Rész, Fejezet

 1   1,  4  | hirtelenkedjék.~Az öregembernek fogai vacogtak a fölindulástól.~- Ha istent
 2   1,  17 |             szegény sztarosztának úgy vacogtak most a fogai, hogy eszeágába
 3   1,  21 |          nyögte összetörve és a fogai vacogtak, míg a keble nyugtalanul
 4   1,  26 |           hideg volt. Fázott, a fogai vacogtak. Mintha valaki egy kemencébõl
 5  II,  5  |               kékebb lett arca, fogai vacogtak, tagjai reszkettek. Végre
 6  II,  6  |            szemmeresztve, míg a fogai vacogtak. - Igenis, értem már. Azt
 7  II,  54 |               nézve körül.~Imre fogai vacogtak a félelemtõl.~Szerencsére
 8 III,  2  |         ördögnek - lihegé, és a fogai vacogtak.~- Bolondokat beszél kend,
 9 III,  28 |               vasába fogódzva, fogaim vacogtak, szívem összeszorult. Hallottam
10 III,  57 |               esztendeig éljen.~Fogai vacogtak már ekkor, s homlokán forró
11 III,  115|            elkezdett dideregni, fogai vacogtak. Majd a szíve szorult össze,
12  IV,  37 |             egy párduc, s míg a fogai vacogtak a nagy hidegben, szemei
13  IV,  142|             lett, mint a fal; a fogai vacogtak:~- Istenem, istenem, hát
14  IV,  148|          tegyünk, lelkem? (És a fogai vacogtak. )~- Hát semmit. Bevárjuk