1-500 | 501-574
Rész, Fejezet
1 1, 1 | szónak, s még harsányabb hangon olvasta a fülbemászó történeteket
2 1, 1 | mondta kemény, határozott hangon:~- Ne beszéljenek nekem
3 1, 1 | karójához s félénk, tompa hangon kiáltja a síró leánynak:~-
4 1, 1 | kérdé a nagyságos úr álmos hangon belülrõl.~- Én vagyok. Kerekes
5 1, 1 | kiáltott be a legény harsány hangon. - Felcsaptam zsiványnak
6 1, 1 | kárognak baljóslatú ijesztõ hangon a füle mellett és követik
7 1, 1 | fülébe mennydörgõ, irtózatos hangon: reszkess!~És mennyivel
8 1, 1 | elhalványodott s csendes, megtört hangon rebegé:~- Hiszen kegyelmed
9 1, 1 | tüzet, szelíd haragtalan hangon mondá:~- No, ne légy gyerek!
10 1, 1 | a huszár lassú, fojtott hangon.~Erzsike kezeibõl nyomban
11 1, 2 | foganatosításhoz akart fogni, hatalmas hangon közbekiáltott:~- Mielõtt
12 1, 2 | szólott szép, csengõ hangon, melynek a fájdalom reszketõ
13 1, 2 | mondta Stofi bácsinak szilárd hangon:~- Én még nem akarok hazamenni,
14 1, 2 | szólt ünnepélyes, szigorú hangon - ez nagyon cudar dolog!~
15 1, 2 | és aztán ritka ünnepélyes hangon mondá:~- Az már igaz!~Feri
16 1, 2 | szobácskában, lágy, fuvolaszerû hangon: »Die braunen Augen hab’
17 1, 2 | orcáikon. Azután szelíd, lágy hangon suttogá:~- Miért nem szólít
18 1, 2 | nem ordítja magát stentori hangon:~- Mit is mondott csak a
19 1, 3 | kertjében, szomorú, bánatos hangon, mely azonban lassankint
20 1, 3 | úr ezt is olyan unalmas hangon olvasná, mint a prédikációt,
21 1, 3 | is olvasta érzékeny meleg hangon, amint következett:~»Kedves
22 1, 3 | embereinek egyike komoly hangon figyelmezteté a bárót, hogy
23 1, 4 | figyelt, hanem egyre lelkesebb hangon folytatta:~- Ez nem járja
24 1, 4 | lesz, - mond Miklós fojtott hangon.~- Bizony - rebegé Erzsike.~
25 1, 4 | bizonyosra.~Oh, milyen szomorú hangon mondta!~Erzsike úgy érezte,
26 1, 4 | érzelmeit eltakaró közönyös hangon mondá:~- Pedig lássa, amice,
27 1, 4 | Erzsi szenvedélyes, kitörõ hangon.~A beteg gyönge nyöszörgésre
28 1, 4 | mondá reszketõ, de szilárd hangon. - Atyám akarata szent elõttem;
29 1, 4 | kiáltá az ifjú szilárd hangon.~- Ah! És mennyi pénzzel
30 1, 5 | könyörgésre fogta a dolgot, esengõ hangon szólva a fõkorteshez:~-
31 1, 5 | kérdé szelíd barátságos hangon.~- Nem biz én, tisztelt
32 1, 5 | a Laci karját s fuldokló hangon nyögé.~- Lemondok.~- Helyesen.
33 1, 8 | vagyok - szólt ezüst csengõ hangon.~- Hát akkor kicsoda maga?~-
34 1, 8 | olvassa ezt - kiáltá stentori hangon. A végrehajtó kezébe vette
35 1, 9 | úr karjaiból s stentori hangon ordítá el magát a terem
36 1, 9 | hörgé Szlimák Matyej fojtott hangon.~- Nem olyan könnyen megy
37 1, 9 | kiáltja rá bátor, csengõ hangon. - Kár fogyasztani a drága
38 1, 9 | kalapját, fojtott, tompa hangon hörgé:~- Látom, hogy ördög
39 1, 9 | teens uram - szólt reszketõ hangon a matuzsálemi férfiú.~-
40 1, 9 | fejét tõle, s kemény, ropogó hangon feddé meg.~- Vén bûnös,
41 1, 9 | szólott a doktorhoz ünnepélyes hangon:~- Íme, dr. Szirupka úr,
42 1, 9 | szólt fölrettenve fájdalmas hangon - mindjárt éreztem. Igen,
43 1, 9 | halk, szakadozott, fuldokló hangon folytatta:~- E levélben
44 1, 9 | vezetõ ajtót s ünnepélyes hangon kérdé:~- Teléry Mihály,
45 1, 9 | Kléner úr meghatottnak látszó hangon - hanem azért bízvást pipára
46 1, 9 | felejtés - folytatá nyájas hangon. A kisasszony el fogja felejteni
47 1, 9 | volt.~Gyenge, szakadozott hangon felelt a szokásos elõzetes
48 1, 9 | elsötétedett, és tompa, színtelen hangon jegyzé meg:~- Tesz is az
49 1, 9 | megállapodott s érctelen, vontatott hangon mondá:~- Ha én azt mondanám
50 1, 9 | nyugodtabban.~Bornemisza harsogó hangon folytatá:~- Azon golyó,
51 1, 9 | vett, s sokkal emeltebb hangon folytatá:~- Uram, ön ezennel
52 1, 9 | úr karjaiból, s hatalmas hangon kiáltá a terem közepén:~-
53 1, 9 | hörgé Szlimák Matyej fojtott hangon.~- Nem olyan könnyen megy
54 1, 9 | kiáltja rá bátor csengõ hangon. - Kár fogyasztani a puskaport!
55 1, 9 | kalapját, fojtott tompa hangon hörgé:~- Látom, hogy ördög
56 1, 9 | teens uram, - szólt reszketõ hangon a matuzsálemi férfiú.~-
57 1, 9 | fejét tõle, s kemény ropogó hangon feddé meg:~- Vén bûnös,
58 1, 10 | hályog borítja, s fájdalmas hangon szisszent föl:~- Elnyomorítottak…
59 1, 10 | szólt hozzá biztató nyájas hangon:~- Tudom már, mit akarsz…
60 1, 10 | teens uram - szólt reszketõ hangon a matuzsálemi férfiú.~-
61 1, 10 | elfordítá fejét, s kemény ropogó hangon feddé meg: ~- Vén bûnös,
62 1, 10 | ismétlé ifjabb Majgó tompa hangon.~- Hallgass, te tacskó! -
63 1, 11 | nyelvükön, kedves, behízelgõ hangon, amivel aztán megejtette
64 1, 11 | pamut - szólt tompa, fojtott hangon -, megnéztem otthon nagyító
65 1, 11 | mi az, mi? - dörmögé mély hangon. - Mit kívánnak az urak?~
66 1, 11 | kérdé Apolka fojtott hangon.~A fõbíró közelebb csúszott
67 1, 11 | szólt rekedtes vékony hangon, mintha a föld alól jött
68 1, 11 | haza, fiam - szólt prófétai hangon az öreg Hrobák -, és mondjátok
69 1, 11 | vágott közbe áhítatteljes hangon.~- Hogy küldjön ide helyettetek
70 1, 11 | tört ki szívszaggató hangon. - Elárulta!~Elsötétült
71 1, 12 | Gondoljatok rám - mondá fuldokló hangon, s keresztülszaladt az udvaron
72 1, 12 | kiáltá Pista szívfacsaró hangon. - Ne hagyj el minket!~-
73 1, 12 | csillapítá õket színlelt vidám hangon Dobos. - Teringette, gondoljátok
74 1, 12 | percre, aztán nyöszörgõ hangon mormogta:~- A kutyákat?
75 1, 12 | rikácsoló, türelmetlen hangon adta elõ az álláspontját.
76 1, 12 | kálvinista pap tompa, nyöszörgõ hangon -, és eljöttem neked megmondani,
77 1, 12 | Lacival, s ezentúl egészen más hangon ment a társalgás. Laci érezte,
78 1, 12 | meglátja - mondá Laci hencegõ hangon, s miután már meglehetõsen
79 1, 12 | van? - sürgeté reszketeg hangon.~- Sárospatakon van - felelte
80 1, 12 | onnan kezdte kétségbeesett hangon hívni:~- Dráva! Dráva! Gyere
81 1, 12 | sincs.~Laci megtört, tompa hangon kérdé: lehetne-e beszélni
82 1, 12 | volna? - kiáltá szívszaggató hangon. - Az én testvérem! Nem,
83 1, 12 | ékszereket? - unszolá Laci remegõ hangon.~- A fejedelemnek volt egy
84 1, 12 | kardját! - tette hozzá szigorú hangon.~Magday megtörten, halotthaloványan
85 1, 12 | felelte a fejedelem rekedtes hangon, hátrahajolva egy percig.~
86 1, 12 | hörögte szívszaggató hangon, térdre esve - a testvéremet
87 1, 13 | Jahodovskát s igyekezett közömbös hangon kérdezõsködni, de bizonyos
88 1, 13 | kérdé Jahodovska hányiveti hangon, hullámos barna haját megigazítva.~-
89 1, 13 | kijelentésekre s meghatott hangon felelte:~- Kegyed nemesen
90 1, 13 | folytatta bizalmasan, meleg hangon, de kissé zûrzavarosan -,
91 1, 13 | bóbiskolásából s keserû hangon morgott közbe (csak ez az
92 1, 13 | tudok - felelte Druzsba síri hangon.~Wildungen arcán a halványságot
93 1, 13 | így szólt reszketõ, tompa hangon:~- Az órát minden reggel
94 1, 13 | játszó arapapagáj idétlen hangon rikácsolta: »Kikiriki, kikiriki«.
95 1, 13 | aztán majdnem parancsoló hangon mondá:~- Vezessen ki azonnal
96 1, 14 | szólalt meg Albertus reszketeg hangon.~- Én? Õt? Mit beszélsz? -
97 1, 14 | kimerülés? Rekedt, hörgõ hangon mondta:~- Hát csináljatok
98 1, 14 | motyogta Balduin álmatag hangon. - Majd mindent megtudsz.
99 1, 14 | is ott is szomorú, méla hangon.~És széledezni kezd a vásár.
100 1, 14 | csendet a madame érzékeny hangon.~- Az - mondá Altorjay tompán.~-
101 1, 14 | képviselõ urat. Pikáns, frivol hangon társalgott, s az Esztike
102 1, 14 | szólt franciául, félénk hangon. E leányok mindig elfogódottak,
103 1, 14 | vallod. - Aztán enyelgõ hangon hozzátette: - Ameddig Korláthy
104 1, 14 | megrázkódik s mennydörgõ hangon rájuk kiált:~- Ide hamar
105 1, 14 | a bíró felolvasta csengõ hangon az ítéletet, a hóhér lehúzta
106 1, 15 | szólott a herceg nyájasabb hangon, s egy nagy aranyláncot
107 1, 15 | attól - mondá a király tompa hangon -, hogy nagyot talál esni
108 1, 15 | mint a rák, s indulatos hangon mondá olaszul az egyik fasornál
109 1, 15 | mondá Motesiczky uram éneklõ hangon. - Egy kis rántotta fölségednek.~
110 1, 16 | oroszul, kedveskedõ nyafka hangon.~- Ide leányok! Rezedaszálak!
111 1, 16 | suttogta Peléczi ijedt hangon -, õfelsége közeledik!~Delejes
112 1, 16 | lihegte fojtott, reménykedõ hangon.~- Meglehet - dünnyögte
113 1, 16 | is felelõs vagyok.~Rekedt hangon osztá parancsait:~- A huszár
114 1, 17 | virrasztani? - kérdé suttogó hangon a menyecskéhez hajolva.~-
115 1, 17 | Jablonszka Mária, - szólt fojtott hangon, akadozva - az isten és
116 1, 17 | Aztán a régi bizalmas hangon kérdé: - Mit szándékozol
117 1, 17 | tyúkól? - süvíté zordon hangon, a saját üres fundusára
118 1, 17 | lett? - kérdé tompa síri hangon…~- Eltûnt, elvitték.~Összeszisszent,
119 1, 17 | kérdé tõle fojtott, alázatos hangon.~- Okosan akarok veled beszélni.~-
120 1, 18 | kiáltá a leány fenyegetõ hangon.~Marjánszky megsajnálta.~-
121 1, 18 | elkedvetlenedett Mihály fitymáló hangon. - No, ha ezt tudom, Péter
122 1, 18 | még? - faggatta fojtott hangon.~Borcsányi édesdeden mosolyodott
123 1, 18 | merek - mondá az fojtott hangon.~- Csak nem ad nekem kosarat?~-
124 1, 18 | bennem? - szólt szemrehányó hangon Marjánszky. - Ez nem volt
125 1, 18 | Nem adom - hörgé fojtott hangon és az orrához vitte. Oh,
126 1, 18 | hagyta rá lagymatag, fáradt hangon.~E pillanatban éles nõi
127 1, 18 | aztán bizonyos fitymáló hangon mondá:~- Úgy? Hát maga eszerint
128 1, 18 | Bácsi, bácsi! - csitítá édes hangon, és puha kezeivel simogatta
129 1, 19 | ezredes.~S aztán vontatott hangon folytatá:~- Arra kértem
130 1, 19 | A fekete kávénál fojtott hangon intézte újból a kérdését:~-
131 1, 19 | csöndben, bátor, csengõ hangon -, hogy ezt a Nagy József
132 1, 19 | Jól van - szólt rekedtes hangon. - Ezennel visszahelyezem
133 1, 19 | hozzá, - kérdé rekedtes hangon - ha azt mondanám, hogy
134 1, 19 | Rozáli - unszolta édeskés hangon Nagy József.~- Lehetetlen,
135 1, 20 | egyszerre közömbös, hideg hangon. - Honnan hozattad?~Erzsike
136 1, 20 | válni fogunk - szólt fojtott hangon, s egy olyan ügyes mozdulatával
137 1, 20 | mondá Moronyi fojtott hangon.~- Fölvilágosítást vagy
138 1, 20 | Kozsibrovszky olyan vad hangon, mint egy bölény. - Száz
139 1, 20 | igazmondásában, s rikácsoló hangon kiáltozá:~- Vetkezsés les
140 1, 20 | szelíden, olyan behízelgõ hangon mondta, hogy Moronyi Pista
141 1, 20 | kérdé messzirõl, rekedtes hangon. - Széna vagy szalma?~-
142 1, 20 | öreg - kezdé a régi pajkos hangon (Moronyinak csak úgy ugrált
143 1, 20 | szólt csöndesen, fojtott hangon, szinte túlságosan kevés
144 1, 20 | ki van itt - mondá remegõ hangon, tompán.~Erzsike fölemelte
145 1, 20 | Esküszöm - nyögte elhaló hangon -, hogy tiszta vagyok, mint
146 1, 20 | odaszólt hozzá szemrehányó hangon:~- Nagy kutya vagy, Pista!~
147 1, 21 | fenyegetõen, nyegle kevély hangon:~- Úgy van! Ki azzal a bugyellárissal,
148 1, 21 | felelte a menyecske fojtott hangon.~A vicebíró összeráncolta
149 1, 22 | szólt a doktor rábeszélõ hangon -, hiszen fájni sem fog,
150 1, 22 | berontott a szobába, izgatott hangon felkiáltott:~- Ne hagyd
151 1, 22 | Milyen Pali? - dörögte tompa hangon. - Ki az a Pali?~- Ej, hát
152 1, 22 | a szenvedélytõl ziháló hangon hörögte:~- Vegye ki hát
153 1, 23 | ájtatossággal éneklé szép bariton hangon a zsoltárokat, de minthogy
154 1, 23 | elejét kiáltotta sztentori hangon, a többinél leereszté a
155 1, 23 | fölkacagott s fitymáló, könnyed hangon mondá:~- Menjen a pokolba
156 1, 23 | Soha - feleltem remegõ hangon.~- Meg akarja nézni a kertünket? -
157 1, 23 | szólt lágyan, behízelgõ hangon -, adja kérem vissza!… ~-
158 1, 23 | kezet szorított s kedveskedõ hangon tudakolta:~- Hogy érzi itt
159 1, 23 | mamáék? - kérdém elfojtott hangon.~- Persze! Azt éppen neked
160 1, 23 | az? - mondá tompán, síri hangon. - Hogy került ide?~Egy
161 1, 23 | suttogta elérzékenyült hangon (hátha mégsem volt rossz
162 1, 23 | megkérdezve tompa, szelíd hangon:~- Nem hallottátok a lövést,
163 1, 24 | leszálltunk volna, mennydörgõs hangon rákiáltott Endrére:~- Visszafordulhatsz
164 1, 24 | igen, igen - szólt éneklõ hangon. - Keresse meg a térítvényt,
165 1, 25 | mondá Z. gróf nyafogó hangon és föltette monokliját. -
166 1, 25 | rebegte szégyenlõs, szaggatott hangon. - Utolért. Nagy betegség.
167 1, 25 | referált, mondván éneklõ hangon nagy pátosszal, hogy látta
168 1, 25 | sztentori, de jó borízű hangon kiáltá, megrázván az öreg
169 1, 25 | nagy demokrata szívélyes hangon -, ha kifizetném az öt liter
170 1, 25 | figyelemmel, végre kifakadt morgó hangon:~- Vesztettem. Fizetek,
171 1, 25 | vetett ránk, aztán bömbölõ hangon sziszegte:~- Demokrata a
172 1, 25 | rekedtes, de mégis sztentori hangon.~Az amerikai demokrata összerázkódék,
173 1, 26 | Akad - felelte dicsekedõ hangon.~Azonban nem lehetett sokáig
174 1, 26 | uraim! - kezdé sztentori hangon.~- Halljuk! Halljuk!~- Barangol
175 1, 26 | egyszerre szokatlan, zordon hangon, s kinyitván az íróasztala
176 1, 26 | felelte Hlavatsek természetes hangon.~- De ha nem akarja?~- Már
177 1, 26 | nincs benne? - kérdé fojtott hangon.~- Nincs.~- Pedig látod,
178 1, 26 | volna, Hanka - mondá fojtott hangon és a szemeit behunyta, hogy
179 1, 27 | mondta lassú, panaszos hangon. - Mi lelte önt? Mit akar
180 1, 27 | látni, aztán semmitmondó hangon kérdé:~- És ezt ön olyan
181 1, 27 | és mégis szerelemtõl izzó hangon hörgé:~- Mimi, Mimi, te
182 1, 27 | jaj nekem - tört ki síró hangon -, ázs a sejtés nyomja a
183 1, 27 | hörgé az indulattól lázas hangon.~Krúdy fölénnyel mosolygott.~-
184 1, 27 | szólott alig hallható hangon, s ím, egyszerre egy zsandár
185 1, 28 | egyszer csak emelkedettebb hangon kezdte a szõke úr a vörös
186 1, 28 | volt pecsételve, enyelgõ hangon, mely sehogy sem illett
187 1, 29 | gróf fájdalmas, nyöszörgõ hangon -, egész életemben ilyen
188 1, 29 | bekukkant, kiosztván szigorú hangon a feladatokat a hajnali
189 1, 29 | szoba? - kérdé rekedtes hangon.~- Mindjárt befûtök.~- Hát
190 1, 29 | ember bánatos, nyöszörgõ hangon -, ha õk nincsenek életben
191 1, 29 | mondja a leány sajnálkozó hangon. - Oh, istenem, istenem,
192 1, 29 | rebegte fojtott, fuldokló hangon, de mégis kiérzett a csengése. -
193 1, 29 | szisszent fel az asszony szigorú hangon.~A tányéraikat nézték, nem
194 1, 31 | kiáltá messzirõl, incselkedõ hangon.~- Nem tudom, Verona, semmit
195 1, 31 | Óránkint egy port - mondá síri hangon.~- Szaladj vele, Vince,
196 1, 31 | baja? - kérdé künn fojtott hangon.~- A hagymáz jelenlétét
197 1, 31 | Kupolyi tompa, reszketõ hangon, mintha a föld alól beszélne.~-
198 1, 31 | a szaladásban, fulladozó hangon kiabálta:~- Nagy szerencsétlenség!
199 1, 31 | nyöszörögte a nagyapó szívet tépõ hangon -, tudtam, hogy utoljára
200 1, 31 | anyóka kérdé reszketõ, félénk hangon:~- Köztük van?~Megint csönd,
201 1, 31 | volt! - bizonyítá, reszketõ hangon keresztet vetve magára. -
202 1, 32 | kigondolva - mondá ünnepélyes hangon, mintha ítéletet hirdetne
203 1, 32 | kecsesen s éneklõ, nyújtós hangon jelenti:~- Hogy azt mondja,
204 1, 33 | lehet… - tört ki fojtott hangon - föllázad a lelkem a gondolat
205 1, 33 | szólt lassan, fojtott hangon.~Minden vére a szíve tájára
206 1, 34 | a mestert, tompa, rekedt hangon kérdé:~- Csak talán nem
207 1, 34 | kis buborék?~Kati fojtott hangon felelt, miközben az arcát
208 1, 34 | szerelmes a Kati - susogta síri hangon. - És õ is a Katiba.~- Már
209 1, 34 | rebegte a leány megtört hangon, a fejét lehajtva.~- A szoboszlói
210 1, 34 | minek? - mondta reszketõ hangon. - Majd elkísér onnan valaki.~
211 1, 34 | most a csizmadia stentori hangon, hogy meg lehetett hallani
212 1, 34 | gyalázva - szólt tompa, síri hangon a csizmadia -, nem mehetek
213 1, 34 | barátom - mondá fojtott hangon, fürkészve az ellenfél vonásait,
214 1, 34 | reszketeg, de mégis nyájas hangon.~- Várjanak, kérem, az urak,
215 1, 34 | fordult a bíró felé kemény hangon:~- Ha nem a király nevében
216 1, 35 | is - felelte bizonytalan hangon.~- És mivel szereled fel?~-
217 1, 35 | illõ mélabús, rejtélyes hangon.~- Persze hogy akarom.~-
218 1, 35 | Kozsibrovszky természetes hangon. - Én csak egy rendkívülit
219 1, 35 | toronyban ünnepélyes középkori hangon egy harang, kling, klang,
220 1, 35 | a bácsi? - szólt fojtott hangon, elpirulva.~- Hát vak vagyok
221 1, 35 | mondta halkan, fojtott hangon - legyen ön béketûréssel
222 II, 1 | mondta gúnyos, jéghideg hangon:~- És nem szégyenli magát
223 II, 1 | bámészkodó kocsist, tompa, hörgõ hangon kérdé:~- Te ember! hova
224 II, 1 | halotthoz s csendes, megindult hangon mondá a szomorú ellenségnek:~-
225 II, 1 | le fejét s kétségbeesett hangon hörgé:~- Egyetlenegy fillérem
226 II, 1 | kezét s megindult, szomorú hangon rebegé:~- Kegyelmed derék
227 II, 2 | tenyerébe hajtá, aztán meghatott hangon folytatá:~- Szegény Gaillard
228 II, 2 | fiúk! - kiáltott dörgõ hangon a vén táncmester. - Rosszul
229 II, 2 | erõmegfeszítéssel s elhaló hangon mondá:~- Apropos! Majd elfeledtem.
230 II, 3 | gallérját.~- Uram! - hörgé tompa hangon - mondja ön, hogy tréfál,
231 II, 3 | Baroghi szomorú, megindult hangon.~Az egykori huszár lecsüggesztette
232 II, 3 | hörgé elfojtott, félénk hangon, midõn Pál lefelé lépegetett.~-
233 II, 3 | mosolyával mondá elhaló, bágyadt hangon:~- Ejnye Aladár, de bolondokat
234 II, 3 | asszony? - kérdé Aladár dörgõ hangon.~- A nagyságos asszony?
235 II, 4 | szerelemrõl, és olyan hangon mondja, melyben benne van,
236 II, 4 | gondolkozott, aztán szilárd hangon mondá:~- Tehát rögtön megyek.~
237 II, 4 | Sárika szomorú, elmélyedt hangon.~Õ tudta, miért »ne még«.~
238 II, 5 | könyökére emelkedett s suttogó hangon mondá:~- Adjatok még egy
239 II, 6 | kérdé Sramko bácsi gyöngéd hangon.~- Valóban... igen, úgy
240 II, 6 | szokás, és rezgõ, lágy lírai hangon mondá:~- Azt, hogy én önt
241 II, 7 | Melanie azalatt halkított hangon folytatá a társalgást Mádyval,
242 II, 7 | Mády eleinte félénk, lassú hangon olvasta a körmönfont periodusokat,
243 II, 7 | kezdi meg éktelen kiabáló hangon:~- Tekintetes Zábory urat,
244 II, 7 | zajra, s álmos, felriadó hangon sikoltott fel:~- Ki az?
245 II, 7 | álmodozó, egyszerre egzaltált hangon szóla, lassan, suttogón,
246 II, 7 | közelebb-közelebb jött s egyre suttogóbb hangon szólott hozzá:~- Ön pedig
247 II, 7 | itt? - ismétlé vérjegesztõ hangon az öreg.~- Se-sem-mit sem... -
248 II, 11 | lépett Saroltához és suttogó hangon mondá:~- Ha a grófnõ is
249 II, 11 | grófnõ karját s reszketõ hangon kiáltá:~- Az nem igaz! Az
250 II, 11 | kérdé szokatlan félénk hangon.~- Mily kérdés!~- Min dolgozik
251 II, 11 | a szobán, azután monoton hangon elõadá, hogy az, amit a
252 II, 12 | feljöttét s áhítatteljes hangon rebegék: - Ha Isten velünk,
253 II, 12 | emléke, s teljes nyugodt hangon szólt:~Előre, harcfiak,
254 II, 12 | fejedelmetek - szól Álmos rezgő hangon, a kedves ifjúra mutatva.~
255 II, 13 | szólt a kapitány szigorú hangon.~III.~Délutáni négy óra
256 II, 13 | kiáltá Piso erõteljes hangon.~A rómaiak kezében aláhanyatlott
257 II, 13 | karjaikat s a fájdalomtól rezgõ hangon kiálták:~»Halál a gyilkos
258 II, 14 | ám - feleltem siránkozó hangon.~- Hát az időt haszontalanul
259 II, 14 | számaim - dadogta vadállati hangon -, megõrülök, megbolondulok! -
260 II, 15 | felkiáltott mennydörgõ hatalmas hangon:~- A saját embereim háta
261 II, 15 | kiáltott fel gyenge, nyöszörgõ hangon -, ments meg, húzz ki innen!~-
262 II, 16 | Pisera bátyó még erősebb hangon -, sohasem virrad meg az
263 II, 17 | elérzékenyüléstõl s meghatott hangon rebegém:~- Asszonyom, ez
264 II, 17 | árnyalatát meg nem tagadható hangon.~- Ühüm! Hát boros üvegek!
265 II, 17 | tekintettel, s lágy suttogó hangon rebegé:~- Szent isten, mit
266 II, 22 | szemét s gyönge, erõtlen hangon dadogá:~- Hol vagyok?~-
267 II, 22 | kérdé lassú, elfojtott hangon. Öregbíró uram, Cseres Péter (
268 II, 22 | mondá mindinkább elhaló hangon -, de kívánom, hogy szavaimat
269 II, 23 | fel a szólóra s elfojtott hangon mondja: »holnap!«~Oh, holnap!
270 II, 23 | Kalaposinas-e? - kérdik fojtott hangon.~- Persze, hogy kalaposinas! -
271 II, 24 | ügyvéddel! - mondá halk, fojtott hangon.~Az ügyvéd, Stofi úr, egy
272 II, 25 | kézmozdulatokkal, érctelen lassú hangon megjegyezve késõbb:~»Nem
273 II, 25 | ruhadarabokat s szomorú hangon gagyogá: »milyen komisz,
274 II, 26 | lassú, gyöngédséget lehelõ hangon -, itt van még?~- Szolgálatjára,
275 II, 28 | uralkodó egyszerre megváltozott hangon -, alávetem magamat ítéletednek,
276 II, 32 | mellett - eszközölhetõ, tréfás hangon így tiltakozott:~- Egy finánc:
277 II, 33 | fölemelkedett a halott s tompa hangon kiáltá:~- Ha valaki halott
278 II, 34 | alig hallható, elfogult hangon susogá a szegény gyermek:~-
279 II, 34 | félig szorongó, félig síró hangon mondá: »Igen.«~- Hova való
280 II, 36 | mondá Harry tompa, síró hangon -, ha meg fognál határozatodnál
281 II, 36 | majdnem nyugalmat kifejezõ hangon - helyesen teszek-e, midõn
282 II, 36 | ön sír? - mondá fojtott hangon Károly. - Ön nagyon fel
283 II, 38 | eléje szaladva Feri hízelgõ hangon -, ma nagyon rosszkedvûnek
284 II, 38 | felelt a báró elfojtott hangon, s nehány perc múlva el
285 II, 39 | azután feleli tompa síri hangon:~- Az asztalosnál. Hát te
286 II, 40 | önökrõl - mondá Mari pártfogói hangon.~- Ön nagyon kedves. Egy
287 II, 41 | úrnak) szokatlan gyenge hangon válaszolt:~- Beteg vagyok,
288 II, 41 | azóta egészen fumigatív hangon beszél a tudományról, s
289 II, 42 | büszkén kitárva, mennydörgõ hangon kiáltá: tízkrajcáros sör -
290 II, 43 | gyerek? - kérdé suttogó hangon.~- Ez egy árva, kérem alássan,
291 II, 43 | párbeszédet ugyanazon halk hangon, melyen elejétõl fogva folyt.~-
292 II, 43 | olvasá az öregúr szomorú hangon.~Egy sikoltás, s Irma feje
293 II, 45 | fújt pipájából s stentori hangon kiáltá mind a kettõhöz:~-
294 II, 46 | mondá a madame fojtott hangon az elérzékenyedéstõl. -
295 II, 48 | agg reszketõ elfogódott hangon - sok derék embert látok
296 II, 50 | mondá az egyik bátortalan hangon -, a Kati, a húgom azt mondja,
297 II, 50 | mondá vontatott, kimért hangon, minden végsõ szótagot megnyomva -
298 II, 50 | s egyszerre határozott hangon a szokottnál élesebben hangsúlyozá:~-
299 II, 51 | ismétlé Mr. Danner ünnepélyes hangon. - Eszerint...~- Igen, sir,
300 II, 51 | kevés vártatva stentori hangon -, ha önt valaha visszahozná
301 II, 51 | Danner kiveszi óráját s tompa hangon mondja:~- Még öt percünk
302 II, 55 | Állj meg! kiált stentori hangon a tolvajra, ki amint kiegyenesedik
303 II, 57 | viszonzá az írnok komoly üzleti hangon, mely Jim füleit úgy érinté,
304 II, 59 | mondá szelíd, remegõ hangon - a rózsa elhervadt az éjjel.
305 II, 60 | szokása szerint mennydörgõs hangon. - Itt vagyok, eljöttem -
306 II, 61 | Az anya szívszaggató hangon esengett, hogy tûrjék meg
307 II, 62 | közelebb! - kiáltá parancsoló hangon az elõbbi.~- Hogyisne! -
308 II, 65 | szemei kidülledtek, és hörgõ hangon szólította be a titkárját:
309 II, 67 | szürke szemû ember síri hangon szólott s a gyûlölet erejével.
310 II, 72 | lépve, s édes szemrehányó hangon megfenyegetve a szólót. -
311 II, 72 | neki, csendesen, szenvtelen hangon:~- Ön az elsõ és az utolsó
312 II, 76 | körül, mialatt nyájas, vidor hangon sürget:~- Nos, ki azon tiszteletreméltó
313 II, 77 | került a sor.~Halk, félénk hangon kezdtem olvasni.~A pattogó
314 II, 81 | röhög itt? - dörmögé durva hangon.~Szétnézett, megpillantott.~-
315 II, 81 | úr? - kérdé érdes, tompa hangon.~- Már mint én? - hebegém
316 II, 82 | elõttem s elszánt, rezgõ hangon mondá:~- Megházasodom, kollega.
317 II, 85 | hangtölcsért csinálva, sivító hangon kiáltá - a tömeg feje fölött:~-
318 II, 85 | vitéz - kiáltja nyöszörgõ hangon a boldogtalan -, én Schlick
319 II, 85 | olyan áhítattal, olyan echós hangon a circum dederum-ot, mint
320 II, 89 | ismét.~A nagymogul olyan hangon fogadott, mintha tudtomra
321 II, 90 | Tisza tündére elkeseredett hangon. - Gátakat vet szabadon
322 II, 90 | és imádkozott és reszketõ hangon rebegte: Jön az árvíz.~S
323 II, 95 | gyermeknek? - kérdi jóságos hangon az öreg paraszttól.~- Nem
324 II, 97 | jelentésedet - monda mennydörgõ hangon az óriás, úgyhogy reszketni,
325 II, 99 | uram! - mondá Edith szigorú hangon.~Alacskay megütõdve nézett
326 II, 99 | ötödike - felelt Edith remegõ hangon.~A beteg indulatosan dobta
327 II, 99 | Edith - mondá Pál fojtott hangon és hozzátette hirtelen -,
328 II, 99 | menjünk! - suttogá tompa, síri hangon.~- Ön rosszul van, miss.~-
329 II, 99 | kiáltá majdnem bosszús hangon.~Pál most már értett mindent...~
330 II, 99 | ellentétes érzelmektõl reszketõ hangon mondá, Edith másik kezét
331 II, 99 | meg végre õ a csendet síri hangon.~- Hányszor mondjam?~Megint
332 II, 104| mondja szenvtelen, tompa hangon.~»Van-e szép rózsád, te
333 II, 109| felöltõmet besározta, szelíd hangon mondá:~- Bocsánat, uram,
334 II, 113| életében férfias, kemény hangon. - Eddig mindig te hurcoltál
335 II, 113| édesapám? - kérdé lágy, szelíd hangon Erzsike.~- Rád is. Te vagy
336 II, 113| odatolva a neje elé, kárörvendõ hangon mondá:~- Ne, olvasd el te
337 II, 113| bágyadt elõkelõséget szenvelgõ hangon, midõn magas vendégét a
338 II, 113| fölkelt ülõhelyérõl s fitymáló hangon tagolá, egyetlen ujját nyújtva
339 II, 114| mondá az igazgató sajnálkozó hangon. - A legderekabb fiút. A
340 II, 114| szakítám félbe szemrehányó hangon. - Szegény fiú.~- A szüleimnek
341 II, 116| kérdé átváltoztatott hangon.~- Maga az, édesapám!~-
342 II, 120| minden osztályt, ünnepélyes hangon adta tudtára a tanulóknak
343 II, 120| ülõ helyén s határozott hangon mondá:~- Nem szeretem.~Hiába
344 II, 120| homlokát s bátor, merész hangon felelé:~- A s z a b a d
345 II, 120| jutalmazva, - rebegé fuldokló hangon, mint egy gyermek.~Hanem
346 II, 120| tanár úr mindig mérgesebb hangon folytatá:~- Rólad is megemlékezett
347 II, 123| Nem adom - hörgi fojtott hangon -, nem adhatom egyiket sem.
348 II, 127| uram! - mondá Mari szigorú hangon.~Kozenszky megütõdve nézett
349 II, 127| ötödike - felel Mari remegõ hangon.~A beteg indulatosan dobta
350 II, 127| mondá Kozenszky fojtott hangon, és hozzátette hirtelen...
351 II, 127| menjünk - suttogá tompa, síró hangon.~- Ön rosszul van, kisasszony!~-
352 II, 127| vagyok - kiáltá bosszús hangon.~Kozenszky most már mindent
353 II, 127| érzelmektõl remegõvé vált hangon mondá, Mari kezét gyöngéden
354 II, 127| végre mégis õ a csendet síri hangon.~- Hányszor mondjam?~Megint
355 II, 129| ömlött el, s édes, behízelgõ hangon mondá:~- Oh, add ide nekem
356 II, 129| kérdé fojtott, félénk hangon.~- Megengedte, rögtön parancsot
357 II, 134| elõtt, egyszerre harsány hangon kezdé:~- Uraim! Várjanak
358 II, 134| mikor lezúgták, szenvedélyes hangon tört ki, megfenyegetve a
359 II, 134| mondá a pap tört, alázatos hangon -, kegyes gráciáját jöttem
360 II, 134| pap, mindig nyöszörgõbb hangon, élénkebb színekkel festve
361 II, 135| mondá az asszony elhaló hangon, s a hintó megindult...~
362 II, 136| az öregasszony méla, tört hangon. Kisírt szemei, sápadt arca,
363 III, 1 | szólt Miklós fojtott hangon, és kezét, melyet a leányka
364 III, 1 | felemelte s nyájas, rábeszélõ hangon mondá:~- No, szeresd hát
365 III, 1 | szólt Luppán panaszos hangon. - Hát úgy nézek én ki,
366 III, 1 | fejét, határozott, csengõ hangon mondá:~- Engedje meg, bátyám,
367 III, 1 | közbeszólóra s méltóságos, lassú hangon felelé:~- Itt az atya beszél,
368 III, 1 | szó amaz ismerõs, régi hangon, melyet talán tizenhat év
369 III, 1 | azt súgja lágy, behízelgõ hangon:~- De ne legyek énelõtted
370 III, 1 | gyöngyöztek, halk, reszketõ hangon mondá:~- Soha!… Soha!~-
371 III, 1 | kérdé a bacsa fojtott hangon.~- Hát csak semmit, gazduram:
372 III, 1 | ki egészen köszörületlen hangon, amiket Lapaj mind meg tud
373 III, 1 | mégis megfordult s bosszús hangon visszafelelt:~- Hopp no!
374 III, 1 | hát engem - rebegi fojtott hangon, egész testében remegve,
375 III, 1 | kiáltott le szívszaggató, éles hangon, melyet nyögve adtak odább
376 III, 1 | megindulástól lágy, de határozott hangon mondá:~- Mást gondoltam,
377 III, 1 | szólt tompa, fojtott hangon.~- Micsoda? A dudát adja
378 III, 1 | úr karjaiból s hatalmas hangon kiáltá a terem közepén:~-
379 III, 1 | hörgé Szlimák Matyej fojtott hangon.~- Nem olyan könnyen megy
380 III, 1 | kiáltja rá bátor, csengõ hangon. - Kár fogyasztani a puskaport!
381 III, 1 | kalapját, fojtott, tompa hangon hörgé:~- Látom, hogy ördög
382 III, 2 | bárány? - kérdé Ágnes fojtott hangon. Jaj, dehogy is merné a
383 III, 2 | szólt csengõ, szelíd hangon. - Adja vissza a bárányomat!~
384 III, 2 | kérdi vontatott, rideg hangon a szolgától.~- Egy lány -
385 III, 2 | történjék? - kérdé Bizi fojtott hangon. - Összeragasztod?~- Nem
386 III, 2 | Föltetted-e már?~Zavartan, remegõ hangon felelt vissza:~- Melyik
387 III, 2 | szilaj, dúlt arccal, tompa hangon kérdé:~- Minek hozott kend
388 III, 2 | bundája! - szólt reszketõ hangon egy szögletbe mutatva -
389 III, 2 | megsajnálta, oly szomorú, panaszos hangon kéri. Aztán igazán hideg
390 III, 2 | között s oly szép, ájtatos hangon énekli a zsoltárokat, hogy
391 III, 2 | ragyás Böngér Panna éneklõ hangon - de boldog is, aki olyan
392 III, 3 | lakodalmán.~Ilyen tréfás hangon válaszolt, de humorában
393 III, 3 | mondá a gróf reszketõ hangon, egy szögletbe mutatva -,
394 III, 5 | hagyom - viszonzá tompa hangon, majd halkan hozzátette: -
395 III, 8 | folytatá elnyújtott, álmos hangon -, addig, míg jobb üzlete
396 III, 10 | szegény… - s azután rezgõ lágy hangon hozzátette akadozva: - egészen
397 III, 11 | Borcsája? - kérdé elfátyolozott hangon.~- Úgy vagy tizenöt esztendõs.
398 III, 11 | az öreg odabenn fojtott hangon, és tagjai reszkettek.~-
399 III, 13 | öregasszony bánatos zokogó hangon szólalt meg, mialatt mindig
400 III, 13 | Glas! - kiálta rekedtes hangon a félszemû pincérnek, ki
401 III, 14 | vagyok - mondá rekedtes hangon.~- Hát élsz még?~- Élek.
402 III, 14 | nézve… - tagolá nyöszörgõ hangon.~- Hadd hallom!~- Azt tartanám,
403 III, 15 | boltosékhoz és közönyös hangon kérdezte a bácsitól:~- Nem
404 III, 17 | Márton - felelte hányaveti hangon.~- Lehetetlen! Tudja-e,
405 III, 17 | fejét tõle, s kemény, ropogó hangon feddé meg:~- Vén bûnös,
406 III, 19 | kérdé tompa, fojtott hangon.~- Hetvenhat krajcár - mondá
407 III, 21 | én… - mondja halk, tompa hangon -, senki, én nem vagyok
408 III, 24 | bácsi - felelte az reszketõ hangon.~- Hehehe, kópé! No, hát
409 III, 24 | veté oda Dézsy fojtott hangon, karját a várnagyéba fûzve.~-
410 III, 25 | s szenvedélyes, fojtott hangon fenyegette meg elmenõben.~-
411 III, 28 | szavam.~Olyan ünnepélyes hangon mondta e két szót: »nagy
412 III, 28 | szóltam reszketeg, fojtott hangon.~- Mit csinálnak?~Kedvem
413 III, 29 | szólt Náthán kissé reszketõ hangon -, bizonyomra mondom: nem
414 III, 33 | kiáltja a férj rikácsoló hangon -, tévedés annyiban, hogy
415 III, 33 | Miben! - mond a nõ emeltebb hangon.~- Lassabban, Anna! Látja,
416 III, 37 | mondá a kislány fennhéjázó hangon s némi fölénnyel. - Nem
417 III, 39 | elrecitálta neki éneklõ hangon, mi van bennök; õfelsége
418 III, 39 | a király lázas, izgatott hangon -, s add rám a köpenyedet.~
419 III, 39 | szólítá meg fátyolozott hangon a király.~Dim arisztokratikusan
420 III, 39 | kétségbeesett arccal, esdõ hangon fordult a tömeghez.~- De
421 III, 40 | de eadem.~Olyan vészjósló hangon mondá ezt, hogy a német
422 III, 41 | hazudik! - kiáltá elfojtott hangon a báróné - féltékenysége
423 III, 42 | oly víg fiú melancholikus hangon viszonzá:~- Téged kereslek. -
424 III, 42 | mégis dallamos, rokonszenves hangon.~- Igen? Szolgálatjára.~
425 III, 42 | Akármelyik - felelt az fojtott hangon.~Bodzai lehajolt a kisebbikhez.
426 III, 43 | A dada édes, megolvasztó hangon zsongja az altató dalokat,
427 III, 45 | hatalmas emberre s fojtott hangon kockáztattam meg:~- Ugyan
428 III, 45 | szüksége van rá!~Természetes hangon mondá ezt, mint olyan ember,
429 III, 45 | Megveregette a vállamat s nyájas hangon folytatá:~- Egy nagy megyét,
430 III, 49 | mi? - felelt aláeresztett hangon a tekintetes asszony. -
431 III, 50 | Visszafordultam s harsány hangon kiáltottam:~- Viki, Viki!
432 III, 56 | szelíd, majdnem nyöszörgõ hangon kérlelgeti:~- No, Bodri…
433 III, 56 | tegnapelõtt? Gyönge, elfátyolozott hangon felelgetett neki, s annyi
434 III, 56 | érkezett meg, s szánakozó hangon újságolta a konyhában:~-
435 III, 57 | ajtaját, tompa, félig hörgõ hangon kiáltá:~- Ilonka! Jöjjön
436 III, 58 | doktor - mondá siránkozó hangon -, Schwarcz Dóri… a mi kedves
437 III, 59 | feleségem - szólott mélabús hangon - három forintot adott a
438 III, 62 | Ernyeczky bácsi szigorú hangon.~- Nyolc! - vág közbe az
439 III, 63 | szólt száraz, kimért hangon, s szemeit hirtelen lekapva
440 III, 65 | gondol? - tiltakozott szigorú hangon, szemérmes oldaltekintettel
441 III, 65 | kövér asszonyság vékony hangon (hogy lehet már az ilyennek
442 III, 65 | mondá nagybátyám fájdalmas hangon, pedig hát csak a taplóról
443 III, 66 | királynál is? - szólt fojtott hangon. - Errõl még sohasem gondolkoztam.
444 III, 68 | oldalán, recsegõ kevély hangon mondá:~- Fölséges uram!
445 III, 75 | elpirult volna, s szégyenlõs hangon viszonzá:~- Elég csinos,
446 III, 79 | sóhajtottam még melegebb hangon. - Tehát megvan?~- Nem adnám
447 III, 79 | szólt aztán csengõ játszi hangon.~- Tudja mit, vacsoráljunk
448 III, 83 | lesütött szemekkel, búbánatos hangon: »Nem mehetek hozzá senkihez.
449 III, 87 | ügydarabot.~Olyan biztató hangon volt mondva a »friss« szó,
450 III, 87 | hirtelen elszánással, tompa hangon.~Könnyedén elpirult, s ernyõjét
451 III, 90 | makacsságomon, s kérlelõ bátortalan hangon szólt:~- Tessék elhinni,
452 III, 94 | szállást kért a várúrtól nyájas hangon.~- Szívesen bocsátom be
453 III, 94 | szólt Koháry szomorú hangon.~- Ne beszélj az ég szerelmére! -
454 III, 94 | vagyok - szólt Koháry tompa hangon, amint belépett. - Alszol
455 III, 95 | esengtem megtörve, alázatos hangon -, adja nekem azt az állatot…
456 III, 96 | Igali Bory Imre remegõ hangon szólott közbe:~- Felséges
457 III, 102| apa - sürgeté türelmetlen hangon.~- Mindjárt, mindjárt -
458 III, 102| kisasszony? - kiáltám fojtott hangon.~- Én hát. Hiszen láthatja.
459 III, 102| gondol? - szólt Anna ijedt hangon, és fülig pirult.~(De nem
460 III, 102| összenéztek, az elnök rideg hangon mondá:~»Kényes dolog mindenesetre.
461 III, 104| becsület - szólt most szigorú hangon a bíró -, koldusnak lenni
462 III, 112| alássan - felelte mélabús hangon Méhes Istók uram -, akkor
463 III, 122| értelmesen és természetes hangon.~- Minden bizonnyal - szóltam
464 III, 123| kérdé némileg fátyolozott hangon. (Mert minden szerzõ elfogult,
465 III, 126| Ökleit fölemelte, s fenyegetõ hangon folytatta:~- Embert kell
466 III, 126| lehetséges - feleltem fojtott hangon.~- Tegye meg, kérem azt
467 III, 127| Köszönöm - mondá szép csengõ hangon -, de miért okoz ön magának
468 III, 128| ma.~Tompa, de érzéketlen hangon süvítette utánam. S én elhatároztam,
469 III, 129| kérdém tompa, elfojtott hangon.~- Igenis, úgy megy elejénte.
470 III, 130| András - suttogtam reszketõ hangon -, fogja meg a kezemet,
471 III, 141| Elég - szólt emelkedettebb hangon. - Ön nem ért a katonai
472 III, 141| megváltoztatott harsány hangon -, hogy magam is huszárfõhadnagy
473 III, 144| seregély, elkezdenek emberi hangon beszélgetni.~- Hol vagyunk,
474 III, 144| Hatvani fojtott, félénk hangon.~A szellemek reá néztek
475 III, 144| héten - panaszlá bánatos hangon.~- Azt akarja, hogy föltámasszam?~-
476 III, 148| szemeikben.~Bory Imre lelkes hangon kiáltott közbe:~- Felséges
477 III, 148| midõn a gyerekek sivító hangon utána kiáltottak a hintónak: »
478 III, 148| takaros menyecskét, s élénk hangon viszonzá: »Mindörökké ámen,
479 IV, 1 | leánykáját szívére zárva, olyan hangon, hogy sohasem fogom elfelejteni.~
480 IV, 1 | az ötöt - szólt fojtott hangon.~Igen, az ötöt! Hadd találja
481 IV, 10 | haragosan, s így szólott harsány hangon (sohasem fogom elfelejteni
482 IV, 20 | Szóljon bátran.~A tudós tompa hangon, majdnem hörögve suttogá:~-
483 IV, 20 | a tudós szemérmetes lágy hangon.~- A patvarba is - kiáltott
484 IV, 23 | akad.~S ezt olyan prepotens hangon mondta, mint aki érzi, hogy
485 IV, 25 | gróf méltóságos, nyugodt hangon kezdte:~- Volt nekem nagyon
486 IV, 25 | folytatá emelt ünnepélyes hangon, felállva:~- Uraim, tisztelt
487 IV, 25 | fölolvasta az írást harsány hangon.~»B. grófot fõispáni állásától
488 IV, 26 | Petrõczy kétségbeesett hangon, képébõl kikelve adta a
489 IV, 27 | úr megelõzött, megütõdõ hangon közbeszólva:~- Hogyan? Hát
490 IV, 32 | kérdé szelíd, pásztori hangon. - Haza, ugye haza?~- Igen,
491 IV, 32 | felelte Magda szívszaggató hangon. - Pedig nincs más bûne,
492 IV, 41 | kiáltott fel kedves élénk hangon. - Ösmerem a famíliádat.
493 IV, 42 | mondá egyikünk alázatos hangon.~Kelletlenül morogta ajtónyitás
494 IV, 42 | pszt! - suttogta rekedtes hangon. - A kerület katolikus.~-
495 IV, 42 | utunkat állta, és siránkozó hangon vallotta:~- Kilenc Haluska
496 IV, 43 | kissé zavartan s fojtott hangon, de folytatá a társalgást:~-
497 IV, 44 | annak - kezdé lassú mesélõ hangon a koponya -, dr. Farkas
498 IV, 44 | volna az - szólt siránkozó hangon -, mert a csatatérrõl, ahol
499 IV, 45 | Megvenni? - kérdé tétova hangon a tekintetét fürkészve,
500 IV, 45 | Nos igen - ismétlé nyugodt hangon. - Meg akarom venni az erdõrészét.
1-500 | 501-574 |