Rész, Fejezet

 1   1,  4  |      észre sem venni az özvegyi fátyol alatt. Mindenki csodálkozott,
 2   1,  20 |      egy elsárgult menyasszonyi fátyol darabja, vagy egyéb tárgy.
 3   1,  20 |          hogy végre lehullott a fátyol mindenrõl, most legalább
 4   1,  27 |        párák, melyek mint finom fátyol lebegnek a távolban a víz
 5   1,  28 |     lebeg, mint kékes, átlátszó fátyol fölötte, hogy kiédesgesse
 6   1,  31 |         fejük fölött az a kéklõ fátyol, mely nem takar el semmit,
 7  II,  75 | homlokán, s szemeire sajátságos fátyol terült, teste meg-megborzongott,
 8  II,  99 |   mindenünnen ez a hang: Kopott fátyol, nem válunk el soha többé.~
 9  II,  127|   kedvetlenítõ benyomását.~V. A FÁTYOL~Otthon a kapuban Kazirayval
10  II,  127|        felül ez a hang: »Kopott fátyol, nem válunk el soha többé.«~
11  II,  135|    burkolva, nagy kalap és nagy fátyol takarja el szenvedõ arcát.~-
12 III,  13 |    kedves Budapestünk, a fekete fátyol alatt, melyet az éj ráterít
13 III,  24 |  bárcsak megdagadna, az a fehér fátyol hogy el ne készülne…~De
14 III,  42 |    Pillantásom odaesett. Fekete fátyol volt rajta. Igen, igen,