Rész, Fejezet

 1   1,  1  |           mégis elmegyek.~Erzsike megdöbbenve nézett a legény arcára:
 2   1,  3  | lakodalmomra… hehe…~Boris asszony megdöbbenve pillantott oda.~Három piros
 3   1,  32 |         lett, szörcsögött.~A báró megdöbbenve nézett az asszonykára.~-
 4  II,  1  |       tanácsbelivel együtt; hanem megdöbbenve lépett hátra, amint a szoba
 5  II,  1  |        megismerte fia gyûrûjét... megdöbbenve vette kezébe, aztán megfogta
 6  II,  4  |         összehúzott köpenye, s mi megdöbbenve vettük észre, hogy akivel
 7  II,  5  |       Kubacsek, Pilászi és Attila megdöbbenve néztek a sápadt, remegõ,
 8  II,  11 |           és imádom önt.~A mérnök megdöbbenve lépett hátra egyet, egyszer-kétszer
 9  II,  12 |           fejedelem...~A magyarok megdöbbenve fordultak feléje, amint
10  II,  52 |           csak az a kérdés, kibe?~Megdöbbenve találgattuk.~- Honnan, miért
11  II,  135|   elutazott.~- Hová ment? - kérdi megdöbbenve a férj...~- Hja, azt nem
12 III,  2  |  karmazsin csizmája volt…~Az atya megdöbbenve kérdé:~- Miért húzta ez
13 III,  32 |          doktor? - kérdé János úr megdöbbenve.~A doktor néma hallgatásba
14 III,  60 |       Lassan jár a kutya! Egyszer megdöbbenve pillantok a bundára, s eszembe
15 III,  60 |    ugrottam fel. Az egész família megdöbbenve bámult rám.~- Mi történt
16 III,  137|          hallgatták.~Körülnézett, megdöbbenve, hogy mi az? Nem volt õ