bold = Main text
      Rész, Fejezet                                             grey = Comment text

14001  IV,  1     |                darabon. Félek a kutyáiktól, hogy lehet oly csúf állatokat
14002  IV,  1     |                   miatt.~(Magam is éreztem, hogy ez végtelen gyerekes, ostoba
14003  IV,  1     |              tarokkozom a városban.~- Azaz, hogy… igenis… azaz…~- Igenis,
14004  IV,  1     |                     íme, az asszony rávesz, hogy én ma minden áron itthon
14005  IV,  1     |                mondta néhányszor:~- Örülök, hogy elszoktál attól a rossz
14006  IV,  1     |                    néha úgy tetszett nekem, hogy nagyon is jó asszony volt…~
14007  IV,  1     |                   eltûnõdöm biz én azon is, hogy hátha csak az óra volt rosszul
14008  IV,  2     |                  sarkán vagy a kalpag fölé, hogy »ára négy forint«, némelyiken
14009  IV,  2     |               örökölték.~Bizonyság ez arra, hogy az örökségnek megvan még
14010  IV,  2     |               nemzetség.~Apámtól hallottam, hogy az öreg Balóthy Boldizsár,
14011  IV,  2     |                      mint a vajat.~Igaz is, hogy príma klasszis talaj volt.
14012  IV,  2     |                  Valami elõérzete lehetett, hogy annyira kevesellte a királyokat.~
14013  IV,  2     |                    annyi adósságot csinált, hogy a birtoknak elúszott a fele.
14014  IV,  2     |                    úgy lehetett megmenteni, hogy a fia, Balóthy István, elvett
14015  IV,  2     |                   ipa pénze tette lehetõvé, hogy a kétezer hold megmaradjon
14016  IV,  2     |                  egész életét arra áldozta, hogy karriert csináljon, s ez
14017  IV,  2     |                elkölt harmincezer forintot, hogy egy három évig tartó kétezer
14018  IV,  2     |               találta rúgni azt a cserepet, hogy a nyitott ablakon át leesett
14019  IV,  3     |                 volt, s egyetlen ambíciója, hogy majdan szegény öreg anyját
14020  IV,  3     |                    szerény, azt mondják rá, hogy tolakodó, ha pedig szerény,
14021  IV,  3     |           becsmérlés: »Azért is megmutatom, hogy nem vagyok a legutolsó.«~
14022  IV,  3     |                társalgást. Az a megjegyzés, hogy õneki szép szeme van, tökéletesen
14023  IV,  3     |                  apródonkint. Megkövetelte, hogy a szemét dicsérjék. S ahol
14024  IV,  3     |          Megérlelõdött benne az a gondolat, hogy bele fog szeretni a király
14025  IV,  3     |                   Jóska lakott, azt hittük, hogy ez egy sajátos bolond, -
14026  IV,  3     |                bolond, - pedig azóta látom, hogy csak közönséges bolond volt,
14027  IV,  3     |               figyelem kellett volna ahhoz, hogy a tényálladékot megértse.~
14028  IV,  3     |                     zsidó? - kérdé habozva, hogy a füleinek higgyen-e inkább
14029  IV,  3     |                    a zsidó elhibázta azzal, hogy nem õ lopott, hanem a parasztember
14030  IV,  3     |         gyermekkoromban hallottam beszélni, hogy egy városban záporesõ után
14031  IV,  3     |                     de nem akartam eltûrni, hogy önnel igazságtalanság történjék!~…
14032  IV,  4     |                 birtokaikat nem úgy mérték, hogy hány hold, mennyi jövedelmet
14033  IV,  4     |                hajtanak, hanem olyanformán, hogy a »Tiszától a Berettyóig«. (
14034  IV,  4     |             asztalra.~- Arról van szó, hej, hogy az anyátok mellett ki akar
14035  IV,  4     |          megcsinálta a tervet; egyszer úgy, hogy András, István és Péter
14036  IV,  4     |                 otthon, utoljára is kisült, hogy mind akarná. De ha nem lehet,
14037  IV,  4     |                  töprengés volt, mert igaz, hogy az apjával csak három fiú
14038  IV,  4     |                    kellett örökké búsulnia, hogy miért nem a másik három
14039  IV,  4     |                    Még csak egy sem maradt, hogy a hírt megvihesse az anyának.~
14040  IV,  4     |                  szigorúan meg volt hagyva, hogy a nagyasszonyt híja elõ,
14041  IV,  5     |               Valaha be sokszor elõfordult, hogy megírtam egy elbeszélést,
14042  IV,  5     |                    ellenkezõleg az történt, hogy az egyik elbeszélésem magamagától
14043  IV,  5     |                   dolog.~Úgy történt pedig, hogy a legújabb könyvemben, »
14044  IV,  5     |                    és… nem tudom biz én már hogy hítták a másikat, elmennek
14045  IV,  5     |                      hát meglepetve látják, hogy a Csákó vígan ropogtatja
14046  IV,  5     |                     felé, s íme azt látják, hogy a tiszteletes asszony csak
14047  IV,  5     |                  hirtelen zokogni kezdenek, hogy hátha a szegény Csákó mégis
14048  IV,  5     |              kellett békülni a gondolattal, hogy a Csákót többé ne lássuk,
14049  IV,  5     |                    sok keserûséget okozott, hogy lemaradt a vásárról, de
14050  IV,  5     |                  mikor meg is került.~Igaz, hogy bele nem jut így sem »A
14051  IV,  5     |                kiadás olyan messze van még, hogy azt már a szerzõ meg sem
14052  IV,  6     |                      Hiszen talán olvastad, hogy a nagyobbik leányom, Ilonka,
14053  IV,  6     |                        Az történt, barátom, hogy a võlegény idejött hozzánk
14054  IV,  6     |                 tudakolja ki nagy titokban, hogy mit szeretnének kapni a
14055  IV,  6     |             Jézuskának. Súgjátok meg nekem, hogy mit küldjön nektek! Ahogy
14056  IV,  6     |              könyvet, ki egy nagy babát, de hogy csipogni is tudjon; a ló
14057  IV,  6     |                csipogni is tudjon; a ló meg hogy kereken járjon. Biz azt
14058  IV,  6     |                    aki mindjárt azon kezdi, hogy minden gyereknek hoz valamit;
14059  IV,  6     |                   inkább olyan ravasz volt, hogy az Ilonka háta mögött is
14060  IV,  6     |                 szerette volna kifürkészni, hogy hát annak is mi okozna nagy
14061  IV,  6     |                moccanjon. Azt hallom elõre, hogy a Jézuska mind megküldi,
14062  IV,  6     |             elgondolkozott egy-egy betûnél, hogy miképp is néz az ki, némelyiket
14063  IV,  6     |                     dugta rögtön a zsebébe, hogy a postára viszi. Oh, csak
14064  IV,  6     |                Mondd meg a Király bácsinak, hogy küldje haza a katonaságból
14065  IV,  6     |                mondd meg az ördög bácsinak, hogy vigye el a nyakáról a Czingeri
14066  IV,  6     |                  azt már nem merem mondani, hogy az ördög vitte el, mert
14067  IV,  7     |                     a fejével intett némán, hogy úgy lesz akkor.~- Egyszer,
14068  IV,  7     |                  azt a rettenetes jóslatot, hogy az utolsó Tarczaly fogja
14069  IV,  7     |                   kinyújtotta aszott kezét, hogy a fiáét megszorítsa.~Egyéb
14070  IV,  7     |                     levelet írni a fõúrnak, hogy az isten rendelésének ki
14071  IV,  7     |                pedig nem lehet azt mondani, hogy »nem megyek«.~Mert a király
14072  IV,  7     |                     éppen az fordult bajra, hogy asszony volt. A korona sok
14073  IV,  7     |                     miért hítták úgy. Talán hogy édes volt, mint a körte?
14074  IV,  7     |                     nem veszem a lelkemre), hogy kacérkodott volna a magyar
14075  IV,  7     |                   kettõ között a különbség, hogy a kis körte már a piacon
14076  IV,  7     |               udvari vadászaton az történt, hogy a vadászó társaság elvesztette
14077  IV,  7     |                  Tarczaly Endrét. Ki tudja, hogy volt ez rendezve?~Azok nagy
14078  IV,  7     |                        Pedig én azt hittem, hogy ön innét csak odamehet.~
14079  IV,  7     |                    igazi öröm volt elnézni, hogy tudott simulni az új hazájához.~
14080  IV,  7     |                   egy csöppet sem látszott, hogy rátukmált asszony a felesége,
14081  IV,  7     |                     ezt a témát az emberek, hogy végre is engedett a közvéleménynek,
14082  IV,  7     |             felesége szobájába, észrevette, hogy az asszony elpirulva dug
14083  IV,  7     |                 jegyezte meg húsz év múlva, hogy az falsum, csak a forma
14084  IV,  7     |               utólagosan mindenféle dolgot, hogy az asszonynak viszonya volt
14085  IV,  7     |           asszonynak viszonya volt Bécsben, hogy Tarczaly sohasem tekintette
14086  IV,  7     |                    azért kellett meghalnia, hogy az utolsó Tarczaly meg ne
14087  IV,  8     |                    fáradság nélkül éri meg, hogy ködmönné lesz!~- Ez csak
14088  IV,  8     |              faluháza elõtt. - Meglássátok, hogy valamikor még mezõváros
14089  IV,  8     |                nyírta. (No, már lehetetlen, hogy, jó ember lehessen!)~A városban
14090  IV,  8     |                 mások ellenben arra fogták, hogy ott nagyon keveset keresett.
14091  IV,  8     |                     dísz volt az a falunak, hogy egy valóságos, eleven fiskálisa
14092  IV,  8     |              bekerült a megyei árvaszékhez, hogy nõjön addig, míg a fiú nagykorú
14093  IV,  8     |                     hittel nevelkedtem fel, hogy az igazság szép dolog lehet,
14094  IV,  8     |            megkeresni. Úgy láttam lefestve, hogy egy vak asszony. No, bizony
14095  IV,  8     |                 egyet, aki olyan rövidlátó, hogy amit a kezével ír, azt az
14096  IV,  8     |                   amint jobban megösmerték. Hogy azt mondják, csak amolyan
14097  IV,  8     |            tyúkprókátor, s az sem bizonyos, hogy diplomája van. De ha van
14098  IV,  8     |                     is diplomája, ki tudja, hogy jutott hozzá? Hátha lopta
14099  IV,  8     |                   Nem volt igazunk, hehehe? Hogy tudja maga, domine?~- Hiszen
14100  IV,  8     |                  Mit tudja azt maga, amice, hogy hová teszem én be a legnagyobb
14101  IV,  8     |                       Van, kérem alássan.~- Hogy néz ki? Szõke, barna? Csinos?
14102  IV,  8     |                dolgában a bírósági praxis?~…Hogy ilyenkor a menyecskék kívánatos
14103  IV,  9     |               kincstáráról tudvalévõ dolog, hogy mindig üres volt. És az
14104  IV,  9     |                   csoda; de csoda aztán az, hogy a kincstárnokai mégis többnyire
14105  IV,  9     |                   többnyire meggazdagodtak. Hogy történhetett ez, nem fejtegetem.~
14106  IV,  9     |         történhetett ez, nem fejtegetem.~De hogy így kellett lennie, bizonyítja
14107  IV,  9     |                lovagok szerencsét próbálni, hogy hátha megtetszenének a leánynak,
14108  IV,  9     |                házhoz. No, de azon is múlt, hogy nem is igen volt fölösleges
14109  IV,  9     |                     mellett elmenének.~Lõn, hogy ezekben az idõkben a nemes
14110  IV,  9     |                     volt az akasztani való, hogy mint valami fontos pozíció,
14111  IV,  9     |                holttestet…~Ráírt a városra, hogy vigyék el az õ ablakai elõl
14112  IV,  9     |                    magisztrátus visszaírta, hogy õ ott akasztat, ahol neki
14113  IV,  9     |              ajánlatot nyújtott a városhoz, hogy õ egy várat akarna építeni,
14114  IV,  9     |             építhesse, ahova akarja. Persze hogy nagy örömmel engedték meg (
14115  IV,  9     |               bányavárosok kincseit védték, hogy oda ne juthasson az ellenség.~
14116  IV,  10    |             tanárunk. Arról volt nevezetes, hogy Petõfi Sándort is õ tanította,
14117  IV,  10    |                 mondták emiatt. Csodálatos, hogy éppen azok ítélték el az
14118  IV,  10    |             egyszerû ember volt Damos uram, hogy dohányt lehetett volna vágni
14119  IV,  10    |                követeltünk, azzal feleltek, hogy még jobban megsértettek.
14120  IV,  10    |                  újságok még ritkák voltak, hogy gyorsan elhozták volna az
14121  IV,  10    |                    is, s restellni kezdtük, hogy nekünk most a káposztás
14122  IV,  10    |                    parancsoló volt a szava, hogy mintegy versenyszóra becsuktuk
14123  IV,  10    |                     kerültünk vissza aztán, hogy ott folytassuk, ahol elhagytuk.~
14124  IV,  11    |                   Pozsonyból egy elõfizetõ, hogy a lappal nagyon meg van
14125  IV,  11    |                    elégedve, csak az a kár, hogy nagyon filoszemita, mert
14126  IV,  11    |                     Annak meg az a panasza, hogy isten ellen való vétek,
14127  IV,  11    |                 harmadik levél azt kívánja, hogy több fordított beszélyt
14128  IV,  11    |                  Csak nem teszi fel rólunk, hogy cserebogarakat eszünk, mikor
14129  IV,  11    |                    mikor láthatja a lapból, hogy embereket eszünk…~Nézem
14130  IV,  11    |                   bizonyosan), s íme látom, hogy januárius hó van.~Nézem
14131  IV,  11    |               lexikont, s megtalálom benne, hogy a cserebogár májusban születik,
14132  IV,  12    |                 messze földrõl az udvarába, hogy meggyógyítsák. De nem találkozott
14133  IV,  12    |                   bizony. Azért jöttem ide, hogy megmondjam. Nem kell a királynak
14134  IV,  12    |                   királynak semmi, csak az, hogy hét napig viselje annak
14135  IV,  12    |                 olyan el nem ért kívánsága, hogy nem nevezhette magát a legboldogabb
14136  IV,  12    |                   Ide is elhozta már a hír, hogy mi járatban vagytok. Ne
14137  IV,  12    |                  velünk rögtön a királyhoz, hogy átadhasd neki az ingedet.~
14138  IV,  12    |                     kibukkant, most látták, hogy egy meztelen szegény Lázár
14139  IV,  12    |                     S most már õk nevették, hogy boldognak mondja magát,
14140  IV,  12    |                    inget készíttetett neki, hogy azt viselje egy darabig,
14141  IV,  12    |              viselni.~A koldus vállat vont, hogy isten neki, úgy is jó lesz,
14142  IV,  12    |                uráról. Azonban hozzá teszi, hogy egészen kikerekítse a történetet,
14143  IV,  12    |                     vágott egy buzogánnyal, hogy az holtan leszédült, mire
14144  IV,  12    |                   az holtan leszédült, mire hogy embert ölt, maga is megijedt,
14145  IV,  12    |                     XV. században, ki tudja hogy, de a moldvai vajdák kezébe
14146  IV,  12    |                  szemmel néztek a magyarok, hogy olyan erõsséget nem szabad
14147  IV,  12    |                 rugaszkodtak egynehányszor, hogy elveszik, de csak mindig
14148  IV,  12    |                    csak mindig úgy fordult, hogy megmaradt Csicsó a vajdáknak.~
14149  IV,  12    |                     mosolygott, s ahelyett, hogy a hadakat odavinné, küldött
14150  IV,  12    |                   Martinuzzinak igaza volt, hogy lerontatta. Nemsokára jött
14151  IV,  13    |                    már csak nem engedhetem, hogy miattam maradjon valaki
14152  IV,  13    |                    foglalkozni az eszmével, hogy csakugyan veszek neki egy
14153  IV,  13    |                ezüstműveshez az Üllői úton, hogy ott a nemesi koronás inggombjaimhoz
14154  IV,  13    |                       kérdém csodálkozva -, hogy a cédula lopott?~- Hiszen
14155  IV,  13    |                  baja van? De hát mi?~- Az, hogy nemigen ér többet öt-hat
14156  IV,  13    |                   el az esze a zálogháznak, hogy akkor tizenöt forintot adjon
14157  IV,  13    |                 csalás. Elgondolhatja uram, hogy én is megvettem volna a
14158  IV,  13    |                    úgy megtanulhat németül, hogy az arany remontoir órával
14159  IV,  13    |                     a vádlottak padjára.~De hogy sorjával menjek, azon kell
14160  IV,  13    |                 menjek, azon kell kezdenem, hogy Budán lakom, s többnyire
14161  IV,  13    |                 vizével. Ámbár nem állítom, hogy a Duna szépségeért maradok
14162  IV,  13    |                 közelebb érek hozzá, látom, hogy egy öreges férfi vetkõzõdik
14163  IV,  13    |                rimánkodásra fogta a dolgot, hogy az isten is megáld, ha én
14164  IV,  13    |                    munkám. Úgy állok, uram, hogy a holt gyermekemet sem tudom
14165  IV,  13    |                   forintra volna szükségem, hogy élhessek. A temetés maga
14166  IV,  13    |                   bírnék annyit nélkülözni. Hogy hívják önt?~- Vandrák Jánosnak,
14167  IV,  13    |                Megnéztem iratait, s láttam, hogy szentendrei születésû, kitanult
14168  IV,  13    |                      de azzal a kikötéssel, hogy ha valaha hazakerül a szülõhelyére,
14169  IV,  13    |                    szerencsétlen Vandrákot, hogy dicsekedjem a jótékonyságommal,
14170  IV,  13    |               Vandrák nevût? Lehetetlen az! Hogy nézett ki?~- Egy szõke,
14171  IV,  13    |                       Oh, a gazember, pedig hogy esküdött nekem az életben
14172  IV,  13    |              bizonyosan csodálkozott rajta, hogy oda nem rohanok.~Nem én,
14173  IV,  13    |                     kapaszkodott a karfába, hogy valahogy le ne essék.~Most
14174  IV,  13    |                    tetszett közelebb jönni, hogy lássam? Istenuccse nem ismertem
14175  IV,  13    |                  rossz esztendõ lesz.~- Hát hogy van, Vandrák? Már azt hittem,
14176  IV,  13    |                egészségesek.~- Hát a munka, hogy megy?~- Meglehetõsen, kérem
14177  IV,  13    |                     mégis úgy veszem észre, hogy igen gyakran híja a halált.~
14178  IV,  14    |                 volt a dicsõségnek alkalma, hogy olyan magas cenzussal dolgozzék.~
14179  IV,  14    |                     mindég azzal sántított, hogy a sárga csizma szorítja. (
14180  IV,  14    |                figyelmeztetni a fejedelmet, hogy Imre is árulásra készül.~
14181  IV,  14    |                  emberétõl, Bozó Mihálytól, hogy õ maga is nemsokára elmegy,
14182  IV,  14    |                   is Sárospatakra érkezett, hogy ott a fejedelmi várban legott
14183  IV,  14    |                   Bozó Mihály azt vallotta, hogy Imre csak játékot ûzött
14184  IV,  14    |                  labancokat, merre kísérik, hogy kiszabadítsák útközben.
14185  IV,  14    |                lázongást keltve szárnyalni, hogy a nagy bajnokot élve temették
14186  IV,  14    |                fejedelem füléig elhatott, s hogy megnyugtassa a zsibongókat,
14187  IV,  14    |                          De még különösebb, hogy vagy száz esztendõ múlva
14188  IV,  15    |                  akkor nem voltam kíváncsi, hogy »hát ennek elõtte milyen
14189  IV,  15    |                    ember. Anyám azt mondta, hogy ez a fõispán. Szép aranyos
14190  IV,  15    |              egyetlenegy dolog ismétlõdött, hogy Forgách Antal gróf még egyszer
14191  IV,  15    |                     nem jutott soha eszébe, hogy haza is kell majd egyszer
14192  IV,  15    |                 kell majd egyszer jönni.~És hogy õ is ott van odahaza, ahol
14193  IV,  15    |                   haza, akit szeretni kell, hogy szeressen… aki jó, gyöngéd,
14194  IV,  15    |                  tiszteletbeli fõjegyzõnek, hogy mégis legalább a közgyûlésekre
14195  IV,  15    |               legmagasabbra emelt, belátta, hogy ez az egyoldalúság nem ér
14196  IV,  15    |                     legalul. Én elfelejtem, hogy mi voltam; felejtsd el te
14197  IV,  15    |                   akik akkor azt kiabálták, hogy »meghalt«, most mind azt
14198  IV,  15    |                    most mind azt harsogták, hogy »éljen!«. Hanem az õszinte
14199  IV,  15    |                 járuléka.~A gróf azt hitte, hogy igazi választóközönség vagyunk,
14200  IV,  15    |                      olyan kézzel foghatón, hogy a sovány várnagy elragadtatva
14201  IV,  15    |                     gyerekek, nem látjátok, hogy nem magunk vagyunk. Adjatok
14202  IV,  15    |               bácsiknak. No, mondjátok meg, hogy hívnak, mutassátok be rendre
14203  IV,  15    |                        Már én akkor tudtam, hogy hol. Hogy a »pozsonyi konventikulumban«.)~
14204  IV,  15    |                     akkor tudtam, hogy hol. Hogy a »pozsonyi konventikulumban«.)~
14205  IV,  15    |                     tízszer iratkozott fel, hogy beszélni fog, de mindig
14206  IV,  15    |                arcáról a hamleti tûnõdést: »Hogy jöttem én ide?«~Itt sem
14207  IV,  16    |                     az asszony azt állítja, hogy házasságot ígért neki, sõt
14208  IV,  16    |                  asszony, miután megígérte, hogy most hazamegy ugyan az ügyeit
14209  IV,  16    |               mindenféle ügyekbe bonyolítá, hogy magához kösse.~Kazuvich
14210  IV,  16    |             Kazuvich képviselõnek Zágrábba, hogy mi lesz már? Jön-e, vagy
14211  IV,  16    |                  asszonyom, az ügyvédekkel, hogy eszemágában sincs még feleségül
14212  IV,  16    |                     bán -, mert igaz ugyan, hogy Kazuvich horvát képviselõ,
14213  IV,  16    |                     mindenütt azt felelték, hogy valóban úgy van, Kazuvich
14214  IV,  16    |                     az elnök -, igaz ugyan, hogy Kazuvich magyar képviselõ,
14215  IV,  16    |          tudakozódni; mindenki azt felelte, hogy Kazuvich Mirkó ez idõ szerint
14216  IV,  16    |                     ha hát delegáció sincs, hogy volna akkor annak elnöke?«~
14217  IV,  16    |                uramról.~Kétségbe volt esve, hogy hol keresse most? Az majdnem
14218  IV,  16    |                bizonyosnak látszott elõtte, hogy ismét egy új országba és
14219  IV,  16    |                 cséplõgépet szokás falukon, hogy mikor egy faluban elvégzi
14220  IV,  17    |              vakarni.~- No, mi a baj még?~- Hogy voltaképpen mégiscsak hadd
14221  IV,  17    |                 sandít rá hosszadalmasan.~- Hogy ez? - veti oda közömbösen.~-
14222  IV,  17    |               gúnyosan. - Nem lehet az! Már hogy ez a kasza?~Végigfekteti
14223  IV,  17    |               amerre a nyél fog következni, hogy miképp veszi majd ki magát.
14224  IV,  17    |                    Istók. Azt gondoltuk ki, hogy õ is kaszát veszen, ha már
14225  IV,  17    |                veszen, ha már így van, mert hogy hát az volna a rendje, ha
14226  IV,  17    |                  csináljak?~- De ha mondom, hogy az a kasza.~- Mármint ez?
14227  IV,  17    |                  Azt a bolondot nem teszem, hogy elölrõl kezdjem a veszõdséget.
14228  IV,  17    |                vágjuk az igazságot kétfelé, hogy énrajtam se essék igazságtalanság.
14229  IV,  17    |                   hangulatát.~- Hopp… azaz, hogy… Megállj csak, megállj.
14230  IV,  17    |              ujjában, azt csak nem kívánja, hogy olyan messze szaladjak azért
14231  IV,  17    |                 azonban mondhatok az úrnak, hogy ez volt a legjobb kaszája,
14232  IV,  18    |                    téns fiskális úr. De jó, hogy itthon találom, mert azért
14233  IV,  18    |                     mit is akartam mondani? Hogy hát mondok, miért nem jár
14234  IV,  18    |            Szécsényben, hát nem mondhatnám, hogy valami testi bajom van.
14235  IV,  18    |                 hitványabb, mint volt. Kár, hogy nem az anyjukom jött be,
14236  IV,  18    |              tréfadolog a mostani világban.~Hogy miféle százötven forint?
14237  IV,  18    |                     óbégatás emiatt otthon, hogy már most Herkentyû Andrásék,
14238  IV,  18    |                   forgattunk, de a rosta is hogy ismerne minden embert azokból,
14239  IV,  18    |                 feleli - kétezer forint is: hogy hívják kendteket, hátha
14240  IV,  18    |                 most sebtiben kipörölni. De hogy és miképpen? A törvény vagy
14241  IV,  18    |               elhiszi, mint az egészet. Hát hogy legalább a fele hiteles
14242  IV,  18    |                    ködmönt Kékkõn ellopták. Hogy aztán a ködmönben benne
14243  IV,  18    |                   Mi a ködmönt bizonyítjuk, hogy megvolt, a tens fiskális
14244  IV,  18    |                  pedig bizonyítsa az írást, hogy megvolt. De elõ is kotorászom
14245  IV,  19    |                 Gedõ is könyörögni kezdett, hogy elég neki a másik vár, csak
14246  IV,  20    |                 udvari nyelven azt jelenti, hogy »elmehet kend«.~De Ebers
14247  IV,  20    |                felség… könyörgöm… esedezem, hogy meg nem érdemlem ugyan,
14248  IV,  20    |                      Azt merészkedem kérni, hogy felséged magas megelégedése
14249  IV,  20    |                    kiadását bõvítse ki oda, hogy ez is egyik fajtája az elmebetegségeknek.~
14250  IV,  20    |                rendjelosztogató minisztert, hogy õ is szeretne valamit.~-
14251  IV,  20    |                   megmondom neked õszintén, hogy a nagy Szent István az ilyen
14252  IV,  20    |                  ahhoz már az is szükséges, hogy itt is legyen valami…~És
14253  IV,  20    |                Istvánt? Hiszen azt mondtad, hogy ezt magunkféle ember nem
14254  IV,  20    |              magunkféle ember nem kaphatja, hogy ahhoz ész kell.~- Igen,
14255  IV,  20    |                  van. A korona méltányolta, hogy volt annyi eszem, elmozdulni
14256  IV,  21    |                   kaptam a minapi postával, hogy keökényesi és iváncsai Gudry
14257  IV,  21    |               vidéken. Olyan jó dolguk van, hogy már jobb sohasem lehet.
14258  IV,  21    |                  igazi virtust mutatta meg, hogy miképpen hal meg a magyar
14259  IV,  21    |                    olyan volt a lajtorjája, hogy lefelé haladtak rajta (s
14260  IV,  21    |                       De az természetes is, hogy õk lefelé haladtak. Mert
14261  IV,  21    |                 Kevermesy gróf elhatározta, hogy mindenekelõtt szemléket
14262  IV,  21    |                      Így történt egy napon, hogy a fõszolgabíróhoz, Gudry
14263  IV,  21    |                   vágattam rá… Azt mondják, hogy a szentmise alatt odahajolt
14264  IV,  21    |                 szegény ember!~- Hát persze hogy föllebbezett.~- De azt csak
14265  IV,  21    |            figyelembe kellene vennie önnek, hogy intra dominium kell föllebbezni
14266  IV,  21    |                     Látom a partecéduláról, hogy úgy halt meg, mint tanfelügyelõ.~
14267  IV,  22    |                érdeklõdéssel. Semmi kétség, hogy idegen. Hisz a magyar ember
14268  IV,  22    |                Pestet alaposan, mert tudja, hogy még sokszor visszajön ide.~
14269  IV,  22    |               esteli szürke alsószoknyáját, hogy csakhamar barnát vegyen
14270  IV,  22    |                  meg egyszerre az öregúr -, hogy nem úgy van mint Bécsben
14271  IV,  22    |                protokollumot, de biz azzal, hogy rögtön útra kellett szállnom,
14272  IV,  22    |                       és azt indítványozta, hogy a mostani Széchenyi tért (
14273  IV,  22    |                 ilyen csodálatos gondolata, hogy egy városnak a közepére
14274  IV,  22    |                 felsõbbségileg parancsolva, hogy a katonai kaszárnya miatt
14275  IV,  22    |             maradnia. Az tehát kétségtelen, hogy oda házakat építeni nem
14276  IV,  22    |                óhajtandó lenne a befásítás, hogy a fák díszesebbé tegyék
14277  IV,  22    |                  hitemnek adok kifejezesét, hogy a katonák elmennek a városunkból
14278  IV,  22    |                     Halljuk!) Ki látta azt, hogy ott fákat ültessenek a város
14279  IV,  23    |                   képviselõ úr. No, már jó, hogy itthon találom, mert különben
14280  IV,  23    |                   az ajtót, bölcsen tudván, hogy mi a becsület. Mondtam is
14281  IV,  23    |                bizony akkor is odaszállunk, hogy feljöttünk a kiállításra,
14282  IV,  23    |               hangon mondta, mint aki érzi, hogy hetven-nyolcvan voksot reprezentál
14283  IV,  23    |            vigyorgott, mintha örülne rajta, hogy nehéz feladatot sózott a
14284  IV,  23    |               vendéglõbe, azt adva ürügyül, hogy egy nagybátyám fekszik betegen,
14285  IV,  23    |                   is apprehendáljanak érte, hogy itthon nem leszek.~- Hisz
14286  IV,  23    |                mégis egy kis mulatság lesz, hogy ilyen naiv falusi emberek
14287  IV,  23    |               tárgyakon. Láttam az arcáról, hogy azt szeretné eltalálni,
14288  IV,  23    |             szekrénye elõtt felsóhajtott.~- Hogy ezt mind egy ember írta?~-
14289  IV,  23    |                   Igenis egy ember.~- Ugyan hogy akaródzott neki?~Akkor megint
14290  IV,  23    |                       Örömmel tapasztaltam, hogy az emberi elme mégis megtalálta
14291  IV,  23    |                     nem merték behozni ide, hogy a rendõrség meg ne lássa.~
14292  IV,  23    |                       Mindég azt gondoltam, hogy kivitte az öreg a rengeteg
14293  IV,  23    |               országból, de most már látom, hogy nem igaz.~- Mibõl látja?~-
14294  IV,  23    |                  nem igaz.~- Mibõl látja?~- Hogy ilyen szegényes ruha van
14295  IV,  23    |                    rajta. Csodálom a fiait, hogy már legalább jóravaló kalapot
14296  IV,  23    |                termett? Mit csináltak vele, hogy ilyen nagyra nõtt?~S valóban
14297  IV,  23    |                nézve, akar azt tanulja meg, hogy kell okszerûen gazdálkodni,
14298  IV,  23    |            okszerûen gazdálkodni, akar azt, hogy miképpen nem szabad gazdálkodni.
14299  IV,  23    |                      s így sóhajtott fel:~- Hogy sajnálhatják, nagyságos
14300  IV,  23    |                     akik tavaly haltak meg, hogy már nem élnek.~
14301  IV,  24    |                    tõle, ismét azt hisszük, hogy de talán mégis jobban ír.~
14302  IV,  24    |                     Annyi azonban bizonyos, hogy ezt a szegedi szobalány
14303  IV,  24    |                   az ember úgy van alkotva, hogy megkívánja néha a másét
14304  IV,  24    |                      de nem ritka jelenség, hogy a paloták ablaktáblái, ahol
14305  IV,  24    |                    az elsõ emeleti ablakon, hogy egy paraszt kötény van kiakasztva
14306  IV,  24    |                   pompás középületek, hanem hogy a mindent átölelõ haladásról
14307  IV,  24    |                    üdvözletemet.~Szétnézek, hogy ki szólt hozzám, a pajtásom,
14308  IV,  25    |                   le tudta magáról hazudni, hogy gyönyörűség volt hallgatni.~
14309  IV,  25    |                tarka lovam, hát azt hallom, hogy azok most a főhadparancsnok
14310  IV,  25    |         istállójában vannak. Én azt tartom, hogy az illetlen dolog. Mert
14311  IV,  25    |                vannak rajta. Hanem az igaz, hogy pompás hám volt, Párizsból
14312  IV,  25    |                 figyelmeztetem a vádlottat, hogy hagyja abba ez ízetlenségeket.~-
14313  IV,  25    |                  karikák, csattok, az igaz, hogy rézbõl vannak, és csak megezüstözve,
14314  IV,  25    |                semmivel sem volt rábírható, hogy egyébrõl beszéljen, mint
14315  IV,  25    |                     ezalatt az a sors érte, hogy a fõhadparancsnok még egy
14316  IV,  25    |              mosolygó arccal közölték vele, hogy szabad, azt felelte nyugodtan:~-
14317  IV,  25    |                     is érdemelték különben, hogy jó emlékezettel legyen irántuk,
14318  IV,  25    |                     meg volt gyõzõdve róla, hogy õ a legalkotmányosabb érzületû
14319  IV,  25    |                    és ímmel-ámmal elmondta, hogy ezen országút fogja megállapítani
14320  IV,  25    |              kimondom a többség véleményét, hogy a báldi országút ki fog
14321  IV,  25    |                  Köszönetet mondok önöknek, hogy ily szép számmal megjelentek
14322  IV,  25    |                    idõk hosszú folyamán át, hogy megöregedett. Még akkor
14323  IV,  25    |            felkiáltása). - Hát ki mondotta, hogy én beteg vagyok? No, ez
14324  IV,  25    |               akartak ezzel mondani?~- Azt, hogy méltóságod már nem fõispán.~-
14325  IV,  25    |                 oligarcha még azt gondolta, hogy az alkotmány csupán az õ
14326  IV,  25    |                     égre-földre esküdözött, hogy már hat esztendeje nem volt
14327  IV,  25    |                   szépen felültette valaki, hogy az én egészségem hanyatlik.
14328  IV,  25    |               egészséges vagyok, elannyira, hogy még a gomblyuk betegség
14329  IV,  25    |                     alázatos megjegyzéssel, hogy úgy látszik nagyméltóságod
14330  IV,  25    |                    azután nem állhatta meg, hogy ne figyelmeztesse.~- Minek
14331  IV,  25    |                     méltóságod parancsol.~- Hogy nem én parancsolok? - kérdé
14332  IV,  25    |                amice! Hát igazán azt hiszi, hogy annak az írásnak több ereje
14333  IV,  25    |                    kellett volna elárulnom, hogy van most egy fölösleges
14334  IV,  26    |               nevezetû, akirõl azt mesélik, hogy egyszer Prágában lett volna.
14335  IV,  26    |                  adminisztrátorságig vitte. Hogy mit csinált, mit nem, biz
14336  IV,  26    |                     elfelejtettem, de tény, hogy V. Ferdinánd király fölidézte
14337  IV,  26    |                     instánciát a királyhoz, hogy - azt mondja - esküje tartja
14338  IV,  26    |                    sok-sok év múlva azután, hogy az öreg Bécs fogta magát,
14339  IV,  26    |               rárakták a vas paszomántokat, hogy azon menjenek a kerekek.~
14340  IV,  26    |                megdrágítja gabonánkat. Kár, hogy nem volt itthon, betegen
14341  IV,  26    |                     a füstöt nagy kévékben, hogy mint a felleg szállt szürkén
14342  IV,  26    |                      bújtatva. Úgy lesz az, hogy minden második házikóban
14343  IV,  26    |                   sürgöny érkezett Budáról, hogy Rédeky Pál meghalt. Pont
14344  IV,  26    |                pedig itt a távirat Budáról, hogy a holttest reggel útnak
14345  IV,  26    |                   hiába fárasztották ide.~- Hogy megváltozik az ember, ha
14346  IV,  26    |                    Azért állítom én váltig, hogy legjobb otthon meghalni,
14347  IV,  27    |               istenháza is. (Nagy dolog az, hogy már az isten is igénybe
14348  IV,  27    |           szerencsétlenség).~Természetesen, hogy kupét sem kaphattam, s elkeseredve
14349  IV,  27    |                   kezd egy darabig.~- Igaz, hogy mi is sokan vagyunk, de
14350  IV,  27    |                   csónakon.~- Nem szeretem, hogy bejött. Ott kellene lennie
14351  IV,  27    |                   Mihály uram -, már látom, hogy férfi kell oda. S magam
14352  IV,  27    |                     ami meglepett, az volt, hogy semmi észrevételt nem tett
14353  IV,  27    |              észrevételt nem tett az ellen, hogy mi ketten foglaljuk el a
14354  IV,  27    |               vannak az emberek bolondulva? Hogy egy fiatal leányt… Hallatlan
14355  IV,  27    |                  miféle ostobaság az tõlem, hogy fiatal leánynak képzelem,
14356  IV,  27    |                     ébresztve, alig vártam, hogy már helyén legyünk.~Egy-két
14357  IV,  27    |                  arról is csakhamar kisült, hogy Tecka.~Elüldögéltünk az
14358  IV,  27    |                     zsalukat leeresztettem, hogy a világosság be ne hatoljon.~
14359  IV,  27    |                   Leeresztettem a zsalukat, hogy lássam a gyufa merre van,
14360  IV,  27    |                  bocsánatot. Nem tudhattam, hogy vendég van a háznál.~- Nem
14361  IV,  27    |                        Hát nem mondták meg, hogy itt fekszem?~- Nekem, megvallom,
14362  IV,  27    |                        Mást?~- Azt mondták, hogy egy Marcsa nevû asszony
14363  IV,  28    |         fejedelemasszony, Bornemissza Anna.~Hogy azt mondja: »aki a fejedelem
14364  IV,  28    |                  havi fogságbüntetés érje.«~Hogy melyik volt a Teleki uramé,
14365  IV,  28    |                  azok annyira fejbe verték, hogy csak a másvilágon józanodott
14366  IV,  28    |               nélkül is megtette volna azt, hogy minden este becsíp a jó
14367  IV,  28    |                    Ámbátor sokat ért mégis, hogy a barátok ott voltak, és
14368  IV,  28    |                vállán.~S az volt a szokása, hogy aranyokra váltogatta a rózsáit.~
14369  IV,  28    |           bilincselni az embereket magához, hogy a jó Szél Palkó a hírhedt
14370  IV,  28    |                  rózsák - meg nem állhatta, hogy el ne szökjön, s Kolozsvárig
14371  IV,  28    |             sarkantyúja is ott maradt. Kár, hogy nem a feje maradt ott. Ámbár
14372  IV,  28    |                    találgatni, ki tehette), hogy Szél Pál vitéz megillant
14373  IV,  28    |                 összeült a bíróság felette, hogy lefejeztesse. A gyulafehérvári
14374  IV,  28    |              járulnak vala a fejedelem elé, hogy immár rendelje el a hetvenötezer
14375  IV,  28    |                     de azon föltétel alatt, hogy az erõs italoktól és a nagy
14376  IV,  28    |                  Naláczy uram ült legfelül, hogy az ítéletet meg ne hozzák,
14377  IV,  28    |                 fejedelem közönnyel.~- Azt, hogy a barátok semmit se kapjanak.~-
14378  IV,  28    |                   teszem, hallja kegyelmed, hogy én a kegyelmed istentelenségeit
14379  IV,  28    |         összerugdossa, én meg nem állhatom, hogy közbe ne kiáltsak.~- Egy
14380  IV,  28    |                   állt ott, mint aki tudja, hogy a halál vár reá. Kivált,
14381  IV,  28    |                    a halál vár reá. Kivált, hogy a szigorú Teleki is jelen
14382  IV,  28    |                advocatus diaboli« elmondja, hogy Szél Pál Lippáról a csata
14383  IV,  28    |                    második rendelése ellen: hogy az erõs italoktól tartózkodjék.
14384  IV,  28    |                 vizslaszemeivel észrevette, hogy kelletlenül.)~- Nem úgy
14385  IV,  28    |                 Teleki, s a kardjára ütött, hogy csönd legyen.~Pedig anélkül
14386  IV,  28    |                   Az a csúnya szokása volt, hogy mindig a szájában tartotta.~-
14387  IV,  28    |                    arc Teleki felé fordult, hogy talán megbolondult a nagyeszû
14388  IV,  28    |               parancsol a végrendelet? Azt, hogy óvakodjék a nagy sokadalmaktól.
14389  IV,  28    |                    végrendelet, uraim? Azt, hogy az erõs italoktól óvakodjék.
14390  IV,  28    |                   írt instanciájukban? Azt, hogy korhely volt, folyton ivott,
14391  IV,  28    |                 megírva szóról szóra a vád, hogy »a vizet csak mosdásra használta«.
14392  IV,  28    |               kérdem, ki határozza azt meg, hogy melyik az erõs és melyik
14393  IV,  28    |                  magam részérõi azt tartom, hogy a legerõsebb ital, amitõl
14394  IV,  28    |                      mert a víz olyan erõs, hogy malmokat hajt, és gátakat
14395  IV,  28    |                   hozzá a fejedelemasszony, hogy kegyelmed most így ledevalválta
14396  IV,  29    |                  Bemegy a király, és látja, hogy ott bent a kovács aranygyűrűket
14397  IV,  29    |                   fölséges úr, de csak úgy, hogy van olyan, amelyiktõl az,
14398  IV,  29    |                     körül, mint a tengerek, hogy senki ide többé ne jöhessen,
14399  IV,  29    |              folytak az ügyek.~Lõn azonban, hogy Bovat megöregedett, a lábaiba
14400  IV,  29    |               percre sem képes elfelejteni, hogy miniszter volt.~Bovat olthatatlan
14401  IV,  29    |                  kell.~Elhatározta magában, hogy még egyszer fölkeresi a »
14402  IV,  30    |            országban, és az a fejébe vette, hogy a férfiak mind gonosz csontok. (
14403  IV,  30    |                    Szigorú törvényt hozott, hogy amely férfi valamely nõt
14404  IV,  30    |                     joga van azt követelni, hogy vagy vegye el feleségül,
14405  IV,  30    |                  királyné igen büszke volt, hogy ilyen pompás törvényt tudott
14406  IV,  30    |                  reggel azonban az történt, hogy két hölgy jelentkezett a
14407  IV,  30    |               lesütött szemekkel a szõke.~- Hogy hívnak téged? - szólt a
14408  IV,  30    |                   gazdag kalmár leánya.~- S hogy hívják, aki tõrbe ejtett?~-
14409  IV,  30    |                     összerezzent.~- S téged hogy hívnak?~- Az én nevem, Delma,
14410  IV,  30    |                        Igaz?~- Azt mondtam, hogy tudom, mert igaz.~Mirtha
14411  IV,  30    |                   mi gombolyodott itt ki, - hogy a híres nevezetes »nõi bulla« (
14412  IV,  30    |                      Ilyen még nem történt, hogy egy órában két nõ vádoljon
14413  IV,  30    |                      Te azt kívánod, Delma, hogy Bólus nõül vegyen, te meg
14414  IV,  30    |                   meg azt követeled, Aróta, hogy ölessem meg, s mind a kettõtöknek
14415  IV,  30    |                   ha oly helyzetbe sodorsz, hogy a törvényeknek nem tudok
14416  IV,  30    |                     õrülve, asszonyok? Azaz hogy én vagyok megõrülve, amiért
14417  IV,  31    |                     volt, de olyan együgyû, hogy a butaságával minden embert
14418  IV,  31    |                      érti-e kend?~- Persze, hogy értem - mondá Tima, kinek
14419  IV,  31    |                    volt itt senki?~- Persze hogy nem volt, már persze az
14420  IV,  31    |                    át.~- Miért mondja kend, hogy az ajtón?~- Azért, jelentem
14421  IV,  31    |                  itt valaki azóta?~- Persze hogy volt.~- Kicsoda?~- A nagyságos
14422  IV,  31    |                     elment.~- Ejnye, ejnye, hogy nem voltam itthon - sopánkodék
14423  IV,  31    |                     neki vacsorát?~- Persze hogy nem adtunk, mert nem is
14424  IV,  31    |                pedig azt már kért is.~- Hát hogy mertek ilyet tenni? - dühöngött
14425  IV,  31    |            miniszteri hivatalnokoktól:~»No, hogy van, mit csinál az öreg
14426  IV,  32    |                   azonban mégis tudni kell, hogy ez a jog, amelyet most a
14427  IV,  32    |                  nemesek nem elégedtek meg, hogy az uralkodóktól minduntalan
14428  IV,  32    |               maradvány, mely azon alapult, hogy föld és jobbágy egyformán
14429  IV,  32    |                 karcsú legény hozzászokott, hogy amit a szeme megkívánt,
14430  IV,  32    |                   felelte Magda durcásan -, hogy nem az én fajtám!~Hízelgõ
14431  IV,  32    |                lépteivel. Kalapját levette, hogy az erdõ üde lehelete jobban
14432  IV,  32    |            földesúrral?~- Rá akar beszélni, hogy õt szeressem.~Eltakarta
14433  IV,  32    |             feleltél neki?~- Az ígéreteire, hogy nem kellenek, a fenyegetéseire
14434  IV,  32    |          fenyegetéseire pedig azt feleltem, hogy megvéd engem az Isten.~-
14435  IV,  32    |                      és megacélozza erõdet, hogy ellentállhass a gonosz incselkedéseinek.
14436  IV,  32    |                   Isten szolgája arra való, hogy elõhívja szükség esetén
14437  IV,  32    |                  Baléti maga is észrevette, hogy a földesúr szemet vetett
14438  IV,  32    |                  elé. Jól jártak a csacsik, hogy csak a templomig kellett
14439  IV,  32    |                    hiány semmiben. Az igaz, hogy halálnak halálával bánta
14440  IV,  32    |                     történik olyan esemény, hogy az egész környék legszebb
14441  IV,  32    |                 faluban, és hadd gondolják, hogy Baléti Magdalénkát éppen
14442  IV,  32    |                    férfiú azon elmélkedett, hogy ezek a köpük éppen úgy állnak
14443  IV,  32    |                 bûne, szent atyám, mint az, hogy én szeretem. Oh, jaj, szerencsétlen
14444  IV,  32    |                     apámat, a võlegényemet! Hogy átkoznak azok most engem!~-
14445  IV,  32    |               eresztik õket.~- Az bizonyos, hogy a földesúr kívánatára történt.~-
14446  IV,  32    |                      mint a próféták szava, hogy ebben lehetetlen volt kétkedni. -
14447  IV,  32    |                    vágd ki azt a keresztet, hogy tovább mehessünk. Szaporán!~-
14448  IV,  32    |              közepére, jól számított abban, hogy a földesúrnak útja lesz
14449  IV,  32    |                    nem jól számított abban, hogy visszafordul.~Az Isten nem
14450  IV,  32    |                    nép azt beszélte itthon, hogy tíz fejszecsapást mért a
14451  IV,  32    |            visszajött Zeley László - de nem hogy kevesebb húsa lett volna
14452  IV,  33    |              egyedül. Még csak õ teszi meg, hogy fényes nappal odaáll a postapalota
14453  IV,  33    |              megszólított mosollyal.~- Úgy, hogy egy levelet szeretnék behajítani,
14454  IV,  33    |                   melyik szekrénybe dobjam, hogy Nagyváradra érjen.~- Akármelyikbõl
14455  IV,  33    |           csudálkozó képet, tettetve magát, hogy a dolog neki megfoghatatlan.~
14456  IV,  33    |                 esze ágában sem fordul meg, hogy õt tették most bolonddá.~
14457  IV,  33    |            becsületszavát a tisztviselõ úr, hogy nem mondja meg, kitõl tudja.~-
14458  IV,  33    |                 Adja szavát a képviselõ úr, hogy senkinek sem árulja el,
14459  IV,  33    |                     senkinek sem árulja el, hogy nekem ezt megmondta.~Beöthy
14460  IV,  33    |             leszállt Szomor Buny községben, hogy, úgymond, a bíróval van
14461  IV,  33    |                 mennek, elkezd panaszkodni, hogy beteg, hogy valami sajátszerû
14462  IV,  33    |                    panaszkodni, hogy beteg, hogy valami sajátszerû rángásokat
14463  IV,  33    |                     a lakodalmas nép elõtt, hogy neki olyan szimatja van,
14464  IV,  33    |                     molnár egy tojást kért, hogy eldugja. Sok keresés után
14465  IV,  33    |     legalkalmasabbnak találta erre a célra, hogy a tojást a Szomor fejére
14466  IV,  33    |                      hát mit jelent?~- Azt, hogy elsült, nemzetes uram -
14467  IV,  33    |                   sült el, te golyhó?~- Az, hogy elvitte azalatt az ezüst
14468  IV,  33    |              annyira megzavarta ez az eset, hogy immár nevetségessé van téve,
14469  IV,  34    |            valakinek eszébe jutott délután, hogy jó volna megnézni a várat,
14470  IV,  34    |                csúszva lejjebb-lejjebb úgy, hogy minduntalan elbotlott benne,
14471  IV,  34    |                mégis tartózkodva hajolt le, hogy a málna-boglya legtetejérõl
14472  IV,  34    |                    tekintett körül a mezõn, hogy a nagy mindenségbõl látja-e
14473  IV,  34    |                vonatot, és tettük magunkat, hogy nem ügyelünk oda; de a palánk
14474  IV,  34    |                terjedt el a hír mindenfelé, hogy a vasút mellett a pázsiton
14475  IV,  34    |                  azt jelentette képletesen, hogy a fûbe fognak harapni s
14476  IV,  34    |                     a fûbe fognak harapni s hogy a fa puhítja meg a hátukat.)~
14477  IV,  34    |          pályaudvarba.~Hajrá, amint látták, hogy a málna egykori gazdái közül
14478  IV,  34    |                   felé.~Isten ne adj olyat, hogy hozzáférhetett volna valamelyik,
14479  IV,  34    |               málnát odacsapta a palánkhoz, hogy az nagyot csattant ott,
14480  IV,  35    |                      Egy amputált ember. De hogy van amputálva? Az egyik
14481  IV,  35    |                egyik fülébe ólmot öntöttek, hogy nagyot halljon, az egyik
14482  IV,  35    |                   egyik alispánt) elvágták, hogy keveset markoljon, és mégis
14483  IV,  35    |                    mégis azt kívánják tõle, hogy erõteljes legyen.~Pedig
14484  IV,  35    |                lemondtak róla, kijelentvén, hogy meg kell halnia.~- No, ha
14485  IV,  35    |                  utakat. Bevallom õszintén, hogy elsikkasztottam tizenhétezer
14486  IV,  35    |               kutatni. Hanem ha azt akarod, hogy megvizsgáltassam az árvapénztárt,
14487  IV,  35    |           gondolkozva, gyakran eszembe jut, hogy vétek a megyét bolygatni,
14488  IV,  35    |                    tehát egészen méltányos, hogy a vármegye pénzén veszítsék
14489  IV,  35    |                  III. AHOL REND VAN~Aztán - hogy most már komolyan is mondjak
14490  IV,  35    |                      De hisz ön azt mondja, hogy sohasem fordult elõ rendetlen
14491  IV,  35    |                 ülnök urak azért szavaznak, hogy majd mikor Z. ülnök úr rokona
14492  IV,  35    |                kötvényekben. Hanem az igaz, hogy a kötvények nem érnek egy
14493  IV,  35    |                  találtam ma az asztalomon, hogy tegyem közzé a Pesti Hírlapban.~
14494  IV,  35    |                    De amint olvasom, látom, hogy: ejnye, hiszen ez a megye
14495  IV,  35    |           argumentum. Mert kitetszik abból, hogy pusztán gyûlölet vezeti
14496  IV,  36    |                     1885~Az még csak semmi, hogy a magyarok az erdélyi szászokat
14497  IV,  36    |                 azelőtt, hát még elég szép, hogy megengedik a többi népeknek,
14498  IV,  36    |                    Hanem azért azt tartják, hogy mégiscsak nekik kedvez,
14499  IV,  36    |                 adomák, amelyekből kitűnik, hogy mégis ő szent felsége a
14500  IV,  36    |                     egyik adoma arról szól, hogy az isten hálókabátban ül