Rész, Fejezet

 1   1,  25 | konteszkájának.~Úgy meghatották az emlékek mrs. Molnárt, hogy azonnal
 2   1,  26 |      emlékezetben, amelyhez kedves emlékek kötik az embert, s elhatározza,
 3   1,  27 |          hamis politikát. Százados emlékek fûzték õket ide. Minden
 4  II,  4  |           asszony is a régi kedves emlékek közt keresgélni kezdett,
 5  II,  38 | édesanyjától maradt, hogy az anyai emlékek közé menekülhessen szomorú
 6  II,  60 |        Keserû, de mégis kegyeletes emlékek csatolják õt oda.~Azután
 7  II,  78 |         legyen mit ellopni.~E régi emlékek villantak föl agyamban,
 8  II,  85 |           elõttem, mindenik kedves emlékek szálaival szívem sebesebben
 9  II,  112|     szobákban, hol megszólítják az emlékek, s meghorzsolják minden
10 III,  1  |       átélte, átszenvedte.~Szomorú emlékek, mik fájó rezgésbe hozzák
11 III,  1  |            elõtt felélednek a régi emlékek, a nagy »háború« zaja, amikor
12 III,  11 |     számára az isten.~A dicsõséges emlékek fénye, igaz, hogy megaranyozza
13 III,  12 |     emlékeim nekem is vannak s az »emlékek« íróját nem üdvözölhetem
14 III,  19 |      tanárával együtt.~Ezek a régi emlékek egész nimbuszt szõttek a
15 III,  95 |      eszembe. Oh, ezen gyermekkori emlékek!~Amint azonban a világba