Rész, Fejezet

 1   1,  15 |        zordonan. - Majd késõbb rátok kerül a sor. Elõbb a fát
 2   1,  15 |    belátom, hogy sok munka vár rátok, csomagolás, elõkészület
 3   1,  24 |   fazék az országban, azt mind rátok hagyom.« A haldokló úr se
 4   1,  24 |    hogy a próza már leskelõdik rátok valahol egy szögletben,
 5  II,  22 |      meg az isten és vigyázzon rátok. Az õ kezeiben hagylak!~
 6  II,  30 |   Miskát, az majd vigyázni fog rátok az úton. A ruhátokat, könyveteket
 7  II,  69 |    szabad volt.~Visszagondolok rátok. Látom a komor, méltóságos,
 8  II,  82 | aludtatok.~A jó Jézuska gondol rátok, õ egészen a tietek, mert
 9  II,  97 |   legszerencsésebb pillanatban rátok nézve.~- Ugyan? Igazán?~-
10  II,  97 |      keresztül, ahonnan mindig rátok nézzen.~- Ah! Oh! Mi egyebet
11  IV,  2  |       ha vértõl elborult szeme rátok esik: Ejnye, be ösmerõs
12  IV,  46 |  kifejezésekben.~- Szakadjanak rátok azok a bomlott kövek, hitetlen
13  IV,  80 |       egy címeres szamár… mert rátok hallgatott. (Egy egész battéria
14  IV,  148|        kerek kõasztal körül.~- Rátok nem haragszom - szólt a