Rész, Fejezet

 1 III,  63|         szécsényi barát, a Páter Anzelmus micsoda galyibát csinált
 2 III,  63|      lett, odajárult a szécsényi Anzelmus baráthoz, adjon neki egy
 3 III,  63|       esketési bizonyítványt.~Az Anzelmus barát, mihelyt meglátta
 4 III,  63|    bizodalmam, jó atyám.~A derék Anzelmus hallani akarta a dolgot
 5 III,  63|          kell most tõled, atyám!~Anzelmus kidüllesztette nagy szürke
 6 III,  63|         s odatette a pulpitusra.~Anzelmus atya kivicsorította fogait,
 7 III,  63|      okvetlen föl kellett hoznom Anzelmus eljárása mellett, aztán
 8 III,  63|          az a katonás asszony, s Anzelmus barát után tudakozódik.
 9 III,  63|       már vendég, hála istennek!~Anzelmus barát nem volt jelen, valahol
10 III,  63|          kövéríti az embereknek?~Anzelmus elõkiáltatván, eldugta a
11 III,  63| ráförmedt zordonan:~- Kend az az Anzelmus barát?~- Alkalmasint én
12 III,  63|        Borbála hajadonnal?~Páter Anzelmus gondolkozni kezdett, miközben
13 III,  63|     macska se vakarja ki - mondá Anzelmus ájtatosan.~Az úrnõ arcát
14 III,  63|         a lábaival. Úgy megijedt Anzelmus, hogy meg se nézte - mai
15 III,  63|       nem tudom - de hogy azt az Anzelmus barátomat nem ártana a füstre