Rész, Fejezet

 1   1,  2  | esküdt azonban nem szólt, nem kérdezett többé egy betût sem, hanem
 2   1,  4  |      elnyomja a gyengébbet?~A kérdezett mosolyogva felelt:~- Hisz
 3   1,  11 |       fölé.~Többet azután nem kérdezett a fõbíró, csak még azt:~-
 4   1,  14 |     Szeret-e? - pattant föl a kérdezett. - Hát honnan tudjam én
 5   1,  21 |     utasok, akiket a vicebíró kérdezett ki (mert a katonák csak
 6   1,  31 |    Hát akkor hová indultál?~A kérdezett zavartan, gépiesen motyogta:~-
 7   1,  35 |        Mit mondtam én? A vevõ kérdezett, az eladó felelt, õszintén,
 8  II,  43 |  volna elhatározni - felelt a kérdezett meggondoltan. - Az elõbb
 9  II,  50 |       önnel! Vagy úgy? Mit is kérdezett az imént? Igen, igen emlékszem
10  II,  127|  fejét és soká nem szólt, nem kérdezett semmit; nyitott szemekkel,
11 III,  72 |      engedte, hát csak annyit kérdezett még nagy bátran:~- Aztán
12 III,  87 | felelni csak akkor mertem, ha kérdezett.~Lehajolt a csipkebokorhoz,
13  IV,  16 |  városokat, tudakolt, fût-fát kérdezett, de Kazuvich Mirkóról sem
14  IV,  41 |      Károly eközben ezerfélét kérdezett. Hogy van Milike? Mit üzent?
15  IV,  48 |     iszen hallottam én, miket kérdezett a kisasszony a vasútastól,