Rész, Fejezet

 1   1,  11 |           csak egy föltétel alatt.~- Vakon ígérek meg mindent, kedves
 2   1,  13 |               Druzsba úr nem felelt, vakon, gépileg követte vezetõjét
 3   1,  19 |      bekötötték a szemeit, aztán úgy vakon, találomra kellett választania
 4  II,  34 | zabolázhatlan dühömtõl, melynek most vakon engedelmeskedtem, legtöbbet
 5  II,  72 |             meg.~- Mindent elfogadok vakon.~- Ez a bizalom jele, édes
 6 III,  1  |             most történni?…~De amint vakon fut, maga sem tudva miért,
 7 III,  32 |        állást kell foglalni.~- Akkor vakon is a nagysád pártján vagyok.~-
 8 III,  34 |           Lejárt már az idõ, hol még vakon hittünk Montedégói Albertnek,
 9 III,  87 |               ami még körülötte van; vakon ment a pillangók után…~Amikor
10 III,  102|            vágni a nagy mondásaihoz, vakon hitt benne az ember, ameddig
11 III,  105|             elteszem a könyvtáramba. Vakon nem adok helyet polcaimon
12 III,  148|           amint megcsókolta, azontúl vakon hitt neki újra megint.~Ilyen
13  IV,  97 |     valószínût el nem hisznek, hanem vakon esküsznek minden lehetetlenségre.
14  IV,  142|              Nem bánom én. Elfogadom vakon. Becsületemre mondom, elfogadom.
15  IV,  144|          Pali a rudas) nem született vakon, látta már a világot, de