Rész, Fejezet

 1   1,  2  |   tulajdonsága van, hogy nagyon szaggatottan beszél; sok jó gondolat
 2   1,  13 |     nyöszörögte Druzsba halkan, szaggatottan, amint magához jött. - Önnek
 3   1,  18 |       tompa csendben, kimérten, szaggatottan, és egy elpattant zongorahúr
 4   1,  24 |       egy kötelezvény - dadogta szaggatottan - …Ötvenezer forintról…
 5   1,  27 |     dalba önteni, amit gondolt, szaggatottan, de érzéssel, szomorú, édes
 6   1,  28 | parazsat a csibukomra.«~Mindezt szaggatottan, lassan, nyugtalanul mesélte
 7  II,  22 |  öntudatlan tartja fogai közt s szaggatottan szippant egyet-egyet, annak
 8  II,  50 |   csettentett a nyelvével, majd szaggatottan mondá:~- Tehát ön elutazik.
 9  II,  73 |   kiáltja.~Majd magában dörmögi szaggatottan:~- Fizetni... Amíg lehet
10  II,  127|        ha igen, akkor is nagyon szaggatottan, úgyszólván ködösen.~Nyíltan
11 III,  1  |     volna-e álmodni? - folytatá szaggatottan. - Oh, Krisztina, tehát
12 III,  1  |     sóhajtott.~- Pedig - hebegé szaggatottan, kalapját mélyen szemébe
13 III,  37 |         a siralmakban, miközben szaggatottan, szótagonkint folytatá: -
14 III,  102|        egyszeribe. Akadozottan, szaggatottan beszéltünk. S valami nehéz,