Rész, Fejezet

 1   1,  9  |    hangot valljanak.~A fõbíró elunta a bajlódást velök három
 2   1,  9  |    valamelyik.~A fõszolgabíró elunta a bajlódást három napon
 3   1,  10 |       soká tartott Graczának, elunta az ácsorgást odabenn, forrt
 4   1,  20 |    vasútnak ezért is. A világ elunta már az elcserélt leveleket
 5  II,  14 |    legfelsõbb foka.~Mikor ezt elunta, hozzáfogott a káromkodáshoz:
 6  II,  34 |   pedig elaludt, akkor nagyon elunta magát s így gondolkozott:
 7  II,  69 |     nem jött. Az »õrszem« már elunta a hosszú ácsorgást s kétszer
 8 III,  1  |    valamelyik.~A fõszolgabíró elunta a bajlódást három napon
 9 III,  17 |   úgyhogy délfelé már egészen elunta s pihenésbõl más ügyet vett
10 III,  32 |  otthon adhat. Madame elõször elunta ezt a csúf, poros Pestet,
11 III,  46 |    nem szökött el, hanem csak elunta magát künn a mezõn s hazajött
12 III,  102| feleltem elpirulva.~- Persze, elunta magát. Holmi asszonyi csecsebecséket
13 III,  108|   vártól. Végre pedig annyira elunta magát, hogy azon kezdett
14 III,  139|       témáról, míg az egyszer elunta, ti. a sors unta el:~No,
15  IV,  46 |      körülbelül délig. Délben elunta magát Stevó Pásics, és azt
16  IV,  81 |     olvasásban, hogy végre is elunta:~- Isten neki - szólt némi