Rész, Fejezet

 1   1,  5  |           azt a nevet, melyet az apa reszketeg vonásokkal jegyzett be a
 2   1,  12 |            van? merre van? - sürgeté reszketeg hangon.~- Sárospatakon van -
 3   1,  14 |      kívántad - szólalt meg Albertus reszketeg hangon.~- Én? Õt? Mit beszélsz? -
 4   1,  14 |             becsület - mond a fõbíró reszketeg hangján -, az ítéletet kegyetlennek
 5   1,  16 | meglepetéssel, míg végre így szólott reszketeg, gyenge hangján:~- Mi itt
 6   1,  17 |        sztaroszta hangja olyan lágy, reszketeg lett, mint egy diáké. Mária
 7   1,  19 |          hangja a szenvedélytõl lett reszketeg, szaggatott, sõt ijesztõ.~
 8   1,  34 |      pénztárnok a tömeget csitította reszketeg, de mégis nyájas hangon.~-
 9   1,  34 |              megfogalmazta. S milyen reszketeg, kusza betûk, mintha csak
10  II,  5  |              gondolt sógor úr?~Aztán reszketeg járású kezével maga elé
11  II,  9  |          lebilincselik a gondolatot.~Reszketeg kézzel tépte fel a borítékot,
12  II,  57 |           fel, sir, ha tudom.~Hangja reszketeg lett, fejét szomorúan lecsüggeszté.~-
13  II,  71 |              elmosolyodott az öröm e reszketeg hangjai felett.~- Igen,
14 III,  28 |            Az öreg Sáfrány - szóltam reszketeg, fojtott hangon.~- Mit csinálnak?~
15  IV,  150|              az uralkodó lábainál, s reszketeg hangon rebegé Kolárik Mátyás