nagyságos Rukaczy János úr édesanyja (hja, milyen
244 II, 88 | SZÉKESFEHÉRVÁRRA~1879~Írta: János~Ecsém! nem tréfadolog az,
245 II, 88 | elkezdtem fülelni. Restó, János, gondoltam magamban, tanulj
246 II, 88 | fõhercegnek néznek engem. No, János, még ilyen eseted sem volt -
247 II, 88 | akkor az én mellényemben a János gyerek aranyórája és aranylánca?~
248 II, 91 | BORÁSZATI GYŰLÉS~1879~Írta: János~Ecsém! Fölvirradt a mi napunk
249 II, 92 | bizottság? Hát az Asbóth János új excentrikus lajbiját
250 II, 96 | 1879~Színházi kritika~Írta: János~Már nem tûrhetem tovább,
251 II, 98 | Nótás Katát ismételték.~János ezt írja az elõadásról:~
252 II, 104| közülök, mint egy - Hunyadi János.~Emberismeret, ész és ízlés
253 II, 106| TÁVGYALOGLÁS~1880~Írta: János~Mindétig mondják az »arany
254 II, 106| Ki azzal a pennával most, János, ha okos ember vagy, s csördíts
255 II, 113| fiatalembernek dr. Fekete János a neve, nem valami regényesen
256 II, 113| segédszolgabíró, dr. Fekete János bízatott meg.~Fekete arcát
257 II, 113| utalták volna, mert Fekete János fõleg a nemzetgazdászattal,
258 II, 113| enyészettel és a penésszel, mert János elkeseredésében megfogadta,
259 II, 113| felejtett mostanában dr. Fekete János. Aki a paradicsomban van,
260 II, 113| voltam idegen ez eszmétõl. János jeles fiatalember, nagy
261 II, 113| különösen is meghagyta, hogy János úrfit, ha jönni találna,
262 II, 113| a kopogtató: dr. Fekete János.~A nagyságos asszony szigorú,
263 II, 113| bemutatni földimet, dr. Fekete János segédfogalmazót.~Õexcellenciája
264 II, 116| üres, pedig bizony a Máthé János házatája derekasan meg van
265 II, 116| bírja elfelejteni Máthé János; komor az õ arca, örökös
266 II, 116| ugyancsak kényezteti ám Máthé János az õ »báránykáját«.~Neki
267 II, 116| Pedig azt szeretné Máthé János, ha víg lenne, ha ugrándozna;
268 II, 116| mindig úgy tûnik fel Máthé János elõtt, mintha nem is ide
269 II, 116| Angyalnak termett az, Máthé János uram - mondja a másik.~Máthé
270 II, 116| mondja a másik.~Máthé János pedig sehogy sem akarja
271 II, 116| mosolyogni többé.~Hej, ha Máthé János tudná, mitõl gyógyulna meg
272 II, 116| kellene? - töprenkedék Máthé János. - Mit gondolsz, kis aranyom,
273 II, 116| Rózsa nénit szeretem.~Máthé János elpirult, mert õ is azt
274 II, 116| õ nyelvén szólani.~Máthé János elhallgatta volna ítéletnapig.
275 II, 116| Hozzon nekem egy mamát!~Máthé János uram meghökkenve hátrált
276 II, 122| neki, hogy engem Asbóth János mintájára borotváljon meg,
277 II, 123| Miféle unokáihoz?~- Én Kampós János vagyok, kedves uraim, s
278 II, 123| pontján fekszik.~Kampós János a szögletrõl még egyszer
279 II, 123| megdöbbenés a jövõ fölött.~Kampós János fázni kezdett azon gondolatra,
280 II, 123| a községházánál.«~Kampós János nagyon megörült a hirdetménynek.
281 II, 123| idõ alatt nevelteti. Szabó János Tur-Varasdról egy tizenhárom-tizennégy
282 II, 123| ingyen szolgálóhoz jut.~Kazay János és neje Rimaszombatból egy
283 II, 123| gondját viselni.«~Kampós János a nagy tömeg közt odafurakodott
284 II, 123| engedni. Az öreg Kampós János még ez este veszedelmesen
285 II, 123| pedig Rimaszombatban Kazay János uramnál. Vigasztalták, hogy
286 II, 123| bajuk van.~Az öreg Kampós János nem is ment Szegedre, hanem
287 II, 123| ebben a házban?~- Kazay János a nejével. Hogyne tudnám,
288 II, 123| fogja kiházasítani.~Kampós János nagy hálálkodással fogadta
289 II, 123| összefacsarták volna Kampós János szívét.~Kis leányát kezén
290 II, 123| betûkkel:~Építette Kampós János. Annó 1878.~Az öreg megszólított
291 II, 127| sertéshús-hulladékot: »Molnár János uram - úgymond - meg fog
292 II, 133| utánanézett és Köszvényes Szõcs János kóbor csizmadiát megfogadta
293 II, 133| imigyen:~»Köszvényes Szõcs János fogadott rabnak fertályesztendei
294 II, 133| 30 forint.«~Szõcs János alacsony, tömzsi ember volt,
295 II, 133| Még jobban zörgetett Szõcs János.~- Ki az, mi az? - riadt
296 II, 133| kiáltá rekedten Szõcs János.~- Miféle én?~- H á t ...
297 II, 133| darabig zörgetett Szõcs János - aztán lassankint megszûnt
298 II, 134| pap, fõtisztelendõ Kubcsik János úr állott a baldachin alatt,
299 II, 134| magától értetõdik, mert »János érsek«-nek is, a kancellárságot
300 II, 136| zokogott, a szomszéd Nagy János uram a ravatalt állította
301 II, 137| MOZGÁS~1881~Útirajz, írta: János~Mehádia, aug. 14.~Még a
302 III, 2 | garádban zuhog a víz. Võneki János uram portáján egész tócsák
303 III, 2 | Ehhez tartsd magadat, Gélyi János!~A többiek is nevettek.
304 III, 2 | molnárné fogadásán, csak Gélyi János nem. Elpirult a Pillérné
305 III, 2 | fehérebbé válik.~A Gélyi János szeme is arra vet sugarakat
306 III, 2 | nem maradt más, csak Gélyi János tíz zsák búzája.~Talán szándékosan
307 III, 2 | Klára!~- Egy felet se, Gélyi János. A te szeretõd voltam valaha,
308 III, 2 | Fölszakadt a sóhajtás a Gélyi János mellébõl:~- Verje meg hát
309 III, 2 | belülrõl az õszi könnyezést.~János ott is megpillantotta.~-
310 III, 2 | Ajkaiba harapott Gélyi János s zavartan hebegte:~- Hát
311 III, 2 | viseled magad…~Bement Gélyi János és akár ki se menne többé
312 III, 2 | megszeretett.~Látta már néhai Préda János is, azonképpen Szücs Gergelyné,
313 III, 2 | kaszapengéjét.~ ~SZEGÉNY GÉLYI JÁNOS LOVAI~1882~Elõbb a »Bokros«
314 III, 2 | jó dolguk, mint a Gélyi János keze alatt.~Maga nevelése
315 III, 2 | elleste a tudományukat Gélyi János s olyanná nevelte ezt a
316 III, 2 | a szénatartó eltakarta.~János se vette észre az asszonyt,
317 III, 2 | legyen a kenderáztatóknál.«~János kiejtette kezébõl a Ráró
318 III, 2 | fehéret, akkor jöjjön.«~Gélyi János alig bírta felszerszámolni
319 III, 2 | be volt fogva. Felültek.~János meglegyintette az ostort
320 III, 2 | Kieresztette az ostort Gélyi János, röpült a négy ló, ágaskodott
321 III, 2 | röpült.~- Nem is hittem, János, hogy elviszel, tudom, nem
322 III, 2 | Még erre sem felelt Gélyi János. Csak hadd jöjjön még közelebb
323 III, 2 | messzirõl megérzi, ha a Gélyi János négy híres lova jön.~De
324 III, 2 | került össze: a néhai Csillom János Józsi fia Bodokról és a
325 III, 5 | garádban zuhog a víz. Vöneki János uram portáján egész tócsák
326 III, 8 | képekkel~1881~BEVEZETÉS~Kapocsy János a Nagymező utcában lakott.
327 III, 8 | emlékszem bizonyosan.~Kapocsy János hivatalnok az általános
328 III, 8 | kis remuneráció.~Kapocsy János olyan egyszerű ember éppen,
329 III, 8 | kötelez.~Nos, hát Kapocsy János uramat nem kötelezte a neve
330 III, 8 | fokozni igyekezett volna.~János úr, noha csak János volt,
331 III, 8 | volna.~János úr, noha csak János volt, szerette a regényeket
332 III, 8 | Mintaképe vala õ Kapocsy János elõtt a nõi szendeségnek
333 III, 8 | Okvetlenül Kupcsik Nep. János úron kellett volna kezdenem,
334 III, 8 | praktikus eljárás.~Kupcsik János úr magánzó volt és zeneleckéket
335 III, 8 | örök ifjúságot hordanak.~János pedig mûvész a javából s
336 III, 8 | néha még többet is látott a János úr káprázó szeme. Látta,
337 III, 8 | boldogságból annyit Kupcsik János? Ami sok, az megárt, ha
338 III, 8 | mondá Kupcsik Nepomuk János lehetõ nyájasan.~Frau Léni
339 III, 8 | kopogás hallatszott, s Kupcsik János úr lépett be.~Miután leültették
340 III, 8 | szólt Pörgey -, Kupcsik János gazdag magányzó.~A kölcsönös
341 III, 8 | Jánosnak hívják.~- Mit? Kapocsy János? Hát ‘iszen ösmerem én a
342 III, 8 | méltatlankodik Kupcsik János.~- Ugyan, hogyne nevetnék
343 III, 11 | csend, a két véglet.~Bodó János bácsi is - hej, pedig milyen
344 III, 11 | ki éppen akkor ringatta a János bácsi unokáját, a picinyke
345 III, 11 | meghalt, jól járt.~A Bodó János házanépe jól járt, mind
346 III, 11 | maradt, a kis drága kincs.~János bácsi eladta a kis fekvõséget
347 III, 11 | emlékében van a szegény János bácsinak az a borzasztó
348 III, 11 | látvány többé a jó Bodó János bácsinak. A csatában elvesztette
349 III, 14 | hallgasson ki engem! Én Kranz János vagyok, még ezelõtt négy
350 III, 14 | nem Hiripi, hanem Perényi János, az a hölgy meg ott a feleségem.~-
351 III, 14 | forintocskát - mondá Perényi János foghegyrõl.~- Hát van pénzed?~
352 III, 14 | tömött tartalmát.~- Ejnye, János - mondám bizalmasan suttogva -,
353 III, 19 | nem szól ez a rajz.~Gimey János uram története van pedig
354 III, 19 | pénz, gulya, birkanyájak.~János úr Jancsi korában szintén
355 III, 19 | akarunk elmondani.~Gimey János úr hogyan pusztult el, érdektelen
356 III, 19 | a ház örökre…~Átgondolta János egész életét, visszaidézte
357 III, 19 | fel a szekerünkre, Gimey János! érted jöttünk.«~Fekete
358 III, 19 | olyan undorító a szaga…~János elrohant otthonról, s mikor
359 III, 19 | kiolvasta a pulpitusra.~János sóhajtva nézett az utolsó
360 III, 20 | humorista az én Frecskay János barátom. Õ mindig jó kedélyben
361 III, 24 | selejtezték. A levéltárnok, Bogi János úr, ki keresztülbetûzgette
362 III, 28 | a konyhaajtó és Sáfrány János uram nyitott be. Még most
363 III, 28 | Erzsi fiam?~- Itthon van, János bácsi, de alszik.~- Költsd
364 III, 28 | baj van?~- Itt a Sáfrány János, keresi nagyuramat.~- Tudom,
365 III, 32 | mért nem szólt ön elõbb. János, János, gyere csak ki, édesem…
366 III, 32 | nem szólt ön elõbb. János, János, gyere csak ki, édesem…
367 III, 32 | édesem… gyere csak ki.~János elõtopog a szobából hálósipkában,
368 III, 32 | tajtékpipával.~- Mi baj van? - kérdi János úr, a férj ijedten. - Mért
369 III, 32 | doktor megijesztett, édesem. János, János, én félek, hogy itt
370 III, 32 | megijesztett, édesem. János, János, én félek, hogy itt foglak
371 III, 32 | testszervezetem. Én veszve vagyok, János.~- Igaz az, doktor? - kérdé
372 III, 32 | Igaz az, doktor? - kérdé János úr megdöbbenve.~A doktor
373 III, 32 | Oh, te kegyetlen vagy, János!~A kegyetlen János azzal
374 III, 32 | vagy, János!~A kegyetlen János azzal kiadja a rendeleteket
375 III, 49 | az alispán urat.~- Ejnye, János, János! Hát mid vagyok én
376 III, 49 | alispán urat.~- Ejnye, János, János! Hát mid vagyok én neked,
377 III, 49 | Hát mid vagyok én neked, János? - kiabálta az alispánné
378 III, 54 | szítt, hanem hogy Lupcsek János, aki nekem pertu pajtásom,
379 III, 54 | kancellár ridegen.~- Lupcsek János - mondá Lupcsek János.~A
380 III, 54 | Lupcsek János - mondá Lupcsek János.~A kancellár fel s alá járkált
381 III, 56 | Anna tanítóját, Csapanka János urat, s ez akkor, fõbenjáró
382 III, 59 | menjen nyugodtan haza.~Kupka János ahelyett, hogy megörült
383 III, 59 | értem önt, barátom.~Kupka János elpirult, a nyakkendõje
384 III, 59 | tarthatatlanságát s egyszersmind Kupka János uram kérésének okszerû oldalait.~
385 III, 59 | író is, megértvén Kupka János fátumát, miután jóízûen
386 III, 59 | van a három forint, Kupka János. Távozzék! Ön most már szabad,
387 III, 59 | kinyílván az ajtó, a Kupka János arca volt látható. A szoba
388 III, 62 | eleven példa vidéken lakó János bátyámmal, akitől azt kérdeztem,
389 III, 62 | t.~- Nincs az már meg, János bácsi.~- Mi a kõ? No, hát
390 III, 62 | meg.~- Hát mit szól hozzá, János bácsi, hogy az »Egyetértés«-
391 III, 62 | pedig tekintetes Ernyeczky János uram leste ott kitartással,
392 III, 66 | élt ezen időben Korogh János nevű levente, kinek apja
393 III, 66 | tervezem én azt, hogy Korogh János és Maróth Anna vannak a
394 III, 66 | mikor dalia ura, Korogh János kíséretében a Maróth-kastélyban
395 III, 66 | s mikor egy napon Korogh János megkérte Anna kezét, az
396 III, 70 | RENDŐR-ZSENI~1883~A vén Fodor János, a vidék legmódosabb mágnásparasztja
397 III, 70 | bizony az a szegény Fodor János.~- Ah! A Fodor János? -
398 III, 70 | Fodor János.~- Ah! A Fodor János? - szólt Laucsik csodálkozva. -
399 III, 70 | ereszkedni Fodor Jánossal.~- Ej János, János, de szép felesége
400 III, 70 | Fodor Jánossal.~- Ej János, János, de szép felesége van… Nem
401 III, 70 | kezébõl kiszakítva magát Fodor János, s fölemelte ökleit.~- Verjen
402 III, 73 | mieink.~Hát ez a Koporka János kezdte vallatni Regdont
403 III, 73 | megnézni a dátumokat.~Koporka János a fogait csikorgatta mérgében.~-
404 III, 74 | az egyikkel, mint Zápolya János:~- Fiam, Pali, mihelyt annyira
405 III, 75 | hónap, ez már mégis sok.~János öcsém végre kigondolt egy
406 III, 75 | egészséges az, mint a makk. A János öcsém sürgönyözte, hogy
407 III, 76 | Ritka becsületes ember a János. Rá merném bízni a lelki
408 III, 76 | sietett elmondani a többit.~- János a legjobb szívû ember. Valóságos
409 III, 76 | Erre a névre visszafordult János és mennyei derültséggel
410 III, 83 | Barnabás, Kazy Ferenc, Mácsik János és Laczkó István. Azt beszélik,
411 III, 88 | Szûcs Mihály és Töviskes János uram.~- No, ugyan? - feleli
412 III, 102| egy cédulát tett Nepomuki János kõmarkába, melyen nagy betûkkel
413 III, 103| fiú politikába keveredett János király mellett, amibe Ferdinánd
414 III, 103| hogy »tessék, menjetek János király után, hanem a váratok
415 III, 103| Ferdinándhoz állt valaki, akkor János kergette ki a birtokaiból,
416 III, 103| jókor elillant Erdélybe János Zsigmond hûségére, de váraiban
417 III, 106| fogoly-vacsorát. Tegye vissza, János, a levelet.~És János rendõr
418 III, 106| vissza, János, a levelet.~És János rendõr visszatette - de
419 III, 106| motívumait, visszatette, mondom János a levelet, de tévedésbõl
420 III, 109| hívják, kérem?~- Kramper János.~- Pompás magyar név! -
421 III, 109| ez idõ szerint a Kramper János név. Csak maradjon ön meg
422 III, 109| bürök«.~- Legyen ön Bürök János.~- Pompás, de éppen a bürökrõl
423 III, 110| végre elõlépett Motovnik János, a legtekintélyesebb, s
424 III, 110| ideálnak való.~20-ik lap. Koczó János, anyámasszony katonája.
425 III, 113| tengeren Amerikába (Gyömbér János is ott aludt egy huzamra
426 III, 115| RÓZSASZÍNŰ ROZSDA~1884~Kapornoki János uram ökrökkel kereskedett.
427 III, 115| litkei vármegye!~Kapornoki János a mellére ütött kevélyen.~-
428 III, 128| mögül egy parasztember, Kazy János feje bukkant ki. Rám nézett,
429 III, 128| nem köszönt.~- Jó napot, János!~- Ühüm - mondá õ fogai
430 III, 129| megtudják - szólt Perbet János.~No, ez nem nagyon volt
431 III, 129| igaz - bólingatott Perbet János. - Sopronba el kell menni…~-
432 III, 136| hol a töröké lett, hol János királyé, hol Ferdinándé.~
433 III, 139| tartották Jánost (Grubics János a neve,) igen becsületes
434 III, 139| No, hát jól van Grubics János - gondolá magában a sors -,
435 III, 139| persze mulat a derék Grubics János!~A hetvenes évek vége felé
436 III, 139| nini, hisz ez a Grubics János!~Õ volt, ott állt a szekrény
437 III, 140| Kisbolyvai és merényfalusi Bolyó János úr otthon él gyermekkora
438 III, 140| üstöke.~- Úgy nézel ki, János - mondogatták neki -, mint
439 III, 140| legjobb…~Kitalálta a derék János, hogy neki az mégis kényelmesebb
440 III, 140| kisbolyvai és merényfalusi Bolyó János, míg egyszer fölfedezett
441 III, 140| kamarásság.~Nosza, rávették János urat, hogy folyamodjék a
442 III, 140| kifogástalan reggeli toalettben ül János úr a dívánon, és cigaretteket
443 III, 140| lakol ebben a szobában, János?~- Én - feleli kézdörzsölve. -
444 III, 140| Te nagyon megváltoztál, János.~- Nem én, barátom… Már
445 III, 140| nyomtatvány mi ott az asztalodon?~János arca egyszerre elkomorodik,
446 III, 148| nem köszöni meg sem Nagy János bíró uram, sem Mucsi-Timár
447 III, 148| csináltak, mint a Pereszi Nep. János kidõlte. A kortesek kétségbe
448 III, 148| öregbíró, a mostani Nagy János uram. - Elkel ám a pénz
449 III, 148| öröme legyen - felelte Nagy János uram, megigazítva hátul
450 IV, 7 | öreg major domusát, Kazay János uramat, azzal tanácskozott
451 IV, 9 | lesz - üzengette Buriusz János bíró uram.~S amit a szép
452 IV, 9 | külsõ falaival, Buriusz János uram nem élt már, az akaratos
453 IV, 9 | Hallja-e, kegyelmed Buriusz János uram. Az én váram áll az
454 IV, 12 | százesztendeig tartó pör volt ez.~Ha János Zsigmond eldisputálta, Ferdinánd
455 IV, 12 | tengeri kígyója.~Végre Zápolya János megharagudott, s pör és
456 IV, 12 | visszatért a várat elfoglalni.~János király Martinuzzit bízta
457 IV, 13 | belõle valamit a jövõre Török János uram is.~II. A HALÁL, MINT
458 IV, 13 | tréfálni a halállal, de Vandrák János nem értette el ezt a rossz
459 IV, 15 | vagyok - mondá.~- Én XXIII-ik János - selypíté a kisebbik.~A
460 IV, 21 | urakat.~A fiatal Kevermesy János gróf lett a fõispán. Egy
461 IV, 22 | Azonban felállott Sartóry János gazdag prókátor.~- Én a
462 IV, 32 | jóravaló võlegénye, a Molnár János, megvolt már a kendõrakás
463 IV, 32 | olyan ruhában járok, mint a János, a kedvedért. No, jó lesz-e
464 IV, 32 | csókolgatja a võlegénye: Molnár János.~Fõtisztelendõ Padra plébános
465 IV, 42 | 1885~Hogy ki az a Haluska János, fogja kérdezni a vidéki
466 IV, 42 | a vidéki olvasó.~Haluska János te is lehetsz, tisztelt
467 IV, 42 | elõfizetõ, mert a Haluska János név alatt »választó«-t értenek
468 IV, 42 | vallotta:~- Kilenc Haluska János fekszik az ágyakban és díványokon.
469 IV, 43 | megbízással, hogy Kampf János uram ismét küldje valami
470 IV, 43 | Kolozsvárig, s ott átadta Kampf János uramnak a következõ irat
471 IV, 43 | hiánytalanul átvettem.~Kampf János~Kampf János három napig
472 IV, 43 | átvettem.~Kampf János~Kampf János három napig tartotta ott
473 IV, 43 | átalakítás céljából Kampf János úrtól átvettem.~Bohne Mátyás~
474 IV, 49 | komoly, méltóságos arccal Kis János, a végrehajtó.~- Hát akkor -
475 IV, 57 | visszaküldte ifjabb Gothard János uramnak a jegygyûrûjét.~
476 IV, 57 | perszóna-e ifjú Gothard János, akivel packázni lehessen?
477 IV, 57 | A gazdag idõsb Gothard János fõbíró uram fia nem akárki.
478 IV, 57 | olyan ember volna is Gothard János, akivel ki lehet kötni,
479 IV, 57 | kísérletekre: »Nem kell Gothard János sem testemnek, sem lelkemnek.
480 IV, 57 | vérig sértett ifjú Gothard János. - Az ördögnek ugyan át
481 IV, 57 | Szavazzunk - dörmögte Vietorisz János.~- »Igen«-nel és »nem«-mel -
482 IV, 57 | Sámuel?~- Nem.~- Vietorisz János?~- Nem.~E pillanatban néhány
483 IV, 57 | Belépett Erzsébet és Gothard János, s megálltak az ajtónál,
484 IV, 57 | ítéletben! - jelenté ki Gothard János.~A leány meghajtotta fejét,
485 IV, 57 | nem fogadta idõsb Gothard János, hanem elfordította a fejét.~
486 IV, 57 | városra - vélte Pagonyi János uram.~- Ahogy dicsõségünkre
487 IV, 57 | ellenezte idõsb Gothard János.~Legott egy deputáció indult
488 IV, 61 | képe miatt - mondá Nagy János bácsi. - Amint ránéznek,
489 IV, 61 | azért mindegy volt Nagy János bácsinak, mégis hozzám küldte
490 IV, 61 | hogy megmutassam magamat. A János bácsi küldött.~Minthogy »
491 IV, 67 | hogy tekintetes Berkessy János megyei fõjegyzõ úrnak a
492 IV, 72 | mozdult meg, mikor a Széll János üzenetét megkapta fél négykor.~
493 IV, 83 | kis batyummal, melyet a János inas vett át, akit nagy
494 IV, 83 | vegyen a pártfogásába.~A János inas, egy marcona, középütt
495 IV, 83 | nemsokára fölébred - mondá János -, s akkor magától jön a
496 IV, 83 | legnagyobb úrnak látszott János, az inas.~A kulcsárné, aki
497 IV, 83 | tanácsokkal:~- Iparkodjék a János kedvét megnyerni, mert az
498 IV, 83 | volna, gondozza gyámolítja. János ritka holló, maga a megtestesült
499 IV, 83 | falunak az ura, ébren van.~János bement, s azt mondta, csak
500 IV, 83 | Végre megnyílt az ajtó, s János által támogatva, kilépett
1-500 | 501-631 |