Rész, Fejezet

 1   1,  14 |        nyakába.~- Ej, semmi az - vigasztalta Pista úr -, túl vagyunk
 2   1,  14 |    gyenge elméjû, jó fickó volt, vigasztalta, biztatta.~- Persze, hogy
 3   1,  16 |  simogatta a homlokát, biztatta, vigasztalta.~- Törüld le a könnyeidet!
 4   1,  27 |          barátja megindulásán és vigasztalta, amint tõle tellett.~- Úgy
 5   1,  29 |        életben.~- No, semmi az - vigasztalta Matykó. - Fogy az elemózsia,
 6  II,  6  |     ezzel feküdt, ezzel kelt, ez vigasztalta szomorúságában, ez édesíté
 7  II,  17 |         sopánkodó vendégét azzal vigasztalta, hogy: »mentem én már rosszabb
 8  II,  32 |     tanító az Istenke oltalmával vigasztalta õket s mondá nekik, hogy
 9  II,  59 |          volt, ki végszükségében vigasztalta meg az elhagyottat. Mari
10  II,  66 |      magát és nem tudta, hogy mi vigasztalta õt meg úgy egyszerre. Szemei
11 III,  63 |   magához jött, nyájas szavakkal vigasztalta:~- Ne sírj, édes bokrom,
12  IV,  45 |    lágyuljon úgy el, komámuram - vigasztalta Bátyi, a csizmadia -, ahogy
13  IV,  142|         nyilván az õ mûve.~Hiába vigasztalta magát a fölvilágosodott
14  IV,  143| tornyosult Gyergyó felett, azzal vigasztalta magát a székelység:~- No