Rész, Fejezet

 1   1,  3  |    feledje a mondott számokat:~- Tizenhét, harminchárom, hetvennégy…~
 2   1,  8  |       sehol. Jó emberek, kik már tizenhét év óta is megfogytak, gondoskodtak
 3  II,  43 | következõ cédulából is.~Most már tizenhét szavazat az Irmáé. Már õ
 4  II,  43 |      Egyenlõ szavazat. Mindenütt tizenhét.~Vajon mi történik a két
 5  II,  99 |        huszadikban járna, csupán tizenhét éves volt, de valódi gyermek,
 6  II,  99 |    lélegzet árulta el az életet. Tizenhét éves leány, beteg fiatal
 7  II,  117|       valaki kedvéért. Pedig már tizenhét éve vagyok itt.~- Nos és
 8  II,  127|        huszadikban járna, csupán tizenhét éves volt, de valódi gyermek,
 9  II,  127|    lélegzet árulta el az életet. Tizenhét éves leány, beteg, fiatal
10 III,  1  |         Kedves Krisztinám!~Élek. Tizenhét font aranyom van, már csak
11 III,  1  |         soha!~És az a hang, mely tizenhét éve bolyong az erdõ fái
12 III,  56 |     prépost õnagysága, két mázsa tizenhét font volt a kezem alatt…
13 III,  56 |       ennek hallatára. Két mázsa tizenhét font! Istenem, ha az õ diákjai
14  IV,  152|   sületlen vagy, Józsi, mint egy tizenhét éves gimnazista« mondogattam