Rész, Fejezet

 1   1,  13 |          jött vele szemben, akik kacagva tárgyalták az esetet. Talán
 2   1,  19 |      nagyot és így szóltam hozzá kacagva: »De ha a Borcsa is tetszik,
 3   1,  28 |         ne légy gyerek! - mondám kacagva. - Micsoda bolondságot gondolsz
 4  II,  2  | elkacagják magokat és azon módon kacagva törnek az ellenségre.~Azért
 5  II,  24 |           Ah! - kiáltá a fõispán kacagva - azért beszélsz hát oly
 6  II,  24 |          a fiatalember harsányan kacagva, s egy élénk ugrással az
 7  II,  26 |       melyre viszhangként Ilonka kacagva felelt.~De e kacagás iszonyattá
 8 III,  1  |           hogy elaltassa. A szél kacagva süvített be a hasadékon:
 9  IV,  33 |         esetet mondhatnék róluk. Kacagva, incselkedve éltek. Még
10  IV,  49 |          A széna? - vágott közbe kacagva Hebeley. - A szénát megették
11  IV,  49 |        mit?… Mim is van? - szólt kacagva. - Elzongorázom önnek ebéd
12  IV,  97 | karcerkulcsokat. A szél gúnyosan kacagva süvített be az ablakon,
13  IV,  117|        állapot! - kiáltottam fel kacagva. - Csakhogy könnyû rajta
14  IV,  146|      pislantva.~- Nem ám - szólt kacagva a figurás péklegény -, mert