Rész, Fejezet

 1  II,  6|     gazdasszonya, az istenfélõ Mácsikné számára, majd a pénzzel
 2  II,  6|      és semmivel sem ér többet Mácsikné asszonyomnál, ki tizenöt
 3  II,  6| koszthoz volt szokva.~De iszen Mácsikné asszonyom derék asszonyság,
 4  II,  6|    vagyontalan teremtést, mert Mácsikné asszonyom kimondta régen
 5  II,  6|       be új asszony!« Ha pedig Mácsikné asszonyom kimond valamit,
 6  II,  6|      legrosszabb eshetõség is.~Mácsikné asszonyom komolyan megdorgálta,
 7  II,  6|        hogy mit parancsol neki Mácsikné!~Egypár óráig aztán ilyen
 8  II,  6|     Nem marad meg a házban, ha Mácsikné megtudja. Negyven forint
 9  II,  6|       arcát. Jószerencse, hogy Mácsikné nem ismeri ezt a szokását.
10  II,  6|       sem hallotta kiabálását. Mácsikné nem volt otthon: rokonait
11  II,  6|      tenne. De mit fog mondani Mácsikné? Hát Kamilia nem-e ad kosarat,
12  II,  6| megindult volna rajtok. Oh, ha Mácsikné hallotta volna!...~Ha már
13  II,  6|        mori«.~»Mit fog mondani Mácsikné?«~Oh, bárcsak sohasem jönne
14  II,  6|     Kivált ha majd hazavetõdik Mácsikné asszonyom is.~