Rész, Fejezet

 1   1,  11|            mondani.~A lohinai bíró-, Szekula Mihálynak ablakába egy éjjel
 2   1,  11|         ámulva néztek egymásra, csak Szekula uram, a falusi bíró, nevetett
 3   1,  11|   leányasszonyka - incselkedett vele Szekula -, mert ahány szemet elejt,
 4   1,  11|             lett aztán az én falum a Szekula, az övé pedig a Bakula faluja
 5   1,  11|            ugye ellenkezésben élnek?~Szekula uram elmosolyodott.~- Hóbortos
 6   1,  11|             lovat rendeljek? - kérdé Szekula.~- Lássuk csak! Az írnok
 7   1,  11|             szolgabíró urat? - kérdé Szekula. - Csak nem tán?~- Miért
 8   1,  11|           utolérni. Nagy selyma az a Szekula! Csupa kedvezésbõl Apolkának
 9   1,  11|           vigyorgó ördögfiak ülnek), Szekula elhagyta a társaságot, elhajolván
10   1,  11|              mindenben hasonlított a Szekula falujához. Csakhogy Bakula
11   1,  11|              megyei urak közeledését Szekula uram elmondta, összecsõdíté
12   1,  11| szerencsétlen helységnek.~Azaz mégis Szekula uram volt a nagyobb talentum,
13   1,  11|          történt események, melyeket Szekula uram jóízûen beszélt el,
14   1,  11|            az elsõ dolog a világon!«~Szekula uramat majd szétszaggatták
15   1,  11|       bosszantotta az, hogy mindez a Szekula falujában történt.~No, de