Rész, Fejezet

 1   1,  15 | készen vagyunk. Csak még ez a fodor. No, gyere most!~A nappali
 2   1,  20 |   amit még jobban megnevelt a fodor. Olyan volt ez, mintha egy
 3 III,  70 |       RENDŐR-ZSENI~1883~A vén Fodor János, a vidék legmódosabb
 4 III,  70 |       Hát bizony az a szegény Fodor János.~- Ah! A Fodor János? -
 5 III,  70 |  szegény Fodor János.~- Ah! A Fodor János? - szólt Laucsik csodálkozva. -
 6 III,  70 |      napjában! Mi a neve?~- A Fodor Jánosné vagyok, kérem alássan.~-
 7 III,  70 |    vagyok, kérem alássan.~- A Fodor Jánosné? Aha, tudom már.
 8 III,  70 |  tudom már. No, hát mit akar, Fodor Jánosné?~- Eljöttem az uramhoz,
 9 III,  70 |       elküldte maga a levelet Fodor Jánosnénak a férje haláláról?~
10 III,  70 |      csevegésbe is ereszkedni Fodor Jánossal.~- Ej János, János,
11 III,  70 | jószág.~De már erre elfutotta Fodor szemeit a vér.~- Ne mondja
12 III,  70 |      kezébõl kiszakítva magát Fodor János, s fölemelte ökleit.~-
13  IV,  146|     egy percre, mert a csinos fodor csakhamar visszacsúszott
14  IV,  152|       is van.~Nálunk is volt, Fodor Kálmán úr. S ez nyomban