Rész, Fejezet

 1 III,  102|         szó.~Csak a kis-libercsei Terepetye Mihály, a híres vereshajú
 2 III,  102|         lõn igaza a kis-libercsei Terepetye Mihálynak, hogy a fû nem
 3 III,  102| többedmagával a határig jött elém Terepetye Mihály lóháton, dolmányosan,
 4 III,  102|          éjszakára a székvárosba.~Terepetye Mihály nagy szemeket meresztett,
 5 III,  102|       érdemes idejönni - dörmögte Terepetye. S ezekbõl is hektikus az
 6 III,  102|           talált hozzá. Igaza van Terepetye Mihálynak, hogy nevelni
 7 III,  102|           pálinka folyását.~Hanem Terepetye, ki búsan látszik nézegetni
 8 III,  102|          amaz.~- Veres!? - kiáltá Terepetye keserûen: - Ha veres is,
 9 III,  102|      másik ellenben belemarkolt a Terepetye vörös hajába, s a körmeivel
10 III,  102|          bolondozni a leányokkal.~Terepetye káromkodott.~- Ereszd el
11 III,  102|    leányai? Jó, de azért én mégis Terepetye Mihály vagyok. Mégsem kellene
12 III,  102|      alispánokat alispánokká? Én, Terepetye Mihály!~A leányok szerencsére
13 III,  102|        kergették agyamban.~- Hej, Terepetye Mihály, jöjjön ide!~- Mit
14 III,  102|     fordította is fel a szekeret?~Terepetye Mihály büszkén hunyorított