Rész, Fejezet

 1   1,  4  |      méltóság sárba tiprása nem maradhat soká büntetlen. Százados
 2   1,  5  |         Most már akár itthon is maradhat. Ilyen pofával nem ereszthetem
 3   1,  8  |       tudnivaló, hogy azért sem maradhat ki e fejezetbõl, mert »titok«
 4   1,  19 |         elmondom. Hiszen úgysem maradhat véka alatt.~Az inháber engedelmeskedett,
 5   1,  21 |        az már bizonyos. Így nem maradhat, kinevetik. Káromkodott
 6   1,  26 |      egyszer csak leválhat, ott maradhat a varkocs, befonódva iszalagok
 7   1,  32 |         kicsit.~- A fölirat nem maradhat - mondá ravasz sajnálkozással -,
 8   1,  32 |         be; addig a homlokzaton maradhat a régi jelszó.~Nosza, megindult
 9  II,  7  |      közeledõ sugarai is...~Nem maradhat többé e helyen. El a magányba!
10  II,  60 |  bizonyos, hogy itt egyedül nem maradhat. El fog menni valamelyik
11  II,  72 |       sipított a mama. - Ez nem maradhat annyiban.~- Mi pedig, édes
12  II,  74 |          hogy örüljön, ha kabát maradhat, hogy ne kívánkozzék a lehetetlen
13 III,  26 |  megolvassa, az elõtt semmi sem maradhat »homályosságban«.~Hát a
14  IV,  128| Amelynek segítségével örökké hû maradhat az ember. Igaz, vagy nem?~-
15  IV,  146|       az Isten büntetése el nem maradhat ilyen beszédekre. Pogányok