Rész, Fejezet

 1   1,  14 |      állt a finom ciprusi bor, istenek ínyét csiklandozó nektár.~-
 2   1,  14 |       csaphattak hajdanában az istenek az Olympuson. Természetesen
 3   1,  16 |       mit mond). A letaszított istenek szépen fölosztották maguk
 4   1,  16 |     hogy ki vigyázott volna az istenek közül a rókabõrökre?~A latinul
 5   1,  24 |     Aminõt csak egyet adnak az istenek a közönséges halandónak. (
 6   1,  26 |      azaz lenézte volna, ha az istenek legpajkosabbja, a gonosz
 7   1,  29 |        szempilláit, mellyel az istenek minden földi bajt agyonkennek.
 8   1,  35 |        és jósolgatták, hogy az istenek melyiknek kedveznek jobban.
 9   1,  35 |  kedveznek jobban. Nos hát, az istenek csakis Antoniust respektálták.
10   1,  35 |       magad, szép királyné, az istenek az enyéim« - s ezzel önérzetesen
11  II,  13 |       császár trónja, élete az istenek kezében van, s jaj annak,
12  II,  13 |     bosszút senkin. Az élet az istenek kezében van; õk azt akarják,
13 III,  2  |      szép szõke asszony van az istenek között. Az õ szelíd égi
14 III,  34 |        Albertnek, azóta már az istenek is bizonyos önállóságra
15  IV,  21 | sohasem lehet. Urak, királyok, istenek odahaza!~Az öreg, hallom,
16  IV,  144|      koplalásra teremtettek az istenek, sohasem szabad jóllaknia.~