Rész, Fejezet

 1   1,  18 |    öcsém. Táncoltam, izzadt a lábam, s a bankók egyre lejjebb
 2   1,  18 |   Inkább törjön el mind a két lábam. Hallgass, ne kívánj lehetetlent!~-
 3   1,  25 |      Féltem megmondani, míg a lábam a haza földjén állt. Te
 4   1,  27 | távolról, törjön el a kezsem, lábam, ha nem beszélgetnek, híradással
 5   1,  34 |      Így még nem pihent meg a lábam, mióta élek.~Lõn hát, hogy
 6  II,  5  |     papirosban megtámasztom a lábam, fél ország sem bír kimozdítani,
 7  II,  22 |      férfi -, ki vagy, hogy a lábam elé mersz kerülni? Felelj,
 8  II,  34 |   fölálltam, s menni akartam, lábam közé bújt, s én majdnem
 9  II,  91 |       nagy örömemben vigyázz, lábam, hova lépsz úri voltodban!~
10 III,  87 |     dünnyögé: »Mit ténfereg a lábam alatt«.~Majd nyakon fogta
11  IV,  57 |     azt, ha térdig kopik is a lábam.~S mindjárt másnap együtt
12  IV,  69 |      fogott el, fejem zúgott, lábam, kezem zsibbadozott.~És
13  IV,  132|        vagy mászunk inkább, a lábam átfázott, kezeim összedermedtek,
14  IV,  149| mezítláb. Hiszen elég fehér a lábam.~- De hát akkor mit csinálsz