Rész, Fejezet

 1   1,  9 |          hogy nyomban megtesznek - hadnagynak.~A Matyej szeme felcsillogott
 2   1,  10|          jössz. Ezennel kinevezlek hadnagynak.~A kis Teléry magasra emelte
 3   1,  12|            nevezte ki közlegénybõl hadnagynak, s késõbb, mert úgy harcolt
 4   1,  16|         uram (fia az egykori kuruc hadnagynak, Lászlónak) hatvan év felé
 5   1,  19|           Nagy Józsefet nevezze ki hadnagynak.~Az inháber könnyedén hajtotta
 6   1,  19|         magát.~- Ezennel kinevezem hadnagynak!~Nagy József, aki a grófi
 7   1,  19|             megteszem a legényedet hadnagynak.«~Reménye nõtt, egyre nõtt,
 8   1,  21|       fordítani a mellette lovagló hadnagynak s addig-addig küszködék
 9   1,  23|            végzet.~Hát biz az most hadnagynak volt öltözve. Prakovszky
10   1,  23|      visszatért. - És ön odaadta a hadnagynak?~- Mert erõsebb volt, kicsavarta
11   1,  23|        volna magamat, ha a levél a hadnagynak szól és nem nekem… Mondja
12   1,  24|            császár lett, kinevezte hadnagynak. Uhlarik úr lett, elkerült
13   1,  29| foglalkoztatta, s kezet nyújtott a hadnagynak.~- A mamája kedves ösmerõsöm
14   1,  29|         tisztelt ellenség úr (ez a hadnagynak szólt), miféle hadmûveletben