Rész, Fejezet

 1   1,  1  |   hallgasson meg. Esküszöm az élõ istenre, hogy még eddig nem loptam,
 2   1,  1  |            Most már öljön meg, az istenre kérem. Minek éljek még.~
 3   1,  3  |         üdvözölték, de a sok »adj istenre« mindig azzal a kérdéssel
 4   1,  4  |          adja? Szóljon bátyám, az istenre kérem…~Dejszen mondhatta
 5   1,  5  |      õrültem meg, vagy ti! Az élõ istenre esküszöm, hogy azt az órát
 6   1,  12 |          mert esküszöm az egy élõ istenre, ártatlan vért ontatna különben.~-
 7   1,  15 |    magadnak, jó asszony.~- Az élõ istenre mondom, hogy igaz.~Fulvio
 8  II,  15 |           harcolni annyi, mint az istenre rántani kardot!~Guyonnak
 9  II,  123|          csónakkal, aki megsegít. Istenre bízom magamat.~Kampós ki
10 III,  2  |       szabad ég alatt, az egy élõ Istenre…~A gallér-zsinór megereszkedvén
11 III,  3  | fájdalmában, ha nyögni hallja, az istenre emeli öklét s az eget káromolja;
12 III,  39 |        ellopta valaki! Az egy élõ istenre esküszöm, én vagyok Mórus
13 III,  108|         az isten, instálom, de az istenre ki hallgatna, ha nem tart
14  IV,  32 |   Telhetetlenségükben rámentek az Istenre, s annak a dolgát is megszabályozták.~
15  IV,  62 |      Koldusbotra juttatja. Az élõ istenre esküszöm…~Izgatottan járt-kelt
16  IV,  95 |        édes uram. Esküszöm az élõ istenre, esküszöm a halott anyámra,