Rész, Fejezet

 1   1,  9  |      volt megelégedve, s már épp bosszankodott, össze akarta csapni a fölbontott
 2   1,  15 |    csínyt, nem Ascanio bíbornok.~Bosszankodott is a páter, mikor fölébredvén,
 3   1,  15 |        koronával a fején. Oh, de bosszankodott Beatrix, oh be nézegette,
 4   1,  18 |        unokáimnak is meghagyom - bosszankodott Mihály -, hogy Koskárnál
 5   1,  19 |         Nagy Józsiba. Duzzogott, bosszankodott.)~Az óbester, aki még ha
 6   1,  27 |        az esetben semmi.~A fõnök bosszankodott Szpevákra a vizsgálóbírói
 7   1,  31 |          Vince csóválta a fejét, bosszankodott, de azért megállította a
 8   1,  33 |       pedig vágyott oda.~Liszkay bosszankodott emiatt. Hát mivel alábbvaló
 9  II,  33 |       hogy egy úri ember annyira bosszankodott az akkori különféle nemû
10  II,  38 |         a báró volt.~- Oh, oh, - bosszankodott az öreg kapitány, rikácsoló
11  II,  127|      szobájában vagy a boltban s bosszankodott, ha ilyenkor jött az orvos
12 III,  146|          fel nagybátyám, ki igen bosszankodott azon, hogy még mindég mer
13  IV,  45 | nagyralátó família természetesen bosszankodott. Mit ér a kutyabõr, ha immár
14  IV,  101|     elõtt.~- Ej no, hát mi ez? - bosszankodott Gyuri, s zörgetni kezdett. -
15  IV,  127|         dörmögte az röstelkedve.~Bosszankodott. Egy kis kudarcnak is beillett
16  IV,  142|     Különösen Berkenyés, a tímár bosszankodott. Oh, a szamár, a szamár!