Rész, Fejezet

 1   1,  3  | Ébredjen fel kend, apjuk.~Aztán öntudatlanul tette hozzá:~- Én vagyok
 2   1,  3  |   tapasztalataimról, amikbe úgy öntudatlanul imitt-amott beleütõdtem,
 3   1,  15 |       az éjszakán át néhányszor öntudatlanul, megszokásból a gyermeket
 4   1,  31 |       egyre ismételte gépiesen, öntudatlanul, mint a szajkó: »Nem bizonyos,
 5  II,  3  |     Miért nem veszített inkább?~Öntudatlanul szórta és seperte be a pénzt.
 6  II,  3  |         hálóöltönyt fogta össze öntudatlanul; a halavány-barna arcra
 7  II,  40 |    lehetséges az? - hörgé végre öntudatlanul Zengõ.~- Egészen úgy van,
 8  II,  60 |     vagyok - rebegte az csaknem öntudatlanul a rendkívüli meglepetés
 9  II,  60 |    görcsösen átkarolva a sírfát öntudatlanul hanyatlott a fagyos göröngyökre.~-
10  II,  72 |          miért? - hebegé, talán öntudatlanul.~Kéredy akaratlanul is kénytelen
11  II,  79 |     tanultam meg apródonkint és öntudatlanul a báró Mamulya-ezrednél.~
12 III,  1  |        kivillogott a szemeibõl. Öntudatlanul s bizonyos durvasággal ragadá
13 III,  128|       retirált meg s ott feküdt öntudatlanul, megfeketedve, csak a szemhéjai
14  IV,  21 |       volt, forró lázban, félig öntudatlanul, intett a kezével, vigyék
15  IV,  152|        le még mélyebben, s keze öntudatlanul nyúlt az ostor lecsüngõ