Rész, Fejezet

 1   1,  3  |  hazavezérelte kelmedet, édes komámuram, kedves sógor uram« stb.~
 2   1,  13 |     mondja csak, édes Druzsba komámuram, mondja csak?…~Édesdeden,
 3   1,  13 |    mert ön is mondta, Druzsba komámuram, hogy tavasszal kell a cseresznyét
 4   1,  13 |     lássa, Druzsba úr, kedves komámuram - folytatta bizalmasan,
 5   1,  17 |       sírból. Mit szól hozzá, komámuram?~Pawlovszky Kristóf uram
 6   1,  23 |       Miféle lövésrõl beszél, komámuram?~- Éppen e percben hallottam
 7   1,  23 |     Bizony mondom, képzelõdik komámuram.~- Nem! Dehogy. Éppen most
 8 III,  40 |   Ejnye, de gyenge szeme van, komámuram. Hát nem látja az aranyórát,
 9 III,  63 |       a hóbortos Retky József komámuram éppen a minap ígért érte
10  IV,  17 |   Hová is tettem? Mit gondol, komámuram? Aha, itt lesz a kendõ csücskében…~
11  IV,  17 |    fel engem. Lökje neki oda, komámuram, azt a tizenhárom krajcárt!~
12  IV,  17 | felkapja a kaszát.~- Gyerünk, komámuram…~A boltajtónál visszafordult
13  IV,  45 |        Sose lágyuljon úgy el, komámuram - vigasztalta Bátyi, a csizmadia -,
14  IV,  132|   szépen:~- Az isten éltesse, komámuram, az…~Itt megakad s keresi