Rész, Fejezet

 1   1,  2  |              azt állítja: »a látszat csal«.~És Stofi fiskálisnak most
 2   1,  4  |           táblák. Ha emlékezetem nem csal, a jó Dugonics András még
 3   1,  14 | Szikszay-vendéglõben folyik, mosolyt csal az olvasók ajkára.~Ostobaság!
 4   1,  18 |            jár a mutatója, akkor nem csal.~E pillanatban közelgett
 5   1,  20 |              volt egy árva szava se. Csal, ment, ment, akár az alvajáró,
 6   1,  24 |      természetben, ami nem hazugság? Csal minden és mindenki. Csalnak
 7   1,  27 |          hogyha közel ér. A patak is csal. És szeles is. Egy szelíd
 8  II,  7  |         álmodozott. Az ándung ritkán csal. A kiterjesztett háló pihenhet
 9  II,  43 |     embereknél! Az õ ítéletök ritkán csal. Ha az ember végigutazik
10  II,  46 |             pára.~- Az arc többnyire csal, báróné.~- Ezúttal nem hiszem.~-
11  II,  90 |               ott leng körüle, álmot csal a fáradt szemekre, édeset,
12 III,  10 |             emlékező tehetségünk nem csal, valaki színdarabot is írt
13 III,  14 |       becsületes ember; nem lop, nem csal, hanem csak úgy õdöng az
14  IV,  89 |           ilyen-olyan ember, zsarol, csal, kegyetlenkedik a községi
15  IV,  90 |            kedves barátom… A külszín csal… Persze, persze… Ön nem
16  IV,  127|               Abban megbízom. Az nem csal meg. Nesze, fogjad s jól