Rész, Fejezet

 1   1,  18 |       mely nyakába volt dobva, fázékonyan fogta össze a kezeivel.~-
 2   1,  23 |      Mit? - hörögtem rekedten, fázékonyan.~- A levelemet - felelte
 3   1,  23 |       most a kerten, s melytõl fázékonyan zörrentek össze a fák gallyai.~
 4   1,  25 |    futott át a gallyak között… Fázékonyan zörrentek össze, s megint
 5   1,  29 |           kérdé szórakozottan, fázékonyan.~- Ej, dehogy, Buffon megpillantotta
 6   1,  32 | kocsonya.~- Nem, nem - hörögte fázékonyan -, én csak úgy engedem át
 7   1,  34 |       uram - nyöszörögte Apró, fázékonyan összehúzva magán a »decorum«
 8 III,  114|     néni - mondá a fiatalember fázékonyan, s arcát elfordította, pedig
 9 III,  115|    összébb vonta a válla körül fázékonyan. A szoknyája, ha mozdult,
10  IV,  1  |       suhant át a kerten, mert fázékonyan húzódtam el ismét a lóca
11  IV,  54 |     vagyok - lihegte megtörve, fázékonyan.~- Jöjjön fel - suttogám,
12  IV,  111|        hűvös időnk van - mondá fázékonyan.~- Meglehetősen - szólt
13  IV,  129|      meg e percben a gallyakat fázékonyan. Összeborzadtam, mintha
14  IV,  151|      temetõ felé - jegyzém meg fázékonyan.~Jó napom volt. Könnyebben