Rész, Fejezet

 1   1,  12|              testhez szorítva, a zöld posztó palást és az alacsony prémes
 2   1,  23|          vörös lettem, mint a skarlát posztó.~- Ez az én levelem.~- Ideadja
 3   1,  23|              Jaj, a legfinomabb gácsi posztó! S ez az asszony teszi ezt?
 4   1,  23|          füstölgõ kéménye, s ez vörös posztó most az öregem elõtt, ki
 5   1,  23|               nyála, összekeveredik a posztó festékjével, s fehér szakálla
 6   1,  27|              zsebébe találja dugni, a posztó ledörzsölheti az írást.
 7   1,  29|              vagy asszony ült, fekete posztó szoknyában, ugyanolyan színû
 8   1,  34|            piros lett, mint a skarlát posztó. Kolowotki kékült, zöldült
 9  II,  6 |           arca olyan kék lett, mint a posztó. Nagyon rosszul hatott rá
10  II,  6 |               soha többé.~Se pénz, se posztó - hanem még ráadásul asszony!~
11  II,  7 |              az ivástól, mint a veres posztó. Azóta el is nevezték Napóleont »
12  II,  17|           mûvészecsettel a vásznon. A posztó is tud beszélni a csatákról,
13  II,  75| megcsikorgatta.~Majd kék lett, mint a posztó, s mély szaggatott hörgések
14  IV,  73|               egyéb kabátjai.~- Ilyen posztó már nincs is - motyogja