Rész, Fejezet

 1   1,  1  |       ott az volt írva, hogy nem hazudik.~- Én Istenem! Kend nem
 2   1,  3  | meglátogatni. Fogja magát, egyet hazudik az itteni kedvesének, felszedi
 3   1,  17 |       míg ajka elhalón nyögte:~- Hazudik ez az ember!~Azután a varsói
 4   1,  34 |  újságírót vagy a Kolosy urat.~- Hazudik az újság, nem lehet másképp -
 5  II,  6  |          adataim vannak, hogy ön hazudik...~A közönség komor hallgatása
 6  II,  84 |       asszony nem alattomos, nem hazudik, fekete szándékát nevében
 7  II,  113|     dicsekvõ férfiúnak.~Oh, hogy hazudik a gézengúz! Nem dicsekedett
 8 III,  1  |       hogy ez nem igaz. Az ember hazudik önmagának.~A szobába érve,
 9 III,  41 |      emelte föl jobb kezét.~- Ön hazudik! - kiáltá elfojtott hangon
10 III,  126|          egy mesterség! Az ember hazudik egy keveset, és kap érte
11 III,  126|         éppen megfordítva, sokat hazudik, s kevés pénzt kap érte.~
12  IV,  7  |         fejét.~- Az nem igaz! Ön hazudik!~- Elõadom a vádamat. Hallgassák
13  IV,  47 |   semmisülve. Hiába éltem. Az ég hazudik. S az emberek azt fogják
14  IV,  152|   uradtól a szép ügyésznének.«~- Hazudik a »Sárkány« Gyurija, ha
15  IV,  152|     Sárkány« Gyurija, ha mondom. Hazudik az alávaló. Majd a végére