Rész, Fejezet

 1   1,  18 |       fiú. Az újság írja. Hát ne búsulj semmit. Ej, felelj már valamit
 2  II,  7  |      õfelségével.«~»No... no, ne búsulj, - talán éppen ez az itt
 3  II,  21 |          Igaz úton szereztem, ne búsulj.~- Tudni akarom... addig
 4  II,  26 |  tekintetes úr közbevágott:~- Ne búsulj, én aranyos galambom! Nem
 5  II,  54 |          mondá Maszúr basa. - Ne búsulj, édes fiam!~Azzal a legnyájasabb
 6 III,  1  |           ma nagy ünnep lesz. Ne búsulj, fickó, hanem inkább le
 7 III,  2  |   észrevenni. No, de most már ne búsulj, nem ellenzem tovább, megkérem
 8 III,  8  |          vigasztaltuk, hogy: »Ne búsulj, bolond, hiszen éppen azért
 9 III,  37 |          Hátha nem jó pénz.~- Ne búsulj, lányom, itt van ni, hatosokban
10 III,  63 |       adott nekem. No, hát ne is búsulj, kedves passzomántom!…~Rárakott
11  IV,  11 | megvigasztalja a humorista:~- Ne búsulj a sorsán! Hátha jól járt?
12  IV,  27 |         anyjuk. Ugye, Anna?~- Ne búsulj te azon - felelte Csukayné
13  IV,  142|        mondá a kálnai holló: »Ne búsulj te azon, nem lesz semmi
14  IV,  142|      tõlem a zsandárok? »Azon se búsulj te, biztatta a kálnai holló,