1-500 | 501-569
Rész, Fejezet
1 1, 1 | legszebb és a leggazdagabb leány volt a faluban. - De Kerekes
2 1, 1 | szokott lenni Erzsike.~A leány nem vette észre, amint feléje
3 1, 1 | mondani? - vágott közbe a leány, elfelejtvén csodálkozó,
4 1, 1 | az ördög? - pattant fel a leány, azon hitben, hogy a legény
5 1, 1 | Az öregembert egy fiatal leány takarja el testével, szomorú,
6 1, 1 | keszkenõt… Irtóztató… Ez a leány Molnár Erzsike, az öregember
7 1, 1 | képzelõdni, öcsém! Elég leány van a faluban, majd jut
8 1, 2 | az - anyjának!…~És milyen leány!~Egy angyal a régi bibliai
9 1, 2 | szegény öreg atyámat!~A leány letérdelt Stofi bácsi elõtt,
10 1, 2 | Ha lehetséges! - rebegé a leány.~- Az ördögbe! csakis a
11 1, 2 | hogy eljön, keressen föl.~A leány fuldokló zokogása volt a
12 1, 2 | ezzel megfogta a reszketõ leány kezét.~Stofi kikereste a
13 1, 2 | megtudni, hogy minek jött ez a leány önnel?~- Ez meg már egészen
14 1, 2 | is akarom tudni!~Aztán a leány felé fordult:~- Beszéld
15 1, 2 | öcsém?~- Úgy, hogy ez a leány most velem jön. Akinek kedve
16 1, 2 | utoljára mondok neked!~A leány lehajtotta fejét és egy
17 1, 2 | bor, jó cigány és sok szép leány volt. A legjobb toasztot
18 1, 3 | kérdi figyelmesebben a leány.~- Valami szerencsétlenség…~-
19 1, 3 | Oh, te ártatlan mamlasz leány te, hát hova megy az ilyen
20 1, 4 | KURTANEMES EMBER~Kalap uram, a leány apja, makacs fejû ember
21 1, 4 | Pedig ki ne akarna? Egyetlen leány és szép leány. És még milyen
22 1, 4 | Egyetlen leány és szép leány. És még milyen szép! Nem
23 1, 4 | sem szólt a másikhoz. A leány már-már csevegésre nyitá
24 1, 4 | Hanem teringette, hát az a leány hol van?~Dejszen kereshették
25 1, 4 | mit aggódni… azt hiszem.~A leány meglepetten nézett föl,
26 1, 4 | szavát is visszanyerheti.~A leány csendesen zokogott. Miklós
27 1, 4 | te beszélgetni ezentúl!~A leány arca lángba borult. Azon
28 1, 4 | mintha mondaná: »hallgass leány!«~Sem az orvos, sem Miklós
29 1, 4 | elutasítani sem az apa, sem a leány. Az öreg ellen eddig is
30 1, 4 | eddig is volt fegyvere, de a leány meghódítása sok gondot szerzett.
31 1, 4 | hogy észre sem veszi az a leány. Egy országgyûlési követ
32 1, 4 | és megszorította kezét.~A leány fölsikoltott. Fogtõy úr
33 1, 4 | hordott, karikát vont le és a leány ujjára húzta.~- Ez nem fogja
34 1, 8 | stádiumban rájön, hogy az a szép leány, az a kis »feketerigó« maradandó
35 1, 8 | kis feketerigó egyetlen leány, az apja derék, becsületes
36 1, 8 | ki nem akarna! Egyetlen leány és szép leány. - És még
37 1, 8 | Egyetlen leány és szép leány. - És még milyen szép. Nem
38 1, 8 | aggodalomra, azt hiszem.~A leány meglepetve nézett föl: jól
39 1, 9 | akarta az atyát, s a két kis leány, guvernantot hozatván számukra,
40 1, 9 | meghajlással viszonzott. A leány szembeszökõ szépsége, melyet
41 1, 9 | bizonyosan önök is tudnak.~A két leány kíváncsisággal teljes pillantást
42 1, 9 | levert kedélyû. De a szeretõ leány tudott annak találni ezer
43 1, 9 | egyszer… egy szép szõke leány olyan nyájasan nézett rá…
44 1, 9 | vasárnapon reggel más, más leány tesz friss virágot. S nincs
45 1, 10 | hanem a miénk - monda a leány kihívólag, s csizmasarkával
46 1, 11 | fõztje lesz délre.~- Még csak leány - szólt közbe Blózik kántor,
47 1, 11 | azt mondja, fél az ilyen leány nagy urak elé jönni, annak
48 1, 11 | éghajlat alatt fölserdül a leány menyecskének valóra.)~Sótony
49 1, 11 | hogy fújjanak bele, ha a leány jön.~Pernye borította az
50 1, 11 | mögötted az ajtókat.~A leány felsóhajtott, aztán nyersen
51 1, 11 | tapló. Szeretlek, Apolka!~A leány úgy tett, mint a fojtogatott
52 1, 11 | hogy hol virít ki ez a leány.~- Bizonyosan libapásztorné
53 1, 11 | Izmos, hatalmas testalkatú leány verte magát keresztül a
54 1, 11 | voltam, azért én becsületes leány vagyok.~Hangja folyton szenvedélyesebbé,
55 1, 11 | kinyitották.~- Ártatlan a leány! - kiálták a népek lehangoltan,
56 1, 11 | nagy bajban voltál. Szegény leány!~Nem felelt egy szót sem,
57 1, 11 | ragyogó homlokán, s ím, a leány keblébõl egy sóhaj tört
58 1, 11 | pillanatban föleszmélt a leány, kinyitotta szemeit: »Hol
59 1, 11 | sokáig. Sótony érezte a leány forró, lázas leheletét az
60 1, 11 | Apolka, honnan tudta az a leány, hogy a harisnya rajtad
61 1, 11 | Ahova akar - felelte a leány, szemérmesen lesütve a fejét.~-
62 1, 12 | ott, úgy tetszett neki a leány hangja, míg a mondóka tartott,
63 1, 12 | értem teszi! - sopánkodott a leány. - Mármost hogy adom én
64 1, 12 | bajuszát.~- Mi?~- Derék leány ez, instálom, akár egy mesebeli
65 1, 13 | sipsirica. Nyúlánk, magas fiatal leány, akin már nem is festett
66 1, 13 | egy papagájt. Örült neki a leány és mi is örültünk, mert
67 1, 13 | fiókjában. Megvárni, míg a leány férjhez megy és míg az asszony
68 1, 13 | áldozatot a Johankáért. Egy leány, akinek atyja nincsen, olyan
69 1, 13 | van az, mint ahol öt-hat leány van. Mert némelykor nehéz
70 1, 13 | gyermekasszony vagy egy leány lakik benne, szép, mint
71 1, 13 | Szeretném - selypíté a kisebbik leány.~- Én is szeretném - mondta
72 1, 13 | kilépett egy szép fiatal leány és egy pirosbársony vánkost
73 1, 13 | alatt.~Követte egy másik leány, ki zsámolyszéket lógatott
74 1, 13 | kezében.~Utána ismét két leány bukkant ki, egy zöld selyemmel
75 1, 13 | nézésben.~Az egyik ernyõt vivõ leány megfordult és hátrakiáltott -
76 1, 13 | gyertyánfák mögül az ötödik leány, kinek a nyakában hosszan
77 1, 13 | bokáit verdeste.~Az elsõ leány letért az útról s végiglépdelve
78 1, 13 | Nevettek mind a hatan. Ha hat leány nevet, mintha hat nap sütne
79 1, 13 | virágok, pedig csak egy leány közeleg, lihegve fut a doggal,
80 1, 13 | lehet kezdeni.~Az újonjött leány leül a vánkosra a padon,
81 1, 13 | lefekszik lábaihoz, a legyezõs leány kipirult arcára szellõt
82 1, 13 | pápaszemét.)~A dog célt ért. A leány, kinek lábainál ült, önkénytelenül
83 1, 13 | Lehetetlen - szólt közbe a leány, kezeit mellén összetéve -,
84 1, 13 | látszott a talpa alatt, amint a leány mellett lépegetett.~Sipsirica
85 1, 13 | fájdalmasan mosolygott.~A leány letépett egy gyertyánfalevelet
86 1, 14 | nyereggel, a másikon egy szép leány ült, de milyen szép; délceg,
87 1, 14 | meg az öszvér hátáról a leány, s hangja édesen csengett-bongott -,
88 1, 14 | kellett volna kezdeni, hogy a leány döntsön vitánkban.~- Esre
89 1, 14 | értékes szövetek. Esre gazdag leány, a leggazdagabb egész Nápolyban.~-
90 1, 14 | Teringettét!~- S ami fõ, árva leány; a pénzt rögtön kikapom.~-
91 1, 14 | A vén róka! Hát aztán a leány szeret-e?~- Szeret-e? -
92 1, 14 | berohant:~- Mit parancsol?~A leány ajka vonaglott a fölindulástól,
93 1, 14 | Mert nem megy az másképp, a leány a virágokat kínálja, de
94 1, 14 | fogadtam magamhoz, piciny leány korában, fölneveltem, beleszerettem
95 1, 15 | felvilágosodást, melyet terjeszt.) A leány paripáját két sárga csizmás,
96 1, 16 | halkan.~- Hány éves vagy?~A leány lopva a királyra tekintett.
97 1, 16 | léptekkel a sátorába ment. Míg a leány ott maradt földbe gyökerezett
98 1, 16 | a franciákkal. (Szegény leány - gondolta magában -, meg
99 1, 16 | ezt?~- Itt van az egyik leány, a faragó-gazdámé. És a
100 1, 16 | összetörve, hanem a szép oláh leány is. Ott fetrengett holthalaványan
101 1, 16 | Nos, mondjuk talán, egy leány egy hónap. Száz leány tehát
102 1, 16 | egy leány egy hónap. Száz leány tehát száz hónap. Mit gondol,
103 1, 16 | részletekben nem ijesztõ.~Egy leány - egy hónap! Biz isten megéri…~ ~
104 1, 17 | Máriát meglátni. Gyönyörû leány volt; magas, karcsú, vállas,
105 1, 18 | tudom.~- Hát hol van az a leány vagy asszony, vagy mi, akirõl
106 1, 18 | nagyleány lett azóta, eladó leány. Oh, be szép lehet. S ahogy
107 1, 18 | fogta a villát? - kérdé a leány majdnem kunkogva.~- Mert
108 1, 18 | mert lelövöm! - kiáltá a leány fenyegetõ hangon.~Marjánszky
109 1, 18 | Repülni pedig nem tudok.~A leány szomorúan, tanácstalanul
110 1, 18 | Így beszélt az ördög, de a leány azt mondta: »ha igazán jó
111 1, 18 | fölfelé mászni rajta.~A leány merengve nézett utána.~-
112 1, 18 | visszafordult a jobbik fülére.~A leány útközben fölemelte a vasvillát
113 1, 18 | kiterítve. Minden mutatta, hogy leány van a háznál.~A »Fifi« (
114 1, 18 | ajtóban egy eszményien szép leány, a - Borcsányi kisasszony.~
115 1, 18 | hátratántorodott: a molyvánkai leány volt.~Annak kell lenni,
116 1, 18 | keresne itt a molyvánkai leány? Hol hagyta volna fehér
117 1, 18 | szerényen hajlott meg a leány, de nem természetesen, mert
118 1, 18 | hirtelen élezett nyomatékkal.~A leány kérdõleg tekintett rá.~Úgy
119 1, 18 | haragszik, vagy csak álmos?~A leány fölnyitja szemeit. (Ah,
120 1, 18 | történt? Mért kerget el?~A leány hozzáhajolt egész közel,
121 1, 18 | Hahaha!~- Azt - felelte a leány -, de csalódtam… - s egy
122 1, 18 | a vászon alatt. Egy szép leány dereka, apró parcellákra
123 1, 18 | nem baj… nem baj. Van még leány a világon. Az idén is hat
124 1, 18 | én meg azt mondom, hogy a leány kell.~- Miféle leány?~-
125 1, 18 | hogy a leány kell.~- Miféle leány?~- Hát az Erzsike.~- Mit
126 1, 18 | selymáskodék, amint piros lett a leány álla -, no csak menjen,
127 1, 18 | kiböffentette volna, de a leány eltűnt előle, megérezte,
128 1, 18 | Már most vagy kosár, vagy leány, punktum.~Erre az apa is
129 1, 18 | Kell, kell! Ezért lesz a leány a Plangeé.~Az a gömbölyû
130 1, 20 | feleségem, nem más.~Elpirult a leány és feléje legyintett mérgesen
131 1, 20 | néha egy-egy érzelgõs leány szerelmi bánatból beleugrik
132 1, 21 | A szem is tud sejteni.~A leány lihegve látszott kifelé
133 1, 21 | legott, hogy a rõzseköteges leány figyelmessé lett a szekerükre.
134 1, 21 | is, nemzetes bíró uram.~A leány lerántotta most piros kendõjét
135 1, 21 | A Kápe-rápe megértvén a leány kiáltozásait a visszatért
136 1, 21 | szemei elõtt a rõzsét vivõ leány. No, ez ugyan lassan járt,
137 1, 21 | kisleányom!~- Nem vagyok én leány, nemzetes uram. Asszony
138 1, 23 | szerint csak tizenötéves leány illet meg. Kell az ördögnek
139 1, 23 | leánykája, a Piroska.~- Csinos leány - mondám tettetett egykedvûséggel.~-
140 1, 23 | adta kölyke, téged az a leány húz már oda.~Mintha hájjal
141 1, 23 | Piroska hozzásimult, ahogy leány szokta cirógatni az apját,
142 1, 23 | nem tudok mozdulni, de a leány közelebb lépett hozzám,
143 1, 23 | Zajcsek, aki egy ételhordó leány derekát próbálta megcsipkedni,
144 1, 23 | személyekrõl.~A kis szõke leány, akinek a cipõsarka leesett,
145 1, 23 | nincs is rossz ízlése.~- A leány igen csinos és jó parti… -
146 1, 23 | temetve örökre.«~Az ám! Ha egy leány emlékét, az elsõ leányét,
147 1, 23 | jöjjön ki a hang:~- Szép leány hajszálaival!~Minden vér
148 1, 23 | gazembernek a nevenapján. Aztán a leány is! Valami baljóslatú van
149 1, 23 | gombát vagy virágot szedegetõ leány, ilyesvalami.~Mamám elmosolyodott.~-
150 1, 23 | Mondom, mamácska, hogy egy leány volt.~E percben megzörrent
151 1, 23 | Jánosik volt az? Hát aki egy leány becsületét veszi el? Aki
152 1, 23 | nagy világon mennyi szép leány lehet még Piroskán kívül.~
153 1, 23 | is megzavarta a fejét. A leány el volt vadulva. Ördög van
154 1, 25 | szebbnél-szebb asszony és leány itt ütötte fel tanyáját.~
155 1, 26 | ablaknál egy szép szõke leány kötögetett, mi nagyobb diákok »
156 1, 26 | cukrásznak adta ki magát, de a leány azt hitte, hogy valami elõkelõ
157 1, 26 | öregapátokkal!«~Nagy, tagbaszakadt leány volt a Hanka, hatalmas idomokkal,
158 1, 26 | énekeljen el egy tót dalt. A leány szabódott, eleinte irult-pirult,
159 1, 26 | vagyonát elköltik, mert akár leány, akár fiú, meg van a jövõje
160 1, 26 | van a jövõje állapítva. Ha leány, okvetlenül fõkötõ alá kerül,
161 1, 26 | Talán tud valakit? - szólt a leány kedves kíváncsisággal.~-
162 1, 26 | ólom csak ólom - mondotta a leány vállvonogatva -, jobban
163 1, 26 | köztük. Hlavatsek mindenütt a leány sarkában volt, tûzzel-vassal,
164 1, 26 | tratyogni németül, mert kis leány korában Körmöcön szolgált,
165 1, 26 | férfi és a másik fiatal leány.~- Mikor jön ki a tisztelendõ
166 1, 26 | lehet.~- Azt hiszi? - A leány gúnyosan biggyesztette fel
167 1, 26 | tyúkra. Íme, érdeklõdik a leány iránt, és vérig bosszantja
168 1, 26 | hallhatná, mit beszél az a leány a férfival.~Pedig bizony
169 1, 26 | hát mit akar? - mondja a leány. - Illik így megijeszteni
170 1, 26 | kígyó farka - felelte a leány meglepõdve -, tudhatná,
171 1, 26 | tudhatná, hogy egy cseléd leány odamegy, ahova küldik. Aztán
172 1, 26 | hágy: van a városban elég leány, válogasson azok közül.~
173 1, 26 | csókot csikart ki tõle.~- A leány finom falat, Kristóf - mondom
174 1, 26 | képzelni se lehet, hogy a leány maga beszélte volna el a
175 1, 26 | következmények nélkül. Hátha a magyar leány csókja is ilyen emészthetetlen
176 1, 26 | szeretsz?~- Meglehet - mondá a leány rejtélyesen.~És csak nyúlt,
177 1, 26 | kelet felõl.~- Nem bánom.~A leány, aki nyilván mást várt a
178 1, 26 | lobot vetett. Megkapta a leány fejét szenvedélyesen, szinte
179 1, 26 | Hát hol flangéroztál? Te leány, te nem jóban töröd a fejedet!
180 1, 26 | egyszerre elnedvesedett a leány inge is, s a fölséges idomai
181 1, 26 | Mért nem mondod: nekünk?~A leány lesütötte fejét, nem felelt.
182 1, 26 | összekombináltam a vízbefúlt leány parton maradt ruháit, meg
183 1, 27 | Bécsbõl. Hiszen annyi szép tót leány terem otthon. Ha bement
184 1, 27 | mégis feltûnt egy-egy karcsú leány termetén ismeretes szegfûivel
185 1, 27 | kékkõi várat?~A kis bamba leány elpirult és eltûnõdött:
186 1, 27 | Lotharingiában, ahol a Napóleon-szemû leány lakott, kinek látására a
187 1, 27 | találja magyarázatját, hogy a leány anyja áldott állapotában
188 1, 27 | unalmasabb, mint egy efféle leány, ha az ember nyakán csüng
189 1, 27 | kötött a legfelsõ gallyra.~- Leány! - kiáltott föl torkaszakadtából. -
190 1, 27 | torkaszakadtából. - Hollá, leány! Mit csinálsz ott fönt,
191 1, 27 | kötelekért, emberekért.~A leány, úgy látszik, nem volt abban
192 1, 27 | Miért teszi azt?~A szép leány vállat vont, kedveskedõen
193 1, 27 | szolgált.~- Ilyen termetû leány sohase szolgált nálad.~-
194 1, 27 | erõ kényszerítette rá.~A leány nem törõdött ezzel. Tudta-e,
195 1, 27 | mentek, de szótalanul, a leány szórakozottan tépdelte a
196 1, 27 | szemben.~- Köszönöm - mondá a leány bús mosollyal.~- Nekem úgy
197 1, 27 | valami cél csak van vele?~A leány arca kigyulladt, mint a
198 1, 27 | Te nem szeretsz többé!~A leány arcán látszott a pillanatnyi
199 1, 27 | aztán különös - szólt a leány elcsodálkozva, és a szemkarikái
200 1, 27 | elérni, hogy ne igyam? Te leány, te belelátsz a lelkembe,
201 1, 27 | síphang felel messzirõl. A leány figyeli az irányt és felösmeri.
202 1, 27 | Ki tehette azt oda?~- Egy leány van a kastélyban, csak az
203 1, 27 | csak az tehette.~- Egy leány! Hm. Keresd az asszonyt!
204 1, 27 | tapintatlan ördög. Szpevák!~- A leány, hogy is mondjam, azelõtt
205 1, 27 | tûnõdve, hova tûnhetett el a leány, mikor kopogtatás után a
206 1, 28 | Hamilovics, Mert ez volt az a leány. A Hamilovicsnak is tetszett,
207 1, 28 | tetszett, nekem is tetszett. A leány kasszírnõ volt Versecen.
208 1, 29 | a szép, gömbölyû Zsuzsi leány sürög-forog, futkosva szerteszét
209 1, 29 | Nem mondhatnám - felelte a leány nevetve -, nekem csak az
210 1, 29 | semmit - vágott szavába a leány. - Nem szeretem, ha utánam
211 1, 29 | nincsen szoba - mondja a leány sajnálkozó hangon. - Oh,
212 1, 29 | Gyere, no, közelebb, te kis leány, te talán mégis okosabb
213 1, 29 | különös okod?~Most már a leány látszott megütközni a kérdésen.
214 1, 29 | hagyd künn az ajtónál, te leány. Ónagysága nem kíván ott
215 1, 29 | fiatal, szép testalkatú leány vagy asszony ült, fekete
216 1, 29 | volt többé. Szelíd, mélázó leány lett.~- Hiszen ha tudtam
217 1, 29 | meg huszár (Ejnye, ejnye, leány, mi jut az eszembe, te már
218 1, 30 | ablaknál egy szép szõke leány kötögetett, mi nagyobb diákok »
219 1, 31 | mehettek zavartalanul, a beteg leány vizet kért.~Vince csóválta
220 1, 31 | úgy tetszik, jobban van a leány. Mit gondolsz, Vince?~Az
221 1, 31 | vettek ki a kemencébõl.~A leány kinyitotta a szemeit, ránézett
222 1, 31 | Lassan múltak a percek. A leány mind rosszabbul lett, egész
223 1, 31 | sem mellényünk az idegen leány, most már úgyis meghalt,
224 1, 31 | ringott a lábaknál, a halott leány fehér arcán a híven lerajzolt
225 1, 31 | elültette a muskátlit a leány lábaihoz. És azután? Hát
226 1, 31 | tõled.~- Kicsoda?~- Hát az a leány.~- Miféle leány? Miféle
227 1, 31 | Hát az a leány.~- Miféle leány? Miféle búcsúzás?~- A verseket
228 1, 31 | mondja nekem, egy fiatal leány vár reám odafönn, sürgõsen
229 1, 31 | velem beszélni. »Miféle leány az? Semmi közöm hozzá!«
230 1, 31 | afféle, egy vézna serdülõ leány. Megcsiklandozott a kíváncsiság,
231 1, 31 | türelmetlenül.~- Csakugyan idegen leány volt, egy fekete kakassal
232 1, 31 | kevésbé volt kedvem, mert a leány leírása nem igen hasonlított
233 1, 31 | akkor nem volnék itt. A leány addig kért, csaknem erõszakkal
234 1, 31 | Olyan különös volt ez a leány; hogy mit akart, mi érdeke
235 1, 31 | kérdi az asszony.~- Az a leány, akit eltemettem - ismétlé
236 1, 32 | nõsülni? Mintha nem volna elég leány szanaszét a falvakban, szebbnél-szebb.
237 1, 34 | tekintetes úr. Várakozó leány várat nyer.~- Addig vár,
238 1, 34 | törõdni a dologgal. Különös leány volt, zárkózott természetû
239 1, 34 | nincs még kérõje. Takaros a leány és mégsem akad szerencséje.
240 1, 34 | a csirizt és dikicset. A leány az enyém most és azt akarom,
241 1, 34 | édes titoknak szánt, azt a leány legott nyilvánosan nyugtázta,
242 1, 34 | segítene engem? Hanem maga a leány apja, maga az üzlettársam,
243 1, 34 | hatalmi szóval élni, de a leány váltig ellenszegült, úgyhogy
244 1, 34 | estek a jelek, mintha a leány közömbös lenne mindenki
245 1, 34 | mondja: nincsen semmi baj.~A leány rendesen szomorú volt, se
246 1, 34 | Az öreg Aprónak feltûnt a leány szembetûnõ lankadtsága:
247 1, 34 | panaszkodott fûnek-fának a leány állapotáról. Ahogy ez már
248 1, 34 | bizonyosan eljön értem? - kérdé a leány felbátorodva.~- Akár zálogot
249 1, 34 | Hová menjek? - rebegte a leány megtört hangon, a fejét
250 1, 34 | Fizetni fogok érted.~A leány szilajan rázta meg a fejét,
251 1, 34 | béka! Összemorzsollak.~A leány reszketni kezdett apja összezúzó
252 1, 34 | rikácsolta könyörtelenül.~A leány végighúzta sovány tenyerét
253 1, 34 | malomtól nem messze, mikor a leány a vízbe ugrott, a kendõjét (
254 1, 34 | doktort is hozzak, mert a leány minden porcikája úri formákban
255 1, 34 | Ámen.~Szemlátomást javult a leány, bár magas láza volt. Estefelé
256 1, 34 | kimondom. Van a világon elég leány.~Kolowotki keserûen nevetett
257 1, 34 | ritkított betûkkel: »Egy szép leány öngyilkossági kísérlete.« (
258 1, 34 | mindjárt megfúlok!), a szegény leány egyenest a Marosnak ment. -
259 1, 34 | hehehe, a bank.~De a leány ránézett s aggodalmasan
260 II, 1 | nélküle is elegen: hanem a leány senkit sem szeretett, csak
261 II, 1 | de hát mindennek dacára a leány és legény között ezer mérföld
262 II, 1 | szerelemrõl más semmi, csak a leány szelíd, merengõ szeme, és
263 II, 4 | ész, milyen szellem!« s a leány arca felpirulna a lelkesültségtõl,
264 II, 4 | ekkor azt hitte a szegény leány, hogy el kell ájulnia, de
265 II, 4 | szólt csüggedten a leány - ...és mégis ön egész rejtély
266 II, 4 | éppen elõttem - rebegé a leány és elpirult. Megijedt a
267 II, 4 | jobbak az emberek...~A leány úgy elhallgatja, úgy elmereng
268 II, 4 | zavarában, ha odapillant. - Az a leány egészen megfeledkezett magáról!
269 II, 4 | találni.~- Ki tudja? - mondá a leány - hiszen mindjárt kezdik.~-
270 II, 6 | bácsi kedveért, kire a három leány nem egy tüzes pillantást
271 II, 7 | halántékairól a szeretõ leány gyöngédségével és az édesanya
272 II, 11 | szeme, piros arca? S az a leány mégsem cserélne vele, õvele,
273 II, 21 | 1875~A szegény Örzsike árva leány volt, apja, anyja ott feküdt
274 II, 21 | talaj.~Nem volt az árva leány számára egy jóakaró arc,
275 II, 21 | fogadni, te csavargó!~A leány elfordította arcát, melyet
276 II, 21 | rajtam segíteni? - kérdé a leány nagy, könnyes kék szemeit
277 II, 22 | minden papírját.~És most ez a leány beteg Bokroséknál. Azért
278 II, 22 | fekhelyén, mint a beteg leány, kinek halk, szaggatott
279 II, 22 | és megaranyozza a beteg leány halavány arcát és fülébe
280 II, 23 | közt ül egy szép kis barna leány is (van az itt minden bokorban),
281 II, 23 | stílusán mondva), hogy a szép leány mellett »sub clausula« észreveszi
282 II, 23 | negyvenezer forintig, a leány egyetlen és szép: nem lesz
283 II, 24 | kéz: a mellette ülõ szép leány keze, kinek szõke aranyfürtös
284 II, 24 | A Sárika.~A szép fiatal leány belépett szerény pironkodással,
285 II, 24 | Ha még egyszer eljõ az a leány - jöjjön be hozzám.~Sárika
286 II, 24 | könyörületes.~A szegény leány szívére szorítá kezét, hogy
287 II, 26 | kárhoztatom. A középutat kövesse a leány; ne legyen olyan, mint az
288 II, 26 | azt mondja Kant, hogy: a leány legyen olyan házias, mint
289 II, 26 | oda kellene vésni minden leány pártájára, mert a fényûzés
290 II, 32 | A legidõsbik, egy csinos leány, azt ajánlotta, hogy »bankházasdit«
291 II, 33 | melyben egy fiatal gazdag leány bevallja neki titkos szerelmét,
292 II, 33 | határt nem ismert. Az ifjú leány utolsó föllépését emlékezetessé
293 II, 33 | megérkezett. - Alig lépett a leány a színpadra, taps helyett
294 II, 33 | kötött nagy koszorú hullott a leány lábaihoz. - A szegény leány
295 II, 33 | leány lábaihoz. - A szegény leány meg volt rémülve, kevésbe
296 II, 33 | színész a keservesen síró leány elébe ment, féltérdre ereszkedve
297 II, 33 | százegyet lõjön, ha azonban leány, akkor csak huszonegyet.~-
298 II, 33 | értesült, hogy egy szegény leány véletlenül mesés gazdagságú
299 II, 33 | megbízza, hogy ama bizonyos leány hollétérõl mielõbb tudósítsa
300 II, 34 | idejében levő kis földmívelő leány, kinek egyetlen tyúkján
301 II, 35 | és mos rájok. Az anya és leány nagyon szereték egymást
302 II, 35 | hullák megvizsgálására, a leány holttestét nagyon zúzottnak
303 II, 35 | ereje se lehetett, mert a leány holttestének kéménybe való
304 II, 35 | beretválkozásnáli mozdulatait követve. A leány elterülve, mozdulatlanul
305 II, 35 | ágyruhákat az ágyból. Utoljára a leány holttestét kapta föl és
306 II, 37 | hogy engedelmes, szófogadó leány volt, hogy az egész vidéken
307 II, 38 | ötödik családtag egy árva leány, a tizenötéves Harter Vilma,
308 II, 38 | közülök. A fiú és a csúnyábbik leány.~- Hát az a gyönyörû leánygyermek?~-
309 II, 38 | de senkije!~Vilma okos leány volt, fel tudta ösmerni
310 II, 38 | le rólad. De te szegény leány vagy, gyermekem, nem akarlak
311 II, 43 | Az elõbb szavaló szõke leány semmit sem enged az elsõségben.
312 II, 43 | nehány szóval: ki ama szõke leány, kit Kérész Örzsi mellett
313 II, 43 | természetesen csak e két leány közül kapja egyik, akinek
314 II, 43 | ezen szavakkal:~- Te derék leány vagy: aki ott is becsületes
315 II, 45 | Mari egy tündérszépségû leány gyönyörû fekete szemekkel,
316 II, 45 | Egyszóval a Mari igen szép leány volt. Õrülten szerettem,
317 II, 46 | összeget. Azért a Fanny jó leány marad, nem bízza el magát,
318 II, 51 | többször odatévedt szeme a leány gyönyörû termetére. Még
319 II, 59 | Lebrun Mari szegény árva leány volt. Anyját egy év elõtt
320 II, 59 | egy hálátlan, semmirekellõ leány. Másvalaki nyilván többet
321 II, 60 | VÉGÉN~Delér Katica árva leány és ott lakik abban az alacsony
322 II, 60 | az egy nagyon becsületes leány...~- Ha becsületes, hát
323 II, 60 | a szörnyeteg; s aztán a leány nem marad itt tovább. Elvisszük
324 II, 60 | percben szívéhez kapott a leány, s megrezzent egész valójában.~
325 II, 60 | feledlek tégedet!~Oh, én bûnös leány, könnyelmû teremtés! Hiszen
326 II, 60 | rózsa tied, jó anyám!~A leány a virágállványhoz lépett,
327 II, 60 | enyém - rebegte félénken a leány.~- Hát kié?~- Az édesanyámé.~-
328 II, 60 | méltóságos grófné - szólt most a leány hevesen, és örvendezve,
329 II, 60 | darab tízforintost nyomva a leány kezébe, köszönetet sem várva
330 II, 60 | üdveért. Jóéjszakát, kedves leány! Jó éjt!~V. AZ ANYA SZEME~
331 II, 60 | Igenis, méltósága.~Az árva leány ment, mindég gyorsabban,
332 II, 60 | érinté s nevén szólítá. A leány nem felelt. Az ifjú megijedt,
333 II, 60 | szívességét, Károly - szólt a leány, midõn az ifjút megpillantotta -,
334 II, 60 | még mindig nagyon szenvedõ leány.~VI. A GRÓFNŐ~Kiléry grófnõ
335 II, 60 | csinálni.~Ott feküdt a beteg leány izzó homlokkal, megtört
336 II, 60 | nagyon beteg e szegény leány, szívtelenség volna magára
337 II, 60 | együtt elkullogott.~A beteg leány feje folytonosan lázban
338 II, 60 | Beteg, nagyon beteg e leány - susogta a grófnõ.~- Károly,
339 II, 65 | õrmesterségnél.~Amint Bernadotte a leány határozatáról értesült,
340 II, 72 | hogy szép, délceg, barna leány volt, a görög jelleg minden
341 II, 72 | Katalin! Ejnye hová fut az a leány? Oh, oh, édes Péter... No,
342 II, 72 | még eddig nem tudott, a leány csakugyan szereti, s a mama
343 II, 76 | nincs. Kicsoda az a hölgy? Leány vagy asszony?~- Becsületes
344 II, 83 | amikor Lirisse, a szegény leány Lady Dudley aranyos ruháját
345 II, 88 | szép szöszke szivarárus leány.~- És aztán? - türelmetlenkedik
346 II, 95 | Hát abból bizony derék leány lesz, én is bizonyíthatom,
347 II, 99 | Edithhez: Hideg van ma, leány, hideg van!~Némelykor így
348 II, 99 | megírja neki, hogy miután a leány szülei meghaltak, nincs
349 II, 99 | világvárosban.~- Szegény leány! - sóhajtá Sir Ihon önkéntelenül.~-
350 II, 99 | átmegyek egyedül. Angol leány vagyok s ön angol férfi.
351 II, 99 | a házban nevezik! Milyen leány ez! Az öreg Londont nem
352 II, 99 | võlegénye, Sir - rebegé a leány mozdulatlanul a földhöz
353 II, 99 | tudhat magyarul, ha angol leány? Ne vegye, kérem rossz néven,
354 II, 99 | Lány ön vagy asszony?~- Leány. Ön ugyan kivallat engem.~-
355 II, 99 | Lássa, az megnyugtató, hogy leány. A leánynak több szíve van
356 II, 99 | az életet. Tizenhét éves leány, beteg fiatal férfi és a
357 II, 99 | kedvenc csészémet törtem el e leány miatt a legjobb csészémet,
358 II, 99 | föllelésére. Õ fog, a gyenge leány, cselekedni a beteg férfi
359 II, 99 | húsz fontra! Azt mondom, leány, menj haza - én, a családfõ
360 II, 99 | volt semmi történetük. A leány kötött vagy hímzett, Sir
361 II, 99 | nagykereskedõnél van alkalmazva. E leány vitte ki a Mari holmiját
362 II, 99 | lelkesedve, és megfogta a leány kezét, hogy arra egy csókot
363 II, 99 | tárgyakért lehajolva.~A leány ajkán, a hidegnek gúnyolt
364 II, 100| gondolkozik.~A legszebb leány (vagy ha asszony, asszony)
365 II, 100| vidéken van egy legszebb leány és legszebb asszony.~Ezek,
366 II, 100| író... Ilonka a legszebb leány.~Ez ellen nincs apelláta
367 II, 100| szomjuhozás.~A legszebb leány pedig térdig fürdik a dicsõségben.
368 II, 100| elégeti a szárnyakat.~A szép leány éppen mellettünk ment el.
369 II, 100| szögleteibõl.~- Ez hát a legszebb leány! - mondá a követ -; üljünk
370 II, 113| ifjúnak mi a célja, s hogy a leány, az õ szép, ünnepelt Erzsikéje,
371 II, 113| melyen keresztülmegy minden leány, a legédesebb árulás, mely
372 II, 113| Amint te akarod, meg a leány. Nagyon jól van, édesem,
373 II, 113| álmodom.~Egy fiatal, délceg leány lépett be, gyönyörû szõke
374 II, 116| többet ér annak a földi leány, ha jó, ha szép, ha erkölcsös.~
375 II, 117| nagyon gazdag - mondá a leány biztatólag. - Ha Európában
376 II, 117| egy szép álom csak.~A szép leány álnokul mosolygott arra
377 II, 119| kocsiból egy tündér szép leány is kiszállott. A királyleány
378 II, 119| a földbe gyökerezett. A leány, amelyik kiszállott, szebb,
379 II, 123| Budapest felé.~IV. A MÁSIK LEÁNY~Budapesten, a Sándor utcában
380 II, 123| batyut tartva, melyben a leány ruhácskái voltak összecsomagolva,
381 II, 126| haldoklik az apád.~A szegény leány futott. Erzsók néni megállította.~-
382 II, 127| Marihoz:~- Hideg van ma, leány, hideg van.~Némelykor így
383 II, 127| ünnepélyességgel.~A karcsú leány fölkel és elhagyja a boltot,
384 II, 127| idegen városban.~- Szegény leány! - sóhajtá Kaziray önkéntelenül.~-
385 II, 127| csüggedés fogta el a kedves leány lelkét, s ilyenkor én voltam
386 II, 127| a házban nevezik. Milyen leány ez! Az öreg Budát Pesttel
387 II, 127| Anna võlegénye - rebegé a leány mozdulatlanul a földhöz
388 II, 127| tudhat lengyelül, ha magyar leány? Ne vegye kérem rossz néven,
389 II, 127| Lány ön vagy asszony?~- Leány. Ön ugyan kivallat engem!~-
390 II, 127| Lássa, az megnyugtató, hogy leány. A leánynak több szíve van
391 II, 127| az életet. Tizenhét éves leány, beteg, fiatal férfi és
392 II, 127| föltalálására. Õ fog, a gyenge leány, cselekedni a beteg férfi
393 II, 127| száz forint? Azt mondom, leány, menj haza, én, a családfõ
394 II, 127| társaságában töltötte.~A leány kötött, Gábor úr sóhajtozott (
395 II, 127| tárgyakért lehajolva.~A leány ajkán, a hidegnek gúnyolt
396 II, 136| feleség, két fölserdült leány és a kis iskolás fiú, a
397 II, 136| meg a zsidó.~A nagyobbik leány a városba sietett. Bánatos
398 II, 136| tesznek az asztalára.~A leány elõadta kérését. De a püspök
399 II, 136| összerogyott.~- Kelj föl, szép leány! - szólítá meg háta mögött
400 II, 136| reggel.~Lángba borult a leány arca... majd elsápadt. Szabódott,
401 II, 136| szõlõfürtöt.~Az anya és a kisebbik leány zokogott, a szomszéd Nagy
402 II, 137| annyi a szép asszony és leány a fürdõ közel kétezer vendége
403 III, 1 | nem akartak hozzá adni. A leány emiatt annyira elbúsult,
404 III, 1 | Csakugyan arany… színarany ez a leány! Hehehe! Az emberek bolondok
405 III, 1 | Ezzel erõsen megmarkolta a leány és a Csemez úr kezét, behunyta
406 III, 1 | nézett maga körül, míg a leány sápadtan, reszketve állt
407 III, 1 | durvasággal ragadá meg a leány karját, s fenyegetõ szilaj
408 III, 1 | nem adom a leányt, nekem a leány kell. Azt mondjátok, hogy
409 III, 1 | Oh, Miklós - suttogá a leány boldogan -, ez szép, regényes
410 III, 1 | éjjel a »tempus« szót és a leány ujjára húzta.~- Itt van,
411 III, 1 | perctõl. Igaz, úgy van-e?~A leány csendesen bólintott igent
412 III, 1 | láttam.~- Nem vadász lesz az, leány, hanem a vármegyén könyöklõ.26
413 III, 1 | veszik sem.~- Nem érték a leány, kegyelmes uram, inkább
414 III, 1 | zavaros volt - felelt a leány naiv pillantással, amitõl
415 III, 1 | ezer esztendeig.~- Csitt, leány! Tanuld meg, vakmerõ, kivel
416 III, 1 | bokorral, erdõ jött helyette…~A leány arra gondol, minek is van
417 III, 1 | barna kezeivel homlokát.~- A leány nem áll az uradalom szolgálatában -
418 III, 1 | lakadalomban a vidéken. Sok szép leány talpa viszketett már meg
419 III, 1 | sötét éjszakában deli, sugár leány hozzásiumul, félig vállára
420 III, 1 | uraságét? - kacag föl a leány fájdalmasan, görcsösen. -
421 III, 1 | Ne kísértsd az Istent, leány! - mond Lapaj. - Annyit
422 III, 1 | földbe. Tudja, mi történt: a leány beugrott a vízbe. Kiveszi
423 III, 1 | pogánymódra a másvilágra a szegény leány, kit az imént még lopással
424 III, 1 | érzett szívében, amiért a leány ártatlansága ily hamar kiderült.
425 III, 1 | Princ-e vagy princesz?~- Leány, Agnisa néném, leány. Félre
426 III, 1 | Leány, Agnisa néném, leány. Félre innen! Nem engedem
427 III, 2 | valahányszor lehajolt a leány, kibontott úszó haja is
428 III, 2 | sírja volt, egy csodaszép leány állt, lebontott fekete hajjal,
429 III, 2 | hogy az egy gyönyörû fiatal leány volt, akit a múlt éjjel
430 III, 2 | hogy a boszorkány egy szép leány volt. Színrõl színre láttam.~
431 III, 2 | Egyszer csak itt toppan a leány szégyenével együtt.~Vigyázzatok
432 III, 2 | ugyan köztük valami, de a leány lutheránus, esze ágában
433 III, 2 | csizmát az a szomorú, szép leány. Mert nem volt rá semmi
434 III, 2 | engem a mi Riskánk!~S a leány erõszakosan kiszakítva kezét,
435 III, 3 | hogy gyönyörûséges szép leány volt, messze páratlan, de
436 III, 4 | sírja volt, egy csodaszép leány állt, lebontott hosszú fekete
437 III, 4 | ütközet volt ez.~A szép leány márványhomloka, melyen valami
438 III, 4 | láttam, hogy az egy gyönyörû leány volt, akit a kutyák a múlt
439 III, 4 | boszorkány egy nagyon szép leány volt… Mintha most is látnám…~
440 III, 5 | fogadta vidám arccal, a leány már túl van a veszélyen.~
441 III, 10 | százszor megálmodott szép leány… az õ elsõ betege.~Elsõ
442 III, 23 | birtoka. Szegény volt a leány, de gyönyörû, irigyelte
443 III, 24 | nevettek pajkosan, csak a leány zokogott csendesen és nem
444 III, 25 | visszafelé.~Megfordult a leány és meghökkent. Istenem,
445 III, 28 | A KÁNTOR-FIÚ~(Az Erzsi leány elbeszélése)~1882~Egy este
446 III, 28 | pedig eredj ki az udvarra, leány… mert magunk akarunk lenni.~
447 III, 34 | semmit, hogy nem mentem el. A leány szerelme már kétségtelen,
448 III, 37 | A LEGRÚTABB LEÁNY~1882~Semmi sem volt komikusabb
449 III, 46 | megnézték, megitatta-e az Ancsa leány, kapott-e répát, van-e friss
450 III, 49 | gondját viselje, mert a leány a miénk. Szombaton délre
451 III, 49 | mondom meg - szólt a kis leány s fejét dacosan hátraszegte.~-
452 III, 49 | tajtékos lovon.~- Hol a leány? - kiáltott rá a lódobogásra
453 III, 50 | Hát mitõl? - mondá a kis leány, szép szemeit lesütve. -
454 III, 61 | valaki. Egy szép szõke földi leány szendergett ott. Bánatos
455 III, 61 | amikor visszatértek.~- Az a leány, akit itt hagytunk… alkalmasint…~-
456 III, 63 | Franke grófnak tetszett meg a leány. Legalább az járt utána…
457 III, 63 | Johanna grófnõ magas, szikár leány lehetett, sápadt, szeplõs
458 III, 66 | még az volt a módi, hogy a leány semmit se szólhatott bele.
459 III, 66 | ijedt meg. Ölébe vette a leány szép szõke fejét s haját
460 III, 66 | a szavamat megtartani…~A leány szemrehányólag nézett reá.
461 III, 66 | Anna volt, aki mint vén leány halt meg 1437-ben a pécsi
462 III, 83 | országban. Két kis pajkos leány szaladgál a kertben, õ maga
463 III, 87 | félelemmel töltött el. Ránéztem a leány piros arcára és lesütöttem
464 III, 87 | általa, miszerint az Erzsi leány tartozik engem holtig szeretni.
465 III, 99 | délkeleti része egy Gyurcsányi leány hozománya címén õket illeti.~
466 III, 108| Kürthyné vagy!~- Cigány leány vagyok, könyörgöm. Bár lehetnék
467 III, 108| Ingerlõ titokzatosság volt a leány szavaiban, Mária kiérezte
468 III, 108| udvarra, akkorra már a szegény leány arca volt sápadt és az övé
469 III, 110| most nem bírom eltalálni. A leány tanult a példán, s félénken
470 III, 110| elbeszélte Giléty István, hogy a leány valószínûleg szerelmes,
471 III, 110| szép aranyszõke haját.~A leány ránézett meredten, majd
472 III, 115| Nem lehet - hadarta a leány -, és mégis, mégis lehetne
473 III, 115| milyen ördöngösen leleményes leány ez, és milyen jóízû nyaka
474 III, 115| esengett halkan.~- Ej, szép leány, az esze ment el?~Judit
475 III, 116| szebbek a férfiak, de a leány meg nálunk terem a huszár
476 III, 116| Igaz. Átmehet kend!~Hetyke leány jött, letakart fehér kézikosárral
477 III, 126| naphosszat egy szép barna leány volt látható íróasztalom
478 III, 144| Hatvanit nem konfundálta a leány tartózkodása. Hiszen mire
479 III, 144| Hogyne akarnám - szólt a leány gyöngéden simulva a professzorhoz.~
480 III, 144| akit azelõtt szeretett a leány, s aki most felette elkeseredék
481 III, 144| Mágyikával csavarta el a leány lelkét tõlem. De megkeserüli,
482 III, 144| ott termett elõtte a szép leány, de bánatos volt az arca,
483 III, 144| Fruzinka mondta! Szegény leány talán elõre érezte…~Nem
484 IV, 3 | meg õt.~III. SZESZÉLYES LEÁNY~Úgy rémlik nekem, gyermekkoromban
485 IV, 3 | Egy sugártermetû fiatal leány át akart menni a túlsó oldalra.
486 IV, 3 | egyik legott észrevette a leány zavarát, pillanat mûve volt…
487 IV, 3 | szemtelenség! - kiáltá a leány, és sötét szemeiben villámok
488 IV, 3 | merészkedett ön?~Látva a leány bosszankodását a másik férfi,
489 IV, 5 | közt Kriska is, a másik leány is, meg a szóban forgó Csákó
490 IV, 7 | mátkájául egy báró Folkenstein leány: Mária Aurelia.~Szép aranyhajú
491 IV, 7 | Aurelia.~Szép aranyhajú leány volt, alabástrom fehér nyakkal,
492 IV, 7 | Tetszett a Folkenstein leány Tarczalynak kétségkívül,
493 IV, 27 | összegyûltek az estelihez.~Csupa leány és asszony. Szép pirospozsgás
494 IV, 30 | a gárdakapitány.~A szõke leány összerezzent.~- S téged
495 IV, 32 | aki veled beszélgetett?~A leány elvörösödött.~- Az urunk
496 IV, 32 | neked sem történik bajod.~A leány vigasztalódva hazament.~*~
497 IV, 34 | s egy kis pesztonkaféle leány vitte egész könnyedén, ami
498 IV, 41 | nem hiányzott semmi, még leány is volt három. Egyik szebb,
499 IV, 44 | felõlem. Az egyik fiatal leány koponyájának állít, a másik
500 IV, 48 | hinnék önök, milyen bolond leány volt hajdan Kovács Borcsa.
1-500 | 501-569 |