Rész, Fejezet

 1   1,  12 |             ámulva nézte öccsét, nem tudva, mit higgyen.~A fejedelem
 2   1,  13 |             engedelmébõl mennek oda, tudva azt, hogy oda tetszik járni
 3   1,  14 |           sorsomat, szerencsétlennek tudva téged és a leányt.~- Igaz!
 4   1,  24 |         lehet, aki szerit-számát nem tudva, nem ösmeri a lovait! A
 5   1,  29 |            pap, be nem teszi a lábát tudva egy olyan szobába éjjelre,
 6  II,  35 |             félelemmé változott; jól tudva, hogy büntetést érdemelt,
 7  II,  36 | mozdulatlanul állott az ajtónál, nem tudva: ébren van-e vagy csak álmodik?~-
 8  II,  99 |           Marit nem ösmerem, azt sem tudva: szõke-e vagy barna.~Edith
 9  II,  127|           Annát nem ismerem, azt sem tudva, szõke-e vagy barna.~Mari
10 III,  1  |            amint vakon fut, maga sem tudva miért, hova, egyszerre útját
11 III,  1  |             gyermek és a bárány, nem tudva egymásról semmit. Reggel,
12 III,  65 |          piacon, most már igazán nem tudva, mitévõk legyünk, mikor
13  IV,  44 |              látszott nehéznek, mert tudva volt, hogy a barátjai az
14  IV,  120|           Igen - szóltam tompán, nem tudva, mirõl van szó.~Az »igen«