bold = Main text
      Rész, Fejezet                                             grey = Comment text

14501  IV,  36    |                mikor József nádor halt meg, hogy amint jelentkezik a menny
14502  IV,  36    |                 gúnyolta.~Ez is úgy folyik, hogy fölment Napóleon az égbe.~-
14503  IV,  36    |                   francia császár vagyok.~- Hogy lettél császárrá? - kérdi
14504  IV,  36    |                 szardíniai király vagyok.~- Hogy lettél királlyá?~- Atyámtól
14505  IV,  37    |             hatóságilag arról értesítették, hogy magtalanul elhalt nagynénje,
14506  IV,  37    |                      egy apró palóc falu.~- Hogy néz ki a ház, emeletes?~-
14507  IV,  37    |                   azt akarja ezzel mondani, hogy itt a házakat ingyen adják?~-
14508  IV,  37    |                    tenni.~Késõbb hallottam, hogy fuvarost fogadott, Galábocsra
14509  IV,  37    |                     doktornak mániája lett, hogy értékesíteni fogja, s a
14510  IV,  37    |                      Hanem az mégsem lehet, hogy semmi hasznát ne vegyem.
14511  IV,  37    |              megpróbálni. Õszintén kívánom, hogy jól érezze magát köztünk.~
14512  IV,  37    |                 lennie vele, ha azt akarja, hogy hívják. Ha meg pertu van
14513  IV,  37    |                   az ember örökké.~Lõn, hát hogy dr. Knieptõl egész a tél
14514  IV,  37    |                   utána éktelen vonítással, hogy összetépje. De a legnagyobb
14515  IV,  37    |                 ostoba kosban?~Képzelhetni, hogy Kniep úr nagyon el lehetett
14516  IV,  37    |                 belerejtõzve a bundába úgy, hogy a feje sem maradt künn,
14517  IV,  37    |              félszenderben észre sem vette, hogy a zelenai magaslaton három
14518  IV,  37    |                   zsibbadásából fölserkent, hogy azok utána kiabáltak az
14519  IV,  37    |                    a hangokat, s kitalálta, hogy az egyik kiáltás körülbelül
14520  IV,  37    |                 csak azért vigyem magammal, hogy visszahozzam?~Vagy hazavigyem
14521  IV,  37    |                   futkároztak pajkosan (no, hogy az ördög lepedõi legyetek),
14522  IV,  38    |                Ijedelem.~(Látszik ebbõl is, hogy már közel járunk Brassóhoz!)~
14523  IV,  38    |                 Kõhalom várát közköltségen, hogy veszedelmek idején legyen
14524  IV,  38    |            lerakniok féltettebb kincseiket, hogy odaküldhessék asszonyaikat,
14525  IV,  38    |                 Márton uramat.~Úgy látszik, hogy ezentúl is sokszor használták
14526  IV,  38    |                  aki azt állította magáról, hogy boszorkány, s valahányszor
14527  IV,  38    |                    Minek imádkozol, uram?~- Hogy az isten kiszabadítson.~-
14528  IV,  38    |             imádkozni, és én jótállok érte, hogy az engem menten megbíz a
14529  IV,  38    |               Helvig úgy el volt keseredve, hogy csakugyan megfogadta a kék
14530  IV,  38    |                     mondta el a miatyánkot, hogy az az ördögnek szólt: »Mi
14531  IV,  38    |                  hát nagyon is természetes, hogy az isten meg tõled fordult
14532  IV,  38    |                  építtetett, búcsúkat járt, hogy most meg már az ördög is
14533  IV,  39    |                állapodtak meg nagyanyámmal, hogy majd meghozzák a pénzt,
14534  IV,  39    |                  ment Zsuzska, meg is jött, hogy azt mondja, nem fizetnek
14535  IV,  39    |               Gebedjetek meg a káposztától. Hogy vigyen el az ördög, gazemberek.~-
14536  IV,  39    |                   aki dúlt arccal adta elõ, hogy a gyermekei éhen halnak
14537  IV,  39    |               gyermekei éhen halnak otthon, hogy a fiskális az utolsó vánkost
14538  IV,  39    |                  alól.~Addig-addig beszélt, hogy a nagymama ríva fakadt.~-
14539  IV,  39    |                    Az ennek a tulajdonsága, hogy lefelé nõ a földbe.~- De
14540  IV,  39    |                    a környéken (alig várta, hogy valamelyik megbetegedjék),
14541  IV,  39    |                  esztendeig büszke volt rá, hogy ilyen füve van, s hogy annyi
14542  IV,  39    |                      hogy ilyen füve van, s hogy annyi jót tehetett vele
14543  IV,  39    |              ezalatt olyan hírre vergõdött, hogy egy reggel ijedve azon vettük
14544  IV,  39    |                ökröket, és azt a megbízást, hogy kutassam fel számukra azt
14545  IV,  39    |                    azóta meghökkenve látom, hogy ez a különös fû köztük van.~
14546  IV,  40    |                    években, s elhatározták, hogy meghívják arra a világ két
14547  IV,  40    |                     jól a szívére kötötték, hogy felette udvarias és nyájas
14548  IV,  40    |                     arra a gondolatra jött, hogy Londonba megy elõször, és
14549  IV,  40    |                     országunk ég a vágytól, hogy önt láthassa. Jöjjön tehát,
14550  IV,  40    |              rendelkezésére. Én biztosítom, hogy egész végig pompásan fognak
14551  IV,  40    |                 látogassák meg. Biztosítom, hogy ott sokat fognak tanulni
14552  IV,  40    |                        Mi jut önnek eszébe? Hogy mi menjünk önökhöz tanulni?
14553  IV,  40    |                    borzasztó! De hát mégis, hogy történt?~- Legjobb azt el
14554  IV,  40    |               feleltek amazok. Mikor látta, hogy nem boldogul így, amúgy
14555  IV,  41    |                      A véletlen úgy akarta, hogy éppen akkor érkezett a házhoz
14556  IV,  41    |               dörmögött Pál úr, csak éppen, hogy meg adja az ellenkezés színét. -
14557  IV,  41    |                   azt a helyet?~- Gerely.~- Hogy legalább odataláljak, ha
14558  IV,  41    |             meglepne.~- Kétszer sem mondom, hogy nem, ha az õszi munka meg
14559  IV,  41    |                  között.~Mondanom sem kell, hogy az õszi munka utunkat nem
14560  IV,  41    |                    egyik sem tudott felõle. Hogy azt mondják, nincs olyan
14561  IV,  41    |                  mégse hiszem, nem hihetem, hogy megcsalt volna. Hiszen olyan
14562  IV,  41    |               fiakkeros, aki emlékezett rá, hogy az uszolai országúton jobbról
14563  IV,  41    |                    egy idõ óta azt állítja, hogy süket lett, és nem hallja
14564  IV,  41    |                    be a lovakat az udvaron. Hogy leeresztik szegények a füleiket.
14565  IV,  41    |                    nagyon okos ember lehet, hogy úgy kitalálta ezeket a kölcsönadott
14566  IV,  41    |                     nyugtalanság vett erõt, hogy milyen helyzetet találunk
14567  IV,  41    |                   ki az ördög látott ilyet, hogy a patak hagyta ott a malmot?~
14568  IV,  41    |                     amaz.~Egymásra néztünk, hogy mire vegyük a feleleteket,
14569  IV,  41    |                    az urak!~Hátrafordultam, hogy miért ordítsunk. Hát az
14570  IV,  41    |     gubacskereskedõk vagyunk, azért mondta, hogy »nincs az idén« (mert nincs
14571  IV,  41    |                    hallását; azért felelte, hogy a »piski-i csatában«. (De
14572  IV,  41    |                eközben ezerfélét kérdezett. Hogy van Milike? Mit üzent? Megtalálta-e
14573  IV,  41    |                     Coki agár? (Hát persze, hogy megvan.) Beteg-e még a kis
14574  IV,  41    |                  maguk ketten is. Meg aztán hogy is hívják a számtartó urat?~-
14575  IV,  41    |                 kérem - felelte jámboran -, hogy mikor Bem észrevette az
14576  IV,  41    |                   Pali bácsi.~- Alig várom, hogy egészen neki adhassam. Hanem
14577  IV,  41    |                    arra határoztam magamat, hogy hipp-hopp, a gerelyi kastélyban
14578  IV,  41    |                    hebegtem megzavarodva. - Hogy izé… hogy is tetszik mondani?
14579  IV,  41    |                   megzavarodva. - Hogy izé… hogy is tetszik mondani? Bocsánat,
14580  IV,  41    |                olyan édesen tudott kacagni, hogy átragadt a derû énrám is.~-
14581  IV,  41    |               elfelejted te azt lassankint, hogy más Boróth-hoz kerültél.
14582  IV,  41    |                    még mindig azt gondolom, hogy Károlyék tréfát csinálnak
14583  IV,  41    |                  Mert mégis furcsa, kérlek, hogy hová lettek.~- Hát tudom
14584  IV,  41    |                   melyek Károly idejében, s hogy még jobban elveszítsem fejemet,
14585  IV,  41    |               Károlyról?~Gyuri fejét rázta, hogy nem, s aztán kelletlenül
14586  IV,  41    |                   egyszer közbe is szólt:~- Hogy mit emlegetnek magok?~-
14587  IV,  41    |                 Utoljára magam is rájöttem, hogy legjobb itt hallgatagon
14588  IV,  41    |                   felhúzta a homlokára úgy, hogy ott karikák képzõdtek a
14589  IV,  41    |                     levegõben annak jeléül, hogy nem értette a kérdésemet.
14590  IV,  41    |                 ismétlém a hangcsövön át -, hogy a kastély mióta nem a Boróthoké?~-
14591  IV,  41    |                 beszéltünk? Emlékszem már - hogy nem érti az állapotokat.
14592  IV,  41    |                  dolguk! De mit szóljak én, hogy minden negyedévben más gazdám
14593  IV,  42    |                      A HALUSKA JÁNOSOK~1885~Hogy ki az a Haluska János, fogja
14594  IV,  42    |                kifogás, mintha azt mondaná, hogy »gyomorgörcseim vannak«,
14595  IV,  42    |                 sérthetik a képviselõjüket, hogy vendéglõbe szálljanak, hiszen
14596  IV,  42    |              képviselõ úr, mikor fent járt, hogy nagy harag lenne belõle,
14597  IV,  42    |                     a képviselõ azt mondja, hogy Nagy Ferenc, vagy Kiss Gábor,
14598  IV,  42    |                  van); ha pedig azt feleli, hogy »igen«, erre aztán az áll
14599  IV,  42    |                       erre aztán az áll be, hogy melyik Kissnek a fia, hátha
14600  IV,  42    |              mindenféle tárgyakról. Igaz-e, hogy a Nathalie királyasszony
14601  IV,  42    |            generálisnék nyúzzák el? Igaz-e, hogy mikor Milán a szkupscsinát
14602  IV,  42    |                   abban a szállongó hírben, hogy Matlekovitsnak már ezentúl
14603  IV,  42    |                     örökké tûkön ül, félve, hogy kisül valami, mert kénytelen
14604  IV,  42    |                     szép, azt azért szidja, hogy nem szép. Aztán az ellenzéki
14605  IV,  42    |                     A mameluk Haluska érzi, hogy õ hatalmon van, és a hatalmat
14606  IV,  42    |                     értem a megfiatalodást, hogy visszaugrik azokba az édes
14607  IV,  42    |                      s az öregek feljöttek, hogy megnézzék. Oh, istenem!
14608  IV,  42    |                    és mûgond kellett ahhoz, hogy minden rendben, kedvezõ
14609  IV,  42    |               kedvezõ színben látszassék, s hogy az üres koffert észre ne
14610  IV,  42    |                   cimbora, összebeszéltünk, hogy felmegyünk a Miska barátunk
14611  IV,  42    |                    kilenc torok éljenezett, hogy annak a hortyogását is hallgatni
14612  IV,  42    |                    végre Miska barátunknak, hogy tyúkkal, kaláccsal bíztatva
14613  IV,  42    |                     utánunk, és hallgattuk, hogy fogja magát exkuzálni.~-
14614  IV,  42    |               haragosan pattogott a hangja, hogy mennyire zaklatják még éjjel
14615  IV,  43    |                   EGY NÉMETRŐL~Meséljük el, hogy a Schulverein két titkos
14616  IV,  43    |                     meg volt hagyva Zaynak, hogy ő ismét lássa el ajánlólevéllel
14617  IV,  43    |                 éppen az az egy hibája van, hogy nem az a Zay akit Schmidt
14618  IV,  43    |                     az egész tényálladékot, hogy most az ő kezébe egy szép
14619  IV,  43    |                     a belügyminisztériumba, hogy bejelenti a fogást Tiszának.~
14620  IV,  43    |                    Mind a kettõt ismerte.~- Hogy játszhattok ilyen veszekedett
14621  IV,  43    |                   van otthon. Azért jöttem, hogy mit csináljak vele?~- Tömesd
14622  IV,  43    |                 neki mondani a magyarokról, hogy tulajdonképpen nem olyan
14623  IV,  43    |                  érzelmû Kampf Jánoshoz, de hogy útközben valahogy le ne
14624  IV,  43    |                uramnak azzal a megbízással, hogy Kampf János uram ismét küldje
14625  IV,  43    |                     csöpp német levegõ sem. Hogy ugyan mit fog otthon aztán
14626  IV,  43    |                    útját; vitetett anélkül, hogy tudta volna; Bohne elszállította
14627  IV,  43    |                mindenütt csak azt hallotta, hogy a magyarok egészen a bolondulásig
14628  IV,  43    |                     az lesz az elsõ dolgom, hogy magam írok egy broschürt,
14629  IV,  43    |                    szállásán, mondták neki, hogy éppen megyegyûlés van, s
14630  IV,  43    |             csinálni? Ni, szólni se mernek! Hogy ülnek ott csendesen szégyenkezve,
14631  IV,  43    |                     kimondom a határozatot, hogy az iskola-indítvány egyhangúlag
14632  IV,  43    |            Hallatlan injúria olyat mondani, hogy nem voltak ellennézetek.
14633  IV,  43    |            tomboltak a szászok.~- Sajnálom, hogy nem tudtam, de már késõ:
14634  IV,  43    |                    urak, amely azt rendeli, hogy én németül értsek.~S egy
14635  IV,  43    |                     ajtónál a forma végett, hogy addig kikeresik azt a törvényt.~
14636  IV,  43    |         látogatójegyét (hallotta már hírét, hogy õ a kvietánciás német),
14637  IV,  43    |                   éppen azzal foglalkozott, hogy a tegnapi jelentését szétszaggatta
14638  IV,  43    |                mondta a gróf ma a gyûlésen, hogy nem tud németül?~A fõispán
14639  IV,  43    |                    már lehetséges volna is, hogy akadjon olyan magyar Zay,
14640  IV,  43    |                  lehetetlenné ezt a dolgot, hogy honnan támadt volna, akikre
14641  IV,  43    |              rövidre vonva azt tartalmazta, hogy a Schulverein méltóztassék
14642  IV,  43    |                   méltóztassék oda mûködni, hogy ezen ázsiai hordák eltiportassanak.
14643  IV,  43    |              illendõ is volna föltételezni… hogy ez a szászsebesi jelentése
14644  IV,  44    |             barátságtalan volna ez a szoba, hogy a világon a legalkalmatlanabb
14645  IV,  44    |                   híttak, de isten csodája, hogy még eddig nem konfundálódtam,
14646  IV,  44    |                     újságolják egy idõ óta, hogy a dr. Török Aurél fel akarja
14647  IV,  44    |              rontják el azt a szép mítoszt, hogy eltûnt, ki tudja hova, ki
14648  IV,  44    |                mondám.~- Mit, nem lesz baj? Hogy mondhatja azt? Hát tudja
14649  IV,  44    |                 szõnyegen, vajon igaz-e az, hogy föltámadás lesz.~»Bár csak
14650  IV,  44    |                    búsan.~»Nem értem magát, hogy nem kívánja a föltámadást.«~»
14651  IV,  44    |                    napján. Ezért mondom én, hogy a Török úr terve nagyon
14652  IV,  44    |               impraktikus. Mert tegyük fel, hogy semmit se hoznak haza: az
14653  IV,  44    |                   akkor fiaskó. Vegyük föl, hogy nem Petõfit hozzák haza
14654  IV,  44    |                botrány. S végre vegyük föl, hogy magát Petõfit hozzák haza,
14655  IV,  44    |                  közbe -, most jut eszembe, hogy ön alkalmasint nem olvasott
14656  IV,  44    |                   Tudja, mit mondott Jókai? Hogy Petõfinek valahogy keresztbe
14657  IV,  44    |             keresztbe volt nõve egy foga, s hogy õ arról a fogról megösmeri
14658  IV,  44    |                 uram. Említettem már önnek, hogy borbély voltam Fehéregyházán,
14659  IV,  44    |                földagadt arccal panaszolta, hogy a foga fáj. Elõvettem a
14660  IV,  44    |                     volna rá. Jegyezze, meg hogy a halál országában az Egyformaság
14661  IV,  44    |             boncterem szolgáitól hallottam, hogy mikor a régi Váci úti temetõt
14662  IV,  44    |                  nehéznek, mert tudva volt, hogy a barátjai az õ egyenes
14663  IV,  44    |                gondolja…~- Én azt gondolom, hogy Petõfinek bizonytalan lévén
14664  IV,  44    |                      kétségbe fogják vonni, hogy Petõfi létezett.~- De egyre
14665  IV,  44    |                 koponya. - Hirdetni fogják, hogy õ létezett.~*~Hûs széláramlat
14666  IV,  45    |                     Isten ellen való vétek, hogy a nemes céhek megszűntek.
14667  IV,  45    |                   ott!~Azt mondják az urak, hogy nem voltak jók.~Úgy? Hát
14668  IV,  45    |                   fiatalok józanok maradni, hogy az öregeket hazavezethessék.
14669  IV,  45    |                  Úgy állunk, kérem alássan, hogy szinte szégyenkezem novellát
14670  IV,  45    |               írjam-e meg? Lehetséges-e az, hogy egy szabóval olyasmi történjék,
14671  IV,  45    |                    ki Dákos Mihály uramról, hogy köpcös, izmos egyéniség
14672  IV,  45    |                 vasalót hordott a zsebében, hogy a szél el ne fújhassa. Esküt
14673  IV,  45    |                haszontalan erõlködés tõlem, hogy ezüstgombos mándliban mutatom
14674  IV,  45    |                 Dákos uram történetét, azaz hogy a vinnyei erdõét, azaz hogy
14675  IV,  45    |                 hogy a vinnyei erdõét, azaz hogy a nagyságos Demethey Lõrinc
14676  IV,  45    |               bajából.~A dolog úgy történt, hogy egy nap, amint künn ácsorgott
14677  IV,  45    |                Csathóknak a honfoglaláskor, hogy a legjobb helyet válasszák
14678  IV,  45    |               váltottak.~Mondanom sem kell, hogy mihelyt a tavasz megjött,
14679  IV,  45    |                   sehol!~- Ej, hát mondjuk, hogy a Csathó-féle erdõség.~-
14680  IV,  45    |             integettek neki, mintha tudnák, hogy az övéi, de nem találkozhatnak
14681  IV,  45    |                     hiszen a ti károtok az, hogy oldalvást nõttetek. Más
14682  IV,  45    |                   megvan az a gyönyörûsége, hogy az elsárgult levelei aláperegnek
14683  IV,  45    |                     magunkat egészen ahhoz, hogy éppen a kegyelmed erdejében
14684  IV,  45    |                  sem, mint a tenyerem. Azaz hogy van, de odafent a felhõk
14685  IV,  45    |                    Elindultunk nagy garral, hogy így lesz, hogy úgy lesz.
14686  IV,  45    |                 nagy garral, hogy így lesz, hogy úgy lesz. Jó, hogy a szeme
14687  IV,  45    |                    lesz, hogy úgy lesz. Jó, hogy a szeme ki nem égett annak
14688  IV,  45    |         mesterlegények között párt alakult, hogy inkább nem kell zászló sem,
14689  IV,  45    |                    is arra határozta magát, hogy lemond a vinnyei jussról
14690  IV,  45    |                    visszafeleltek gorombán, hogy köszönik szépen, de nem
14691  IV,  45    |            motyogott a nagy szerencsérõl, s hogy miben lehet alázatos szolgálatjára.~-
14692  IV,  45    |                     lett, mint a karmazsin, hogy talán gúnyolódik Demethey.~-
14693  IV,  45    |                     a tekintetét fürkészve, hogy talán megzavarodott elméjében.~-
14694  IV,  45    |                    terjesztette ki a kezét, hogy belecsapja a vevõébe, de
14695  IV,  45    |                   már megállt a Dákos esze. Hogy hát mégiscsak meg van bolondulva!)~-
14696  IV,  45    |                  odaadni… tekintettel arra, hogy nagy kolonc! Isten látja
14697  IV,  45    |                     mi szándéka lehet vele, hogy megveszi?~Dákos valami észbeli
14698  IV,  45    |                    azt a hírt terjesztette, hogy üvegkészítésre bizonyult
14699  IV,  45    |                    állapodtam meg magammal, hogy tekintettel arra...~- Ne
14700  IV,  45    |                   így tudok, kérem alássan… Hogy tekintettel arra, ha én
14701  IV,  45    |                   macskámat zsákba tenni.~- Hogy érti azt?~- Úgy, könyörgöm,
14702  IV,  45    |                 érti azt?~- Úgy, könyörgöm, hogy én addig nem adom az erdõt,
14703  IV,  45    |                  uram a fejével biccentett, hogy úgy van, s jelentõségteljesen
14704  IV,  45    |                   nem adakozik, elfelejtik, hogy valamikor adakozott.~(Bizony
14705  IV,  46    |                    zagorjei fennsíkon?~Vagy hogy talán az isten se tudja,
14706  IV,  46    |                    az volt a legelsõ dolog, hogy mindenik ellõje egyszer
14707  IV,  46    |                    magát lehetne elküldeni, hogy lövöldözzön. Hát ugye, nem
14708  IV,  46    |                     szempillanatra némelyik hogy szétnézzen a néptelen tájék
14709  IV,  46    |                 konferenciát, ami úgy, ment hogy Hasszán Csengics átordította
14710  IV,  46    |                   csak az az eredmény lett, hogy nem bolondok nyílt csatára
14711  IV,  46    |                 közmegállapodásra jutottak, hogy õk inkább meghalnak, de
14712  IV,  46    |                 értek.~- Egy félórait? Hüm, hogy érted azt, Ozmanbegovics?~-
14713  IV,  46    |                    félórai fegyverszünetet, hogy a félóra alatt ti bántatlanul
14714  IV,  47    |                   legderültebb nyári napon, hogy a százrétû köpenyegével
14715  IV,  47    |              köpenyege.~Az nem tesz semmit, hogy az égen annyi felhõ se volt,
14716  IV,  47    |                 öreg Balla: olyan bizonyos, hogy esõ lesz akkor, ha õ a köpenyegét
14717  IV,  47    |                nagyobbik testvérét a vihart hogy jön, hogy megy, miképp viseli
14718  IV,  47    |                testvérét a vihart hogy jön, hogy megy, miképp viseli magát,
14719  IV,  47    |                szaladgált vele fûtõl fához, hogy mi lehet ebben a levélben,
14720  IV,  47    |                 sürgönyt a reggelije mellé, hogy egy óriási vihar tönkre
14721  IV,  47    |            kosarából az elhajított levelet, hogy a magyar jóssal érintkezésbe
14722  IV,  47    |                    egyik márciusi számában, hogy június 23-án Angliában nagy
14723  IV,  47    |                   minálunk), elég az hozzá, hogy a miniszter megint csak
14724  IV,  47    |                tagnak.~Ez okozta a vesztét.~Hogy magát kitüntesse, urbi et
14725  IV,  47    |                    urbi et orbi kihirdette, hogy Magyarországon 1859. dec.
14726  IV,  47    |                órára írt, mutatják a betûk, hogy remegõ kézzel.~Délután 3
14727  IV,  47    |                   emberek azt fogják hinni, hogy én hazudtam.«~A vihar elmaradt
14728  IV,  47    |               csakugyan mindenki azt hitte, hogy a hírre kapott tudós nagy
14729  IV,  47    |                     napjait arra használta, hogy kinyomozza, hol és miben
14730  IV,  47    |                Annyira bízott tudományában, hogy még akkor is hitt benne,
14731  IV,  47    |                 volna - tördelé a kezeit -, hogy az Akadémia kiadványaiban
14732  IV,  47    |                    van, világosan rájöttem, hogy ennek kellett volna ott
14733  IV,  47    |                  tanulságot merítem belõle, hogy a mi Akadémiánkban még a
14734  IV,  48    |                  Annyira elbizakodott lett, hogy ő a legnagyobb parti az
14735  IV,  48    |               középkori regényt olvasott el hogy tökéletesen beleélte magát
14736  IV,  48    |               golyhó), s megígértette vele, hogy a következõ kérõnek már
14737  IV,  48    |                    az ön nevében kikötötte, hogy semmi kérdést se m fogok
14738  IV,  48    |               honnan nyerte a nevét. Tudom, hogy érdekelni fogja a történet.~-
14739  IV,  48    |                 ismét az öreg Kovács.~- Az, hogy ez nem tudós, hanem egy
14740  IV,  48    |                     venni? De tudja ön azt, hogy mindenkinek egy kérdést
14741  IV,  48    |                     sportsman összebeszélt, hogy õk ezentúl megfordítják
14742  IV,  48    |                   ott?~Megmagyarázták neki, hogy így és úgy fogadtak, s most
14743  IV,  48    |                    Négy év telt el anélkül, hogy csak közeledett volna is
14744  IV,  48    |                   már beletörõdött egészen, hogy nyakán szárad a leány, midõn
14745  IV,  48    |            mosollyal -, bebizonyítom önnek, hogy nem vagyok olyan kegyetlen.
14746  IV,  48    |                    vasúti tiszt azt mondta, hogy tizennégy vonattal találkozik
14747  IV,  48    |                     arra felelgetett nekem, hogy a félkezû invalidusnak az
14748  IV,  48    |                    invalidusnak az a tette, hogy a sas-rendért a fejszével
14749  IV,  48    |                 észre kellett volna vennie, hogy lehetetlen azt a kezet elvágni,
14750  IV,  48    |             matschaker-talányban az a vicc, hogy a matschakerek semmit sem
14751  IV,  48    |                akadémikusom tettette magát, hogy õ tudja, mik azok a kisebb-nagyobb
14752  IV,  48    |            matschakerek, s én ebbõl láttam, hogy üres ember, aki csak a látszatra
14753  IV,  48    |      igazságszolgáltatás az lenne most már, hogy én az iktatóval azt feleltessem
14754  IV,  49    |                     ott még olyan élet van, hogy jobb benne adósnak lenni,
14755  IV,  49    |                    többségben, természetes, hogy amennyire lehetséges, kényelmes
14756  IV,  49    |                elõtt.~Annyiszor elolvastam, hogy könyv nélkül tudtam az egészet.
14757  IV,  49    |               büszkén tekintgetett széjjel, hogy hallja-e az egész világ.~
14758  IV,  49    |                 Hebeley. - Elég szép tõlük, hogy a bõrüket rátestálják az
14759  IV,  49    |           szörnyûség, kérem! Az lehetetlen, hogy csak ennyi termett volna
14760  IV,  49    |                    nagy almáriumhoz futott, hogy ott keresse.~Az almárium
14761  IV,  49    |                zavarba jött egy pillanatra, hogy oly ügyetlen volt, s elõttem
14762  IV,  50    |                   mert szégyen azt felelni, hogy »nem«, az ember hímez-hámoz:~-
14763  IV,  50    |                 lõhetett volna, teszem azt, hogy szelíd kutyát!~- Nemigen
14764  IV,  50    |          gyönyörûséget is.~Addig ígérgette, hogy egyszer csakugyan elcsalt
14765  IV,  50    |                 agancsa volt.~- Tehát tény, hogy a szarvasok elhullatják
14766  IV,  50    |                ideiglenes« fogaikat.~Furcsa hogy ezt az ideiglenességet már
14767  IV,  50    |           produkálja. Én mindig azt hittem, hogy az állam gondolta ki ezt
14768  IV,  50    |                     Mivel?~- A háremével.~- Hogy érti ezt?~- A szarvasok
14769  IV,  50    |                     is, hát ki nem találta, hogy ez a házibarát?~- Bámulatos!
14770  IV,  50    |                   még nem volt olyan közel, hogy lõni lehetett volna rá.
14771  IV,  50    |                    látja - kiáltá társam -, hogy a hímek ott oldalt párbajt
14772  IV,  50    |                     lihegve rohant feléjök, hogy lõtávolba vegye õket.~A
14773  IV,  50    |                    aztán meggondolta magát, hogy kár volna ebben a pillanatban
14774  IV,  50    |                  azon gondolkodva útközben, hogy a szarvasférjek élete keserves
14775  IV,  50    |        szarvasférjek élete keserves élet, s hogy a szarvastehenek szeretik
14776  IV,  50    |                 szeretik a változatosságot.~Hogy ugyan ki vihette ezek közé
14777  IV,  51    |                     is õket, úgy szedem rá, hogy igazságot osztok.~Ha könyvrõl
14778  IV,  51    |                 neki élénk tetszetõs címet, hogy azt higgyék, valami pikantéria,
14779  IV,  51    |                     neki száraz könyvcímet, hogy azt higgyék, valami komoly
14780  IV,  51    |                Nehéz volna megsejteni ugye, hogy az aranyos Ilusról lesz
14781  IV,  51    |                     nem szed a poéta dalba, hogy õ azt a színpadról elcsicseregje.
14782  IV,  51    |                  kölcsönadó meg azt mondja, hogy ki nem fizette. Meg volt
14783  IV,  51    |                     írva feketével fehéren, hogy aki állít, az bizonyítson.~
14784  IV,  51    |              Tudná-e valamivel bizonyítani, hogy kifizette?~- Nem tudom én,
14785  IV,  51    |        megapprehendálok. Azt mondta valaki, hogy ehhez a fitos orromhoz jól
14786  IV,  51    |                könyvben?~- Hát mondtam már, hogy beírta, kitõl mit vettünk
14787  IV,  51    |                    kezére ütök. Hát persze, hogy mindent.~- Eszerint azt
14788  IV,  51    |                   azt akarja mondani, ugye, hogy bele van jegyezve a kiadásokba
14789  IV,  51    |                     könyvet is…~- No, ugye, hogy elhozza.~Iluska gondolkozott.~-
14790  IV,  51    |                 becsukta szemérmesen:~- Ha… hogy is mondjam csak… no, lássa
14791  IV,  51    |                  vele pajkosan a bíró felé, hogy azt majd megmondja kiskedden,
14792  IV,  52    |                  mindnyájan naivok vagytok. Hogy hívják a leányt?~- Molnár
14793  IV,  52    |                   azért határozta rá magát, hogy ülni fog.~- Ült már?~- Nem,
14794  IV,  52    |             megtettem azt az indiszkréciót, hogy bekukucskáltam a kulcslyukon.~
14795  IV,  52    |                     kópé! A farizeus! Pedig hogy fogadkozott tegnap.~No,
14796  IV,  52    |                  rosszat. Hát mi van abban, hogy leveti a ruháját egészen,
14797  IV,  52    |                   gondolja meg, kisasszony, hogy dupla árt fizetek óránként,
14798  IV,  52    |                 dupla árt fizetek óránként, hogy édesanyja meggyógyul, ha
14799  IV,  52    |                esküszöm meg magának elõtte, hogy még egy illetlen tekintettel
14800  IV,  52    |                   már grófnõk és hercegnõk, hogy minta gyanánt ültek a festõknek.
14801  IV,  52    |                    azt a mellényt. Engedje, hogy lehúzzam.~Lehúzta a másik
14802  IV,  52    |                   Ül. Rávettük.~- Csodálom, hogy ráállt.~- Gyere, nézd meg
14803  IV,  52    |           vetkezésre, ha bekötjük a szemét, hogy õ magát ne lássa.~S valóban,
14804  IV,  52    |                        Hogyhogy?~- Hát úgy, hogy feleségül vettem.~- Csak
14805  IV,  53    |               megérintette a ház népét úgy, hogy azoknak a szívök elkezdett
14806  IV,  53    |               töltöttek, meg egy fél napot, hogy az új lapok nem-e fognak
14807  IV,  53    |                tetszett nekik… Hiszen igaz, hogy tegnapelõtt is így volt.
14808  IV,  53    |              tegnapelõtt õk még nem tudták, hogy húszezer forint urai (mert
14809  IV,  53    |                     sorsjegy).~Úgy érezték, hogy mindennek meg kellett volna
14810  IV,  53    |                  már egyebet csinálni, mint hogy elküldik valami takarékpénztárba.
14811  IV,  53    |                angol bankba. Arról mondják, hogy a legbiztosabb a világon.~
14812  IV,  53    |                  baj van. Megkértelek ugye, hogy tartsuk a dolgot titokban.
14813  IV,  53    |                    egész faluban híre ment. Hogy én magam is beszéltem? Hát
14814  IV,  53    |                    Ránk támadnak, megölnek! Hogy nincsenek most betyárok?
14815  IV,  53    |                     Hát én csak azt mondom, hogy mindenekelõtt egy vasládát
14816  IV,  53    |                    egy vasládát szerezzünk, hogy mikor a pénzt elhozzuk legyen
14817  IV,  53    |             konyhaajtó fölibe egy vasajtót. Hogy ehhez pénz kell? Teringettét,
14818  IV,  53    |         toldom-foldom az egész strapanciát, hogy miként alkudtak meg már
14819  IV,  53    |                  ácsokkal: a vége úgyis az, hogy egy szép napon a múlt héten
14820  IV,  53    |               família láttára.~- Eljöttünk, hogy fölvegyük azt a kis pénzecskét -
14821  IV,  53    |                 hallja az úr. Oda van írva, hogy 20 ezer forintos nyeremény,
14822  IV,  53    |                  azt a tanácsot adta nekik, hogy fogadják el az ékszert,
14823  IV,  53    |                     az elsõ arany mûveshez, hogy adjon ezért nekik 17 ezer
14824  IV,  53    |         aranymûveshez: az azt mondta nekik, hogy talán megér tízezer forintot.~
14825  IV,  53    |                   is abban állapodának meg, hogy visszamennek az elsõ boltba.~-
14826  IV,  53    |                     boltba.~- Az úr mondta, hogy tizenkétezret ér az ékszer.
14827  IV,  53    |               ékszerész mosolygott.~- Igaz, hogy annyit ér, de csak annak,
14828  IV,  53    |                    semmit? Hisz azt mondta, hogy tizenkétezret ér.~- De nekem
14829  IV,  54    |                 idefigyelni, ha azt mondom, hogy a Kermyék villája elöl széles
14830  IV,  54    |                   azért van mindig betolva, hogy meg ne ázzék) egyik hátulsó
14831  IV,  54    |                     kaviccsal alátámasztva.~Hogy milyen nap volt, kedd-e
14832  IV,  54    |             jegygyûrûk. Minden jel mutatta, hogy ma fogják tõlem elszakítani
14833  IV,  54    |                   ha el nem jön megmondani, hogy tetszett a võlegény, s mi
14834  IV,  54    |               Inkább a halált lássam. Kell, hogy megnyugtassa háborgó szívemet.~-
14835  IV,  54    |              összeráncolva, hozzátevé -, de hogy jut be ön?~- Belopózom.~-
14836  IV,  54    |                     gúnyos tekintete elõtt.~Hogy Nemeskeyék rögtön pusztultak
14837  IV,  54    |                     onnan, nem csodálom, de hogy mi rögtön a föld alá nem
14838  IV,  55    |                   1885~Nem rég ideje annak, hogy a szegény Gyuri bácsi meghalt,
14839  IV,  55    |                benne.~- Igazi nagy úr lett! Hogy az ilyen embernek is el
14840  IV,  55    |                    kevesen tudtuk.~Azt ti., hogy Gyuri bácsi egykor koronát
14841  IV,  55    |                hitetlenül rázzák a fejüket:~Hogy miért nem tud hát errõl
14842  IV,  55    |                   mert nem újságba való az, hogy mi vittük a koronát Orsovára
14843  IV,  55    |                mindég megremegett a szívem, hogy a vasláda kiszalad alólam.
14844  IV,  55    |           megdöbbenéseddel. Nem szép tõled, hogy titkolózol elõttünk.~- Hát
14845  IV,  55    |                    õszintén, de esküdjetek, hogy egy szót sem szóltok senkinek.~
14846  IV,  55    |                    csak azon vesszük észre, hogy már elszalad vele valaki.~-
14847  IV,  55    |               királyunk lesz, és kitudódik, hogy a fejemre mertem tenni,
14848  IV,  56    |                      Az a baja van, mondja, hogy mikor a nagybátyám meghalt
14849  IV,  56    |                    onnan ki nem törültetem, hogy »kiskorú« vagyok.~- Bolond
14850  IV,  56    |                   maga, Kohn, hiszen látja, hogy már a harmincba járok; ősz
14851  IV,  56    |                   Ha a telekkönyvbe az áll, hogy kiskorú, rám nézve hiába
14852  IV,  56    |                    rendje szerint bizonyos, hogy most 1885-ben is nagykorú
14853  IV,  56    |                    ajtóra írva.~- Mondd el, hogy mi van. Elhiszem én azt
14854  IV,  56    |             elrontója, kimentem. Hát látom, hogy az van ott felírva egy táblácskán: »
14855  IV,  56    |                   alázatos kérésem, pajtás, hogy brevi manu igazíttasd ki,
14856  IV,  56    |                  igazíttasd ki, rendeld el, hogy a »kiskorú« szó töröltessék.~
14857  IV,  56    |              kitörülni.~- Hát nem szent az, hogy én már túljárok a huszonnégy
14858  IV,  56    |              túljárok a huszonnégy éven, és hogy már 1881-ben nagykorú voltam?~
14859  IV,  56    |                 rendszer nem törõdik azzal, hogy veled mi történik!~- Úgy? -
14860  IV,  56    |                   Ejnye, csípje meg a gyík, hogy is hítták?) újra a szemébe
14861  IV,  56    |                     bent van a birtoklapon. Hogy nem lehetne-e kiigazítani?~
14862  IV,  56    |                    szemeivel csodálkozva.~- Hogy a patvarba ne lehetne?~-
14863  IV,  56    |                     hiszem láthatja rajtam, hogy már régen nagykorú vagyok.~
14864  IV,  56    |                  igazítanám, ha azt mondod, hogy rossz?~- De ha nem is ösmer…~-
14865  IV,  56    |                  kérdés, jó-e az országnak, hogy ilyen kétféle fajtájú emberek (
14866  IV,  57    |                álmodott (de meglehet az is, hogy valami jót álmodott) és
14867  IV,  57    |                    Rozsnyó városában. Igaz, hogy a lányt sem a szeméten találták.
14868  IV,  57    |             hirtelen terjedt el a városban, hogy a toronyóra ma reggel megállott,
14869  IV,  57    |          esztendõben Helvéciából Rozsnyóra, hogy a szerkezetét tanulmányozhassa.~
14870  IV,  57    |                   Késõbbi krónikák mesélik, hogy a városi magisztrátus vágatta
14871  IV,  57    |                     sok helyütt fordul elõ, hogy olyan esetekben, ahol bizonyos
14872  IV,  57    |                   tarisznya órát bíztak rá, hogy vigye el, és igazítsa hozzá
14873  IV,  57    |        Nevezetességét jócskán emelte az is, hogy minden délben és éjfélkor
14874  IV,  57    |                    bizonyos az, rozsnyóiak, hogy az óramegállás összefüggésben
14875  IV,  57    |        személyiségtõl testimoniumot kapott, hogy képes a pörvitelre, hát
14876  IV,  57    |                 integetett Szontágh Pálnak, hogy olvassa el már azt a cédulát,
14877  IV,  57    |                mindjárt más lett a vétsége! Hogy is szavazhatott ellene »
14878  IV,  57    |                   nekik, amint következik:~»Hogy a szent házasságnak méltósága
14879  IV,  57    |                  alá kötelezzük a leányzót: hogy hét esztendeig férjhöz ne
14880  IV,  57    |              lelkiismeretesen kiszámította, hogy kóró legyen akkorra a virágból.~-
14881  IV,  57    |                   Szontágh Pál utánok ment, hogy egypár szóval vigasztalja.~-
14882  IV,  57    |                    esküszöm a papi hitemre, hogy mindent elkövetek az ítélet
14883  IV,  57    |                     rozsnyói magisztrátust, hogy az döntse el helyette az
14884  IV,  57    |                    mikor egy napon történt, hogy a jólészi utcán az öreg
14885  IV,  57    |                    fejével bólintott igent, hogy de bizony van, elbeszélvén
14886  IV,  57    |                   ígérte a magisztrátusnak, hogy megint járni fog.~Fölséges
14887  IV,  57    |                   járni fog.~Fölséges lesz, hogy azon a napon szólal meg
14888  IV,  57    |                  jár. A törvény azt mondja, hogy az idõ a rozsnyói óra szerint
14889  IV,  57    |                   jár olyan sebesen az óra. Hogy Grünblath Erzsi büntetésideje
14890  IV,  57    |                  indult Szontágh Mártonhoz, hogy hát isten neki, számíttassék
14891  IV,  58    |                     ebben valami tetszetõs, hogy a szegény ember ad kölcsönt
14892  IV,  58    |                  tisztviselõ felszólította, hogy írjanak alá õkegyelmeik
14893  IV,  58    |                    mezõbíró. - Azt mondják, hogy a német országait ellicitálják
14894  IV,  58    |                  tavaszkor jött a rendelet, hogy fizessenek.~- Nem lehet
14895  IV,  58    |                    Visszaírt a bíró megint, hogy másképp szándékoznak eligazítani
14896  IV,  58    |              ajánlották akkor a kölcsönt?~- Hogy a felséges királynak öröme
14897  IV,  58    |                    éppen emiatt jöttünk be, hogy ím pénzt követel a tekintetes
14898  IV,  58    |             gondoltuk akkor, kérem alássan, hogy mi a tízezer forintot, õfelsége
14899  IV,  59    |          szabadságharc idején sem titkolta, hogy a dinasztiához szít. Pedig
14900  IV,  59    |                 leány volt a felesége. Vagy hogy éppen ezért szított a dinasztiához,
14901  IV,  59    |                     nap az a hír rázta meg, hogy Imre fiát elfogták a csendõrök
14902  IV,  59    |                 végre azt a tanácsot kapta, hogy akármiért fogták is el,
14903  IV,  59    |                   már értesíté a rendõrség, hogy jön, s hogy milyen ügyefogyott
14904  IV,  59    |                    a rendõrség, hogy jön, s hogy milyen ügyefogyott aggastyán.
14905  IV,  59    |                     lehetséges, én istenem, hogy ilyen derék apának a fia…~-
14906  IV,  59    |               miniszter elõzékenyen.~- Azt, hogy a gyerek… az én fiam…~-
14907  IV,  59    |                 múlva a minisztertanácsban, hogy a magyar ember, bármilyen
14908  IV,  59    |                   Mindössze az a különbség, hogy némelyiket több, másikat
14909  IV,  60    |              krónikák Mátyás szájába adnak, hogy azt felelte volna az érsek
14910  IV,  61    |          panaszkodtak elõttem Nagy Jánosék, hogy az unokaöccsüket nem tudják
14911  IV,  61    |                    asszonynéni: azért jött, hogy tegyék be a lapba, a nyílt
14912  IV,  61    |          bátorkodtam - mondá síri hangon -, hogy megmutassam magamat. A János
14913  IV,  61    |               udvariasság is azt követelte, hogy figyelmesebben nézzem meg.~
14914  IV,  61    |                     volna e két vágányt is, hogy könnyeinek árja arra folyjon
14915  IV,  61    |                   társalgást vontatottan -, hogy hivatalt szeretne.~- Hasztalan
14916  IV,  61    |                   tompán, rekedten, érezve, hogy rajtam is erõt vett, engem
14917  IV,  61    |                 erre én is kíváncsi voltam, hogy mi hasznát vette s megkérdeztem:~-
14918  IV,  61    |             használta?~- Mire? Arra lelkem, hogy azóta õ járt deputációkkal
14919  IV,  61    |                volna, az történt, galambom, hogy egyszer csak a szegény sovány
14920  IV,  61    |                    A magisztrátus összeült, hogy ezen a dolgon segítsen.~-
14921  IV,  61    |              segítsen.~- Hogyan?~- Hát úgy, hogy megszabták, ezentúl mennyi
14922  IV,  61    |                 szomorúan, mintha kérdezné, hogy mit szólok ehhez: hogy:
14923  IV,  61    |                      hogy mit szólok ehhez: hogy: van-e ilyen város a világon?~
14924  IV,  61    |                    Vállat vontam: meglehet, hogy van.~
14925  IV,  62    |         unokahúgommal, Annával; olyasfélén, hogy Daudet írta-e a Nábobot
14926  IV,  62    |                      Abban állapodtunk meg, hogy a vesztes fél egy üres lapot
14927  IV,  62    |                   amit én óhajtottam volna (hogy ti. tartozom õt holtom napjáig
14928  IV,  62    |                   egy font cukedli?)~Tudta, hogy nem szeretem az újságokat,
14929  IV,  62    |                     találgatta egy másik -, hogy a »Hírharsona« egy kormánypárti
14930  IV,  62    |                     Én elõre is kijelentem, hogy az nem önnek való lap. Talán
14931  IV,  62    |                 semmi közöm az ön lapjához, hogy milyen. Nem bánom én, akármilyen.~-
14932  IV,  62    |                     elvesztettem fogadáson, hogy az összes lapokat megrendelem,
14933  IV,  62    |                   vagyok, de…~- Beláthatja, hogy nem tágíthatok, ha egy gentleman
14934  IV,  62    |                        Adja becsületszavát, hogy el nem árul - folytatta
14935  IV,  62    |                   szakadozottan. - Belátom, hogy öntõl csak egy vallomás
14936  IV,  62    |                     vallomás. Esküdjön meg, hogy soha el nem mondja senkinek.~
14937  IV,  62    |                     tébolyodottak szoktak), hogy nem hallgatódzik-e valaki,
14938  IV,  62    |                 suttogá:~- Tudja meg, uram, hogy a »Hírharsona« nem is egzisztál.~-
14939  IV,  62    |                    gyermek! Ön eláll attól, hogy én minden héten nyomassak
14940  IV,  62    |                    kezdtem csak észrevenni, hogy nem egy tébolyodottal van
14941  IV,  62    |                   Azt akarta ezzel mondani, hogy nem venné fel a szubvenciót. )~
14942  IV,  62    |                    Talán mondanom sem kell, hogy lemondtam a »Hírharsoná«-
14943  IV,  62    |                    a »kormány támaszá«-nak, hogy egy szót sem szólok: de
14944  IV,  62    |                  ezekben a szomorú idõkben, hogy vannak még derék, jó hazafiak.~
14945  IV,  62    |                     egy kis figyelmeztetés, hogy vigyázzanak az »oszlopaik«-
14946  IV,  63    |                    lábukban?~Mert bizonyos, hogy ez a különös világrész elveszett,
14947  IV,  63    |                        Mondd meg a fiúknak, hogy a bika csak öklelni tud,
14948  IV,  63    |                 címert keresni. Megfogadta, hogy addig haza nem tér, míg
14949  IV,  63    |                   és csak alkalomra vártam, hogy én is azonképp nekiinduljak
14950  IV,  63    |                 elképzeltem azt a jelentet, hogy állok meg prüszkölõ lovon
14951  IV,  63    |             prüszkölõ lovon az udvarunkban, hogy borul nyakamba édesanyám
14952  IV,  63    |                  borul nyakamba édesanyám s hogy fogja megugatni a Sajó a
14953  IV,  63    |              legtermészetesebbnek látszott, hogy a szomszéd megyében lakó
14954  IV,  63    |        nagybátyámhoz megyek egyelõre. Igaz, hogy ez nem sokkal visz elõbbre
14955  IV,  63    |                     múlva kezdett faggatni, hogy miért nem vagyok az iskolában.~
14956  IV,  63    |                    iskolában.~Elhatároztam, hogy mindent bevallok neki. Hátha
14957  IV,  63    |                    bizonyára mondom nektek, hogy valamennyi állatotok egyforma.
14958  IV,  63    |                 valamennyien egyformán jók, hogy mindenestül megegyenek benneteket.~*~
14959  IV,  63    |               gondoltam volna én azt akkor, hogy milyen magvasak.~És csak
14960  IV,  64    |                    is nyilvánosságra hozta, hogy »Isten áldása Kohnnál Szegeden« -
14961  IV,  64    |                    Egészen véletlen, hol és hogy jön össze vele az ember.
14962  IV,  64    |                     az útjai. Azért hiszem, hogy asszony.~De mégis a legtermészetesebb,
14963  IV,  64    |                csövestül ömlik az áldás. De hogy ilyen módon lehessen hozzá
14964  IV,  64    |            kereskedõtõl (nevezzük Kohnnak), hogy van-e ilyen és olyan sorsjegye (
14965  IV,  64    |                 Pedig méltóztassék elhinni, hogy az mindegy.~Az idegen úr
14966  IV,  64    |                mellette, úgy ütötte nyakon, hogy az a pudli alá szédült.~-
14967  IV,  64    |                     Hát lehetséges ez? Mert hogy valaki véletlenül nyer,
14968  IV,  64    |                   ezzel olyan méregbe jött, hogy a másik inast is nyakon
14969  IV,  64    |                 kívánok semmi egyebet, mint hogy közölje velem a titkát,
14970  IV,  64    |                   tudat volt.~- Az a tudat, hogy a 48-as szám lesz a nyertes?~
14971  IV,  64    |                     úgy rémlett egy percig, hogy minden ablakból hét kis
14972  IV,  64    |                   többé a kereskedõ.~Látta, hogy a szerencse nem változott
14973  IV,  64    |                attól, akihez hozzászegõdik, hogy az egyszeregyet tudja.~
14974  IV,  65    |                      A korlátfa~Tegyük fel, hogy valamely országúton elromlik
14975  IV,  65    |                   hivatal embere bejelenti, hogy igenis, a korlát el van
14976  IV,  65    |           megbízatik valamelyik vállalkozó, hogy haladéktalanul csinálja
14977  IV,  65    |                 nyájas olvasók, azt hiszik, hogy a korlátfa meg van csinálva,
14978  IV,  65    |                    jelenti a szolgabírónak, hogy a korlátfa elkészült. A
14979  IV,  65    |                    Vegyük a legjobb esetet, hogy megfelel.~Az államépítészeti
14980  IV,  65    |                  megbízottjának jelentését, hogy minden rendben van, s bekéri
14981  IV,  65    |              rövidebb eljárást, és mondjuk, hogy számvevõség helyben hagyja
14982  IV,  65    |                vettük, annyi idõ telt ebbe, hogy azóta ismét elkorhadt, s
14983  IV,  65    |                  fejéhez. Tanulja meg kend, hogy ez kriminális. Keresse följebb
14984  IV,  65    |                    megmutatom én õkelmének, hogy a törvény még nálánál is
14985  IV,  65    |                    tudja, tanulja meg kend, hogy minden dolognak bizonyos
14986  IV,  65    |                   ahhoz az szükséges elõbb, hogy a törvényszéki orvos megnézze,
14987  IV,  65    |              törvényszéki orvos megnézze, s hogy a törvényszéki orvos megnézze,
14988  IV,  65    |                     ahhoz meg az szükséges, hogy utasítást kapjon rá a törvényszékrõl.
14989  IV,  65    |                      Az egyik úgy dolgozik, hogy mire a korlátfa elkészítése
14990  IV,  65    |             elromlik.~A másik úgy dolgozik, hogy mire a bevert fej napirendre
14991  IV,  65    |                      És mégis azt beszélik: hogy az egyik olyan, mint a másik.~
14992  IV,  65    |               hosszú, sem nem olyan széles, hogy beérhette volna õket. Ilyen
14993  IV,  65    |                     a nemzetközi illedelem, hogy az állam vállalja el a »
14994  IV,  65    |                    míg végre kiszámították, Hogy a hatmilliónyi összegbõl
14995  IV,  65    |                      mert ott van az intés, hogy hát a 6 frt 78 kr. hol van?~
14996  IV,  65    |                     az összes számadásokat, hogy megvakuljak és megöregedjem
14997  IV,  65    |                   még aznap megsürgönyözte, hogy nem kér többé ebbõl a mulatságból,
14998  IV,  65    |                 mert azt tudjuk meg belõle, hogy milyen a magyar közigazgatás,
14999  IV,  66    |                   volt hát a bevett szokás, hogy a tolvajok útközben minden
15000  IV,  66    |                    is fogtak a társasághoz, hogy aztán a falusi korcsmákban