Rész, Fejezet

 1   1,  14 |          is. Mert a múzsa kivénült dáma már; aki a világot uralta
 2   1,  19 |            Borzasztó az! Ilyen úri dáma, egy palotahölgy, így vicsorítja
 3   1,  23 |         Egyszer csak kiesett a vén dáma kezébõl az aranyos legyezõje:
 4   1,  23 |   odaugrott, fölemelte, de az öreg dáma elmosolyodott és egy kézintéssel
 5   1,  23 |            tartva az öreg hajporos dáma legyezõjét… (de már jöhetne
 6   1,  23 | nyugosztalja), az öreg hajporozott dáma bizonyos Schremmer kapitányné
 7   1,  23 |        vannak benne a dámák, a bal dáma és a jobb dáma, de talán
 8   1,  23 |        dámák, a bal dáma és a jobb dáma, de talán jó is: az ember
 9   1,  31 |           Nyilván jól megfizette a dáma arra az esetre, ha elhoz -
10   1,  32 |    keverõzve keringett három fehér dáma, három fehér lepke. Iregtek,
11   1,  33 | konziliárus volt, az anyja is nagy dáma. Majd még eleget hallasz
12  II,  17 |      megpanaszlott garas, addig a »dáma« úszkál a bõségben, s egyik
13 III,  94 |            beszélne«, s sok udvari dáma gondolta fázva: »Jaj, ha
14 III,  110|            sehol.~Oda most egy vén dáma van téve a rokonságból.~-
15  IV,  24 |            de a haj elöl megnyírva dáma módra.~- Ön itt, gróf úr?