Rész, Fejezet
1 1, 2 | Leszállt õ is és a Kálmán karjára támaszkodva ballagott be
2 1, 11 | lekapcsolta útközben és a gömbölyû karjára csapta hanyagul, mint ahogy
3 1, 12 | szép beteget, úgyhogy ismét karjára kellett vennie, s elvinni
4 1, 13 | fogott a jöttel, aztán a karjára fûzte.~- A miniszter már
5 1, 23 | aztán õ is fölugrott, a karjára kapott egy lila-ruhás öreg
6 1, 34 | melyen ült, s kezét az Apró karjára ereszté le.~- A könyvecskét
7 II, 129| fejecskéjét bágyadtan ereszté apja karjára.~A tûz is kialudt a kandallóban,
8 III, 1 | tehetett egyebet, mint hogy karjára vette, elkezdte lógázni
9 III, 1 | állhatott, hogy még egyszer karjára ne vegye. A boldogtalan
10 III, 1 | fölkapta a gyermeket az egyik karjára, a párnákat a hóna alá,
11 III, 47 | tornácról nézi.~Miklós ekkor karjára vette kis Gábor fiacskáját,
12 III, 51 | tornácról.~Miklós ekkor karjára vette fiacskáját, felesége
13 IV, 95 | a temetés után fölvette karjára a kisdedet, és ami könnye
14 IV, 103| felírták a Rapsonné patyolat karjára az alkut, a másik példányban
15 IV, 127| felírták a Rapsonné patyolat karjára az alkut, a másik példányban
16 IV, 127| míg õ mosolyogva fûzte karjára a két vitéz menyecskét.~-
|