Rész, Fejezet

 1   1,  1  |            segíteni a hazájának, hogy elfutott az ellenség elõl.~Nem volt
 2   1,  11 |          tudom én - mondá durcásan és elfutott elõlük, egyet csettentve
 3   1,  12 | megsebesítettek, kit elfogtak, ki meg elfutott.~Õ maga a vezénylõ tisztre
 4   1,  16 |                 Borbála természetesen elfutott a csók elõl szemérmesen,
 5  II,  46 |       angyalról? Éppen most volt itt; elfutott a gyógyszertárba. Oh, nagyságos
 6  II,  104|        legszebb« - felelé durcásan és elfutott. Lábai csak úgy csamcsogtak
 7  II,  115|             fiú ezt már nem hallotta. Elfutott, nagy szívdobogva, mert
 8  II,  133|             hóval borított fedelekrõl elfutott az ott játszogató téli napsugár,
 9 III,  1  |        kisasszony, ön jól tette, hogy elfutott. Helyeslem, szép Krisztinám!
10 III,  57 |          fiatalasszony ahelyett, hogy elfutott volna, összerogyott, s ott
11 III,  148|            keresztet vetve magára, és elfutott.~Csak a faragó béres mert
12  IV,  41 |       Lekúszott, mint a vadmacska, és elfutott Károlyért, aki megörült,
13  IV,  97 |           meresztett, amiket hirtelen elfutott a vér.~- De hát megõrült
14  IV,  127|           õrség, közeledtének hírére, elfutott, szabad prédának hagyta.~
15  IV,  127|              tréfa fejlõdik most.~Egy elfutott Simon úrfiért s a többi