Rész, Fejezet
1 1, 2 | meg sehol. Sásdy pedig azt felelte, hogy maga jött le Gy…ra,
2 1, 4 | Én fogtam be szemeit - felelte Miklós nyugodtan.~Az öröm
3 1, 8 | Bike uram?~- Hát csak úgy - felelte Bike vállvonítva.~- Éppen
4 1, 8 | kegyelmedet keresem.~- Ugyan? - felelte Bike kedvetlenül, és nem
5 1, 9 | öregembernek az apja?~- Én volnék - felelte az idõsebb Majgó kelletlenül.~-
6 1, 9 | Igen is, meg nem is - felelte Kléner úr titokszerû mosolygással. -
7 1, 9 | nem jól esik is« - és azt felelte Kléner úrnak:~- Rendelkezzék
8 1, 9 | vágtam meg lábammal; azt felelte tompán: »öld meg!«~Hallgass!
9 1, 11 | No, annak nagyon örülök - felelte a fiatal Sótony. - Mert
10 1, 11 | Odamegyünk, ahol a falu van - felelte Tereskey. - Nem adhatna
11 1, 11 | elõvegyük?«~- Természetesen - felelte Tereskey -, mert azok a
12 1, 11 | jól tud kötni.~- Tudok - felelte kecses mozdulattal.~- Akkor
13 1, 11 | a gyújtogatót keresik - felelte a fiú értelmesen.~- No,
14 1, 11 | hideg ráz, nagyságos urak - felelte fogvacogva.~- Biz az nem
15 1, 11 | Az bizony nekem sincs - felelte ez szörnyû flegmával.~Mire
16 1, 11 | és medvék az embereknél - felelte. - Engem õk még sohasem
17 1, 11 | Talán még rosszabbnak - felelte halkan, szomorúan.~- Neked
18 1, 11 | És a leánya?~Fitymálkodva felelte:~- Az Ancsurka? Hogy is
19 1, 11 | Tereskey a fõbírótól.~- Nem - felelte kurtán és leült Apolka mellé
20 1, 11 | kérdezte:~- Látta?~- Láttam - felelte az sötéten.~Mély csend következett,
21 1, 11 | csak azt az egyetlen szót felelte. Majd kisvártatva hozzátoldá:~-
22 1, 11 | vigyelek?~- Ahova akar - felelte a leány, szemérmesen lesütve
23 1, 12 | Mi a Veres-fiúk vagyunk - felelte a nagyobbik.~- Látom a hajatokról.
24 1, 12 | lógni…~- Hát nem bánom - felelte az öcs -, menjünk a szerencse
25 1, 12 | vagyunk diákok, hogy tudjunk - felelte Laci.~- No, akkor forduljatok
26 1, 12 | ellenben tisztességtudón felelte:~- Köszönjük alásan a jóakaratját,
27 1, 12 | elõttük.~- Fogadj isten! - felelte nyájasan Pista.~- Mit kerestek
28 1, 12 | Akkor ne vegyük az igazat - felelte emez incselkedve -, hanem
29 1, 12 | bújva.~- Én vagyok, Miska - felelte odakünn az ismert hang.~
30 1, 12 | bajod történt?~- Meghaltam - felelte a kálvinista pap tompa,
31 1, 12 | volt és találó a mese is - felelte a szomszédja, Inczédy.~-
32 1, 12 | ilyen ügyefogyott utasnak - felelte Béldi bátran - nehéz lenne
33 1, 12 | van szó?~- Igenis, rólad - felelte Naláczi -, hát mármost neked
34 1, 12 | annak, aki meg nem issza! - felelte Laci tréfálózva.~Majd sóbálvánnyá
35 1, 12 | Itt van, jó emberek közt - felelte az ifjú, aki elfáradva,
36 1, 12 | nénikébõl?~- Nem tudom - felelte a lovag kedélyesen -, csak
37 1, 12 | mellettem ült szegényke - felelte Ágnes naivul.~- Hiszen ültek
38 1, 12 | Nem voltam én ott soha - felelte Rozsomák idegenül, de a
39 1, 12 | adnám?«~- Hát az lenne - felelte Veres László -, hogy elvenném
40 1, 12 | testvéredet?~- Nem biz én - felelte Laci röstelkedve, s átnyilallott
41 1, 12 | hangon.~- Sárospatakon van - felelte kissé húzódozva Petki.~-
42 1, 12 | történni?~- Fölakasztják! - felelte kurtán a porkoláb.~Laci
43 1, 12 | úrral szeretnék beszélni - felelte Laci félénken.~- Milyen
44 1, 12 | lovamat?~- Mind a kettőt - felelte Bónis János -, megjött a
45 1, 12 | Bottyán.~- Nagyonis ismerem - felelte Bercsényi gúnyosan. - Bizonyosan
46 1, 12 | övet?~- Mi köze hozzá? - felelte dacosan a labanc tiszt.~
47 1, 12 | bebocsáttatásért.~- Nincs kegyelem - felelte a fejedelem rekedtes hangon,
48 1, 12 | akkor a kincseimet?~- Én - felelte.~- Hallgatlak - szólt Rákóczi,
49 1, 12 | üthetem agyon a magamét - felelte István -, mert a múlt éjjel
50 1, 13 | Még eddig nem tanultuk - felelte a sipsirica, röstelkedve,
51 1, 13 | pünkösdkor múlt tizenöt éves - felelte Jahodovska.~Felpattant erre
52 1, 13 | mik azok?~- Különfélék - felelte sipsirica.~- Éspedig? Sorold
53 1, 13 | A legnagyobb élvezet - felelte lassan, gyermekes nevetéssel -,
54 1, 13 | Nem vagyok elég gazdag - felelte -, hogy gyalog járhassak.~-
55 1, 13 | kijelentésekre s meghatott hangon felelte:~- Kegyed nemesen gondolkozik,
56 1, 13 | éppen csak oda járnak - felelte a pedellus. - Láttam egyiket-másikat
57 1, 13 | vállat vont s közömbösen felelte:~- Az ördög tudja. A vendégek,
58 1, 13 | falut.~- Nem jártam arra - felelte a bíró -, de túl van az
59 1, 13 | valamit.~- No, hogyne - felelte a klineci bíró, hosszú hajában
60 1, 13 | A báró Wildungen Pálé - felelte ez.~- És hol lakik a báró
61 1, 13 | mágnás?~- Hát nem is él meg - felelte a kocsis hátrafordulva.~-
62 1, 13 | uramnál, vagy mi a fene - felelte kevélyen.~A bányaigazgató
63 1, 13 | valaki?~- Titokzatos dolog - felelte az öreg Wildungen, szemöldjeit
64 1, 13 | képzeld el…~- Nem tudom - felelte Micike.~- Hát a kastélybeli
65 1, 13 | tekintettel.~- Én mindent tudok - felelte Druzsba síri hangon.~Wildungen
66 1, 13 | mit tud?~- Semmit se tud - felelte röstelkedve, mintha õ lenne
67 1, 13 | köhintett?~- A növény - felelte a major domus, akinek a
68 1, 13 | hisz nincs itt senki - felelte a major domus csodálkozva -,
69 1, 13 | jutott ide?~- Hízlaljuk - felelte kurtán a major domus.~-
70 1, 13 | Õexcellenciája nyaraló villája - felelte az idegen.~A lépcsõzetnél
71 1, 14 | fogva.)~- Hiába küldenélek - felelte Balduin nevetve -, mert
72 1, 14 | házikóban?~- Egy rózsát - felelte a kertész -, ámbár azt se
73 1, 14 | odaérkezett háziúr.~- Hazautazom - felelte ez hidegen.~- Az lehetetlen! -
74 1, 14 | akartam elõtted rejteni - felelte a nápolyi sóhajtva -, mert
75 1, 14 | Az csak természetes - felelte Albertus. - S én még kevésbé
76 1, 14 | Látom, el vagyok veszve - felelte Marosini, - noha, mint mondám,
77 1, 14 | Marosini.~- Eltaláltad - felelte Balduin - most már csak
78 1, 14 | világon.~- Tudom is én - felelte durcásan és a lábával toppantott. -
79 1, 14 | Képviselõk és akarnokok - felelte kedélyesen az öreg úr.~De
80 1, 14 | kenyerünk az engedelmesség - felelte Korláthy fõhajtással. -
81 1, 14 | mondtam már, hogy tudom - felelte Altorjay nyugodtan.~Ez a
82 1, 14 | Egy pár szót váltok vele - felelte hölgyének.~- Mindent megmagyarázok,
83 1, 15 | kis érsek mindössze azt felelte rá:~- Elmehetek már?~- Hova
84 1, 15 | ráncokba vonta homlokát és azt felelte a magyar uraknak:~- Az esztergomi
85 1, 15 | illik neki.~- Igazad van - felelte a királyné eléggé jól palástolt
86 1, 15 | tudja, mi lesz a vége - felelte Fulvio - a magyarok nem
87 1, 15 | Nagyobb vagyok náladnál - felelte a leányka merészen. - Mit
88 1, 15 | kocsisok, készüljetek!~- Igen - felelte az érsek -, de õk is velünk
89 1, 15 | egy kicsit, azután bátran felelte:~- Vágújhelyen nyár közepén,
90 1, 15 | Csak egyik az árva - felelte a király -, a zergének csak
91 1, 15 | állatokkal?~Gergely merészen felelte:~- Szeretném õket elvinni
92 1, 15 | esküszöm, nincsen bent«, felelte s ezzel engemet tévútra
93 1, 15 | imént láttam az udvaron - felelte Ujlaki, s maga szaladt ki
94 1, 16 | bátyika, ne bomolj!« - felelte pirulva az óriás Katharina.)~
95 1, 16 | gyenge ember.~- Dorankájára - felelte Iliána halkan.~- Hány éves
96 1, 16 | letört volna, majd ingerkedve felelte:~- Ugyan ne mondja!~Nem
97 1, 16 | amelyiken fölkelt…~Amire azt felelte Katica:~- Hát nem egyre
98 1, 16 | Annál hízelgõbb reám nézve - felelte Katica, apja borostás képét
99 1, 16 | õket hallgatni?~- Azonnal - felelte izgatottan. - Szerencse,
100 1, 16 | tétován, hüledezõn.~- Semmi - felelte az alispán zordonan, helyébõl
101 1, 17 | Kár, hogy nem vagyok az - felelte mosolyogva Mihály a tanúk
102 1, 17 | Kész vagyok esküt tenni - felelte Kaszperek nyugodtan.~Hertely
103 1, 17 | azt teheti, amit akar - felelte hidegen.~- Tudom, hogy mit
104 1, 17 | költözik Varsóba.~- Semmikor - felelte a szép asszony mosolyogva. -
105 1, 17 | Mert az uram meghalt - felelte csendesen.~- Úgy, de hát
106 1, 17 | való ember?~- Nem tudom - felelte halkan, rejtelmesen.~- Hogyne
107 1, 17 | vallja ezeket?~- Hit alatt - felelte felbátorodva.~- Vegye jegyzõkönyvbe -
108 1, 17 | csak mellékesen jön szóba - felelte komolyan Kozanovich. - Amennyiben
109 1, 17 | egyik lovas.~- Minden - felelte a vártán álló.~S kisvártatva
110 1, 17 | kíváncsiságával.~- Egy vadmacskát - felelte a király mosolyogva.~A herceg
111 1, 17 | két fülem ki van nyitva - felelte az álbarát közömbösen.~-
112 1, 17 | a Csernyiczky Mihály - felelte Nowogradszky.~- Soha életemben
113 1, 18 | Biz az nem bátorságos - felelte mosolyogva. - A vén Szurina
114 1, 18 | amelyik elolvad?~- Nem - felelte komolyan -, olvadó papirost
115 1, 18 | szóba.~- Egye meg a kutya - felelte kis vártatvást megfordulva
116 1, 18 | a dolgunkat elvégezzük - felelte kitérõleg.~- Hát mi dolgotok
117 1, 18 | hitte volna azt?~- Az ám - felelte Borcsányi közömbösen. -
118 1, 18 | el a házadat?~- Persze - felelte kurtán.~- Hát a palojtai
119 1, 18 | Erzsike.~- De igazi jó ember - felelte hirtelen élezett nyomatékkal.~
120 1, 18 | Igen csinos és kívánatos - felelte Marjánszky egyszerûen.~-
121 1, 18 | alkalmasint eltemették volna - felelte vidáman.~- Eljött volna-e
122 1, 18 | azt hitte? Hahaha!~- Azt - felelte a leány -, de csalódtam… -
123 1, 18 | Nem kérted meg?~- Nem - felelte Mihály végtelen szomorúsággal.~-
124 1, 18 | vacsoráltok.~- Az kérdés - felelte Körmöczy rejtélyesen.~-
125 1, 18 | se fog kapni?~- Tudjuk - felelte az öreg ragyogó arccal.~
126 1, 18 | Hát eladom a Pálfát - felelte ez közömbösen.~Az öreg szemei
127 1, 19 | Van valami a dologban - felelte szemérmetesen a huszár.~-
128 1, 19 | vasderesét?~- Amibe parancsolja - felelte vígan az ezredes.~- Meg
129 1, 19 | Cselejthy-címer körirata - felelte az ezredes - »Virtute et
130 1, 19 | hanyagul, majdnem szórakozottan felelte:~- Az elsõ? Oh, az igen
131 1, 19 | nem akar engem megszokni - felelte Nagy József õszintén.~Ugyanis
132 1, 19 | megösmerhettem.~- Én is örülök - felelte Nagy József, megpödörítve
133 1, 19 | földesúr.~- Embere válogatja! - felelte a menyecske mosolyogva.~
134 1, 19 | emberhez.~- Hát megbolondult? - felelte Rozáli. - Feleséges emberhez!
135 1, 20 | ördög ez itt?~- Gombostû - felelte a menyecske diadalmasan,
136 1, 20 | hát!~- Ha hagysz belõle - felelte alázatosan, csendesen.~A
137 1, 20 | Azt az Isten tudja - felelte kurtán.~- De hiszen mindjárt
138 1, 20 | szókimondása miatt, mérgesen felelte:~- Nincs, nincs. Ott ebédel
139 1, 20 | Panjatovszky!«~- Semmi flegma! - felelte vissza magának. - Összetöröm
140 1, 20 | nyájaskodva Tóth Pista.~- Nem - felelte ez mogorván, szinte sötéten. (
141 1, 20 | Jobb a szénánál is - felelte vígan Kozsibrovszky -, valóságos
142 1, 20 | Pesztonkaságban semmi esetre sem - felelte Tóth Pista nevetve. - Meddig
143 1, 20 | Kétszer is visszajöhet addig - felelte a konduktor, gondolata végét
144 1, 20 | utaztál el?~- Lemaradtam - felelte Moronyi kurtán, egy pillantást
145 1, 21 | szegény ember csikaja - felelte a kocsis a maga észjárása
146 1, 21 | társát, nem ért utol?~- Nem - felelte a menyecske fojtott hangon.~
147 1, 22 | meg.~- Az ám, egy légy - felelte a beteg vontatottan.~- Miféle
148 1, 22 | hulla-légy volt.~- Hát lehetett - felelte flegmával Gál János, csakhogy
149 1, 22 | tökéletes van e nemben - felelte a nótárius -, de mégis talán
150 1, 22 | környékén.~- Látok, amit látok - felelte bizonyos megelégedettséggel -,
151 1, 22 | hangja.)~- Ha megállok is - felelte a legény -, csak a szomjas
152 1, 22 | meg jobban.~- Jól van - felelte a szép asszony -, elbírja
153 1, 23 | érthetetlen iparos nyelven felelte, mely a fiskálisok stílusából
154 1, 23 | végtelen unalommal, gorombán felelte:~- Nem tudom.~Kisvártatva
155 1, 23 | fázékonyan.~- A levelemet - felelte õ -, láttam, hogy a pap
156 1, 23 | kérdém mohón.~- Persze nem - felelte közömbösen. - Hogy is gondolhat
157 1, 23 | Ugyan ki lett volna? - felelte az öreg szakácsnénk, aki
158 1, 23 | Köszönöm, meglehetõsen - felelte nyájasan a kovács.~- Ha
159 1, 23 | cselekedte a paniperda - felelte Gáll úr atyafiságos bizalmaskodással -,
160 1, 24 | kérdeztek a menyasszonyaiktól - felelte büszkén.~- Persze - mondom -,
161 1, 24 | hallottam ilyet.~- Sõt inkább - felelte nyugodtan -, mert az esküvõ
162 1, 24 | fiakat.~- Úgy látszik - felelte Csapiczky bágyadtan, aztán
163 1, 24 | ebben?~- Semmi.~- Kár - felelte hanyagul. - De én végre
164 1, 24 | nem tudom, édes öcsém - felelte Csapiczky habozva. - Ha
165 1, 24 | kocsisoknak enni?~- Semmit - felelte Csapiczky mérgesen.~- De
166 1, 24 | halálesetek ezek?~- Az udvar - felelte Lazsányi közömbösen. (Sok
167 1, 24 | évelõdött a vén katona.~- Õ - felelte Endre.~- Õ? Miféle õ? Hát
168 1, 24 | egy ezrest?~- Dehogy - felelte Keviczky kelletlenül. -
169 1, 24 | hivatalnok vagy?~- Sajnos - felelte Bogozy sötéten.~- És hol?~-
170 1, 25 | prókátor.~- Valamikor - felelte rejtélyes mosollyal. - Majd
171 1, 25 | A davenporti nábob azt felelte a mandátumra:~»Fogadást
172 1, 25 | Engem keresnek?~- Uhum - felelte a fiatalabb paraszt, a fejével
173 1, 25 | tudná-e bizonyítani, nevetve felelte:~- Én nem, de ti se tudnátok
174 1, 26 | sok restancia?~- Akad - felelte dicsekedõ hangon.~Azonban
175 1, 26 | ültem.~- Be van rúgva - felelte.~- Hogyan, már délelõtt?~-
176 1, 26 | borjúval is csak baj van, felelte a tót, mert az meg az anyja
177 1, 26 | tessék beereszteni. »Késõ - felelte a várta -, máskor jobban
178 1, 26 | engem.~- Hát a csizmadia - felelte Hlavatsek természetes hangon.~-
179 1, 26 | bokréta-küldözgetéseiért, azoknak pajkosan felelte: »Azért, hogy a szarka csörög
180 1, 26 | Kártyázik?~- Soha sincs otthon - felelte Hanka -, valahol a városban
181 1, 26 | professzor.~- Jól teszi - felelte Hanka -, többet ér, mint
182 1, 26 | Megvallom, bosszantott - felelte a professzor nevetséges
183 1, 26 | esze, mint a kígyó farka - felelte a leány meglepõdve -, tudhatná,
184 1, 26 | megalkuszunk útközben, bácsika - felelte csintalanul s felült a szekérre.~
185 1, 26 | No, azt ugyan nem látom - felelte a Hanka durcásan. (S azért,
186 1, 26 | a lórul?«~- Le biz az - felelte az apja -, mindég is valami
187 1, 26 | ember.~- Isten ments! - felelte ijedten. - A kormánypárt
188 1, 26 | Akkor tovább megyünk - felelte a Hanka nyugodtan.~- Hová?~-
189 1, 27 | hatóságnak.~- Jól van - felelte volna állítólag Krúdy. -
190 1, 27 | hányódott.~- Hát haza - felelte egyszerûen.~Most aztán egymás
191 1, 27 | Mert sajátságos a dolog - felelte a báró gúnyosan.~- Hogyhogy?~-
192 1, 27 | vagyunk mink kevílyek - felelte Gilagó.~Ez annyira világos
193 1, 27 | Stefanovics?~- Nem, még nem - felelte az megvetõ grimasszal. -
194 1, 27 | találkozni?~- Nem tudom - felelte Balassa kelletlenül, mintha
195 1, 27 | neve mutatja.~- No, igen - felelte a hadnagy a kalandor lengyelek
196 1, 27 | rablóval szemben!~- Mindegy - felelte a hadnagy feltûnõ hévvel. -
197 1, 28 | Úgy van, a Zorka ez - felelte Nikoláj komolyan. Szlebenits
198 1, 29 | Nem, nem, nyanyuska - felelte a gróf fájdalmas, nyöszörgõ
199 1, 29 | De iszen jól lát kend - felelte Matykó -, ha az én sántaságomat
200 1, 29 | még nem aludtam benne - felelte a Matykó ostobául.~Aztán
201 1, 29 | asszonyságtól?~- Nem mondhatnám - felelte a leány nevetve -, nekem
202 1, 29 | asszonyságnak?~- De bizony - felelte kedves, ennivaló grimaszt
203 1, 29 | kenyeres?~- Nem bánom már én - felelte a losonci ember bánatos,
204 1, 29 | állomásig.~- Messze van - felelte a pap -, nem bírom ki odáig,
205 1, 29 | valamiben?~- Oh nem, köszönöm - felelte egy sajátságos, szürke,
206 1, 29 | feláldozom az egérnek - felelte vidáman, fesztelenül. -
207 1, 29 | Fridrikemet?~- Hogyne - felelte vontatottan. - Tavaly ilyenkor
208 1, 29 | mellõl.~- Magyar asszony - felelte a kis hadnagy egyszerûen.~
209 1, 29 | esze?~- Nincs már, nincs - felelte tompán.~- Hiszen én voltam
210 1, 29 | hercegnõ?~- Hogy elmentél - felelte a hadnagy sugárzó arccal.~***~
211 1, 29 | szívecském.~- Mária vagyok - felelte a szép asszony és még egyszer
212 1, 30 | visszahõkölve.~- A hatodik osztály - felelte a fõispán flegmával, - Nem
213 1, 31 | csengettyûvel.~- Fülzúgás - felelte a doktor kurtán.~Kupolyi
214 1, 31 | gyöngeségtõl.)~- Eh, ostobaság! - felelte az orvos megvetõleg. - A
215 1, 31 | egész a haláláig.~- Jó, jó - felelte Simovics -, az Isten semmibõl
216 1, 31 | azt akarom feldiktálni - felelte az apóka. - Az egyik én
217 1, 31 | dobbanását.~- Nincs köztük - felelte Szerednyei János.~Azután
218 1, 32 | Némi közlésem volna - felelte egy nyöszörgõ, vékony hang,
219 1, 32 | Krapotka Oszkár vagyok - felelte szomorúan. ~Halápy uram
220 1, 32 | azt a gyûrût?~- Meg, meg - felelte õ -, az okvetlenül szükséges,
221 1, 32 | éjjel.~- Jól van, Péter - felelte fanyarul az ébredezõ uraság -,
222 1, 32 | Nem úgy van az, szüle - felelte a kasznár tréfásan -, nem
223 1, 32 | Én már ki is gondoltam - felelte az asszony csendesen, ábrándosan,
224 1, 32 | Hogy tiszteltetjük« - felelte az asszony s nevetett.~Egy
225 1, 32 | asszony?~Titokzatos arccal felelte ilyenkor:~- No, no. Majd
226 1, 32 | ügyet.~- Úgy gondolom - felelte Szoltsányi közömbösen -,
227 1, 32 | válópört?~- Azt már nem - felelte ez meggyõzõdéssel.~- Hát
228 1, 32 | Végeztetek?~- Végeztünk - felelte Szoltsányi megelégedetten,
229 1, 33 | kocsist.~- Honvéd-lovak - felelte egykedvûen.~- Soványak -
230 1, 33 | medve volt, húgomasszony - felelte Rédeky -, aki engem is visszaölhetett
231 1, 33 | neki).~- Családi csontok - felelte Fili közömbösen.~Megfenyegette
232 1, 33 | véve a dolgot.~- Tudom - felelte és lehajtá a fejét szemérmesen.~
233 1, 33 | A kígyó mindig kienged - felelte a nótárius.~Eközben azonban
234 1, 33 | legalább nem ösmerjük - felelte komolyan Fili.~- Budetini
235 1, 33 | asszony közömbösen.~- El - felelte kurtán.~De lelkében forrt
236 1, 34 | Addig vár, míg én akarom - felelte kevélyen, mert végtelenül
237 1, 34 | Akár zálogot is adok - felelte mosolyogva, egy udvarias
238 1, 34 | Kati?~- Még haza se jött - felelte Lõrinc.~Az öreg az órára
239 1, 34 | Emberéletben járok - felelte az asszony és csak ment.~-
240 1, 34 | ön?~- Csak egyféle van - felelte a csizmadia alázatosan -,
241 1, 34 | még csak nagyobb alázattal felelte:~- Igenis, megértettem.
242 1, 34 | Teljesen?~- Az utolsó garasig - felelte.~De még ez se tetszett a
243 1, 34 | vontatottan.~- Éppen hogy éppen - felelte tisztességtudással Herenczy.~
244 1, 35 | csodálkozik ez.~- Az erdõt is - felelte bizonytalan hangon.~- És
245 1, 35 | Vagy hat szekérrel - felelte Kozsibrovszky. Krámer Miksa
246 1, 35 | Az a kérdés, hogy mibe? - felelte szerényen Kozsibrovszky.~-
247 1, 35 | elõhozta a kívánságát, vontatva felelte:~- Hát azt nálunk lehet
248 1, 35 | csibukomat és hozd ide.~- Várj - felelte Baptiste -, míg megfõzöm
249 1, 35 | az asszonyok szebbek! - felelte Kozsibrovszky.~Minden úgy
250 1, 35 | patak?~- Ez is az enyém - felelte Kozsibrovszky.~A báró gyöngéden
251 1, 35 | venni.~- Meghiszem azt - felelte egész extázisban -, de mit
252 1, 35 | õzet lõni?~- Bakot igen - felelte jókedvûen Kozsibrovszky -,
253 1, 35 | medvék?~- Én nem tudom - felelte Kozsibrovszky jámbor arccal -,
254 1, 35 | Kozsibrovszky gróf, mi?~- Nem igaz - felelte Kozsibrovszky -, mert az
255 1, 35 | kedves gróf?~- Én? Semmit - felelte Kozsibrovszky természetes
256 1, 35 | gróf úr, a nyírfáknál - felelte Styiriverszky.~- Menjünk
257 1, 35 | olyan, mint a jó feleség - felelte Kozsibrovszky -, mindig
258 1, 35 | Bizony nem tudom megmondani - felelte a miniszter kenetesen, meglappant
259 1, 35 | Száznyolcvanra gondoltam - felelte Knopp.~- Egy garast se engedek,
260 1, 35 | A »három gödölyét« - felelte.~- Hogy megy az?~- Zálogot
261 1, 35 | kell benne adni.~- Hát jó - felelte szokott keresetlenségével. -
262 1, 35 | kihallgatást?~- Az lehetetlen - felelte. - Itt mindenki vigyáz rám.
263 1, 35 | Megkapja.~- Hol?~- A fognál - felelte.~Kozsibrovszky nem értette
264 1, 35 | ez a fog?~- Egy medvéé - felelte Wraditzné. (Élénk derültség.)~-
265 1, 35 | zálogok.~- Azt nem tudom - felelte Wraditzné -, de azt tudom,
266 1, 35 | kölcsönt én kaptam vissza - felelte Kozsibrovszky szomorúan -,
267 II, 14 | nyelv?~Az érdemes férfiú azt felelte rá: - Mindjárt szolgálhatok.~
268 II, 17 | Kutlikné asszonynéni azt felelte, hogy egyenesen a nyakamba
269 II, 24 | meghíni, de arra meg azt felelte, hogy nincs tisztességes
270 II, 25 | körmünkbõl.« A másik kedvetlenül felelte: »Ej, hátha másfelé ment,
271 II, 25 | szép színésznek lenni - felelte mély sóhajjal -, hogy szinte
272 II, 26 | egész életére.«~- Ej! - felelte rendesen Tarka István úr -
273 II, 28 | Beismerem a vád igazságát - felelte az uralkodó -, de ismétlem,
274 II, 32 | szakácsné - s a hal azt felelte, hogy nem tudja, mert már
275 II, 33 | fogták.~Az öreg csak azt felelte, hogy másnap reggel 8 órakor
276 II, 33 | frankot. A kisasszony erre ezt felelte:~- Úgy hiszem, elég drágán
277 II, 36 | igazi gentleman ilyen - felelte Harry - Egy igazi gavallérnak
278 II, 36 | Bizonyára lehetnek esetek - felelte Károly bámulatos hidegvérrel -,
279 II, 36 | hallgatag?~- Gondolkoztam - felelte Károly -, vagyis inkább
280 II, 36 | az a pénz nem az enyém! - felelte Dick ez öröm határozásával -
281 II, 36 | többet errõl...~- De igen - felelte Harry bátyjához lépve és
282 II, 36 | melyik a különb ember! - felelte Dick ünnepélyesen, csókjaival
283 II, 38 | hogy elbújunk valahova - felelte nagy mohón Feri. - Igaz-e,
284 II, 38 | képes az okot kitalálni - felelte a báró nem minden megdöbbenés
285 II, 40 | eladó, uram!~- Tudom, uram - felelte az ifjú -, de nemcsak eladó
286 II, 41 | mint Nyúl barátunkra - felelte Dezsõ s engem egy ablakmélyedésbe
287 II, 43 | arca lángbaborult és azt felelte hirtelen: Az oroszlány legjobban
288 II, 50 | megmutatja?~- Szívesen - felelte õ és a szép orrokat nézte.~-
289 II, 51 | csendben élnek.~Miss Edith azt felelte, hogy körülményesebb tudósítást
290 II, 59 | nagyságos asszonyom! - felelte Mari sóhajtva.~- Akkor kénytelenek
291 II, 65 | gróf.~- Dicsértessék! - felelte vissza Butykos uram flegmatice.~-
292 II, 69 | Ferenc lázadó volt... - felelte Karó Miska elpirulva.~-
293 II, 76 | teszi...~- Igen, uram - felelte büszkén -, ez az én mesterségem.~-
294 II, 97 | csinál. Az öregember azt felelte, hogy jók vagytok, s hogy
295 II, 113| Gábor.~- Isten neki! - felelte Domándy egy mély sóhajjal. -
296 II, 123| szõke.~- Én nem mondhatnám - felelte Ella bágyadtan -, nekem
297 II, 125| rekedt torok.~- Van bõven - felelte vontatottan megint egy új
298 II, 129| addig az, kis bolondom! - felelte az apa, térdére kapva Erzsikét -
299 II, 138| Gergely gyereket nézem meg - felelte.~- Nagy-e már?~- Beszél,
300 II, 138| kormánybiztos.~- Szögedi Gergöly - felelte bátran.~- Kell-e cukor,
301 III, 1 | Hol leszesz ma?~- Itthon - felelte Krisztina.~- Mindig otthon!
302 III, 1 | tudnom kell, Krisztina - felelte Miklós komolyan.~- Nyolcvanegy
303 III, 1 | szorongva.~- De nem ám - felelte nyugodt lelkiismerettel.~-
304 III, 2 | varrat apád?~- Nincs apám! - felelte közönyösen.~Ez a közönyös
305 III, 2 | az elsõség a malomban - felelte Vér Klára sértõdve s hátat
306 III, 2 | álmomban szokott híni - felelte Panna, aztán Gáborhoz hajolt
307 III, 2 | Hát hogyne tudnék! - felelte vontatottan s lángba borult
308 III, 3 | Az meglehet, hogy nem - felelte sötét arccal -, de nem bizonyos.~
309 III, 5 | varrat apád?~- Nincs apám - felelte közönyösen.~Ez a közönyös
310 III, 10 | ijedten.~- Éppen onnan jövök - felelte Kató Antal szomorúan. -
311 III, 17 | vagyok a Majgó Márton - felelte hányaveti hangon.~- Lehetetlen!
312 III, 24 | Én vagyok, Feri bácsi - felelte az reszketõ hangon.~- Hehehe,
313 III, 25 | nemzetségem sem szolgált - felelte Piroska dacosan és az ajkaiba
314 III, 26 | komornyik, de mégis azt felelte:~- Nix nuc! Itt csak frakkban
315 III, 37 | közt, mi?~- Nézzük õket - felelte a kis Biri szomorúan. -
316 III, 37 | Mert nincs papájuk! - felelte naivul Biri.~- Jaj, de ostoba
317 III, 38 | öregem kérdezõsködésemre azt felelte kurtán:~- Ilonkának valami
318 III, 44 | úgy foghegyrõl kedvetlenül felelte hosszabb gondolkodás után:~-
319 III, 44 | tárgyak?~- Nem értek! - felelte durván.~- Akkor hát menjünk,
320 III, 45 | Mi lesz? Hát mi lenne? - felelte durván. - Majd tolom én
321 III, 49 | Alszik a kis ördög - felelte a huszár káromkodva - rúgott,
322 III, 54 | Lupcseket.~- Nõs ön?~- Nem - felelte Jani halkan.~Erre a szóra
323 III, 56 | elszomorodott, mikor Gyula azt felelte, hogy talán sohasem. Ki
324 III, 57 | Te õrült vagy.~- Nem az - felelte szokatlanul csendesen, majdnem
325 III, 61 | találkoztam vele egyszer - felelte -, s fel is riasztottam
326 III, 65 | nevetett, majd nyájaskodva felelte:~- És te ugyan milyennek
327 III, 65 | Akár egy egész óra - felelte foghegyrõl a vén evezõs,
328 III, 77 | kételyével.~- Meglehet - felelte a kapitány titkolózó arccal,
329 III, 82 | egyszer. »Ez még semmi - felelte nevetve. - Tavaly unalomból
330 III, 82 | pajtásom van az országban.« Ezt felelte nekem, úgy emlékszem most
331 III, 84 | kicsinyeket…~- Hiába gúnyolódik - felelte -, még mindég vannak nagy
332 III, 88 | pénze van.~- Bánja a piszi - felelte Szûcs Mihály -, én ráállok.~-
333 III, 90 | kinéztem én, hogy derék ember - felelte bánatos örömmel -, hagyjuk
334 III, 94 | napján az udvarnál.~- Hm! - felelte Koháry ravaszul. - Hát még
335 III, 96 | fõispánnak?~A miniszter azt felelte állítólag az unkahúgának:~-
336 III, 97 | nem tán?~- Önt bizony - felelte útitársam udvariasan.~-
337 III, 101| ránézett csodálkozva, és azt felelte:~- Miféle pénzrõl beszél
338 III, 101| a pénzét.~- Hiába való - felelte -, voltam már én ott tízszer
339 III, 102| Melyik?~- A hitvány - felelte közömbösen.~A hajdú azt
340 III, 102| tesz ilyeneket?~- Miért? - felelte megütközve. - Hogy az uraké
341 III, 104| beszélgetés közben.~- Nono - felelte õ -, van, amink van! Kár,
342 III, 108| urunk a mi asszonyunk! - felelte a várnagy, Szerkely Gábor.~-
343 III, 108| Ez Kürthy Ferencné - felelte a legény, ki majd el-elnyelte
344 III, 108| Hát a legény se cenk - felelte Wesselényi ravaszul.~- Csak
345 III, 109| nagy Széchenyi«. »Igen? - felelte õ - és hogy hítták azelõtt?«
346 III, 110| Mindössze tíz, velem együtt - felelte az õrnagy.~- Sok köztük
347 III, 110| õrnagy úr?~- Bagatell! - felelte az õrnagy nevetve. - Holnap
348 III, 112| haza.~- Már kérem alássan - felelte mélabús hangon Méhes Istók
349 III, 115| Az okosabb engedhet - felelte Bükky István ridegen -,
350 III, 115| mondhatok.~- Tökéletesen igaz - felelte Halápi Imre, és ó is hazament
351 III, 115| kelletlenül, félig mosolyogva felelte:~- A »sigillum secretum«.
352 III, 116| kendteknél a levest?~- Kanállal - felelte az asszonynéni.~- Igaz.
353 III, 116| nálatok a levest?~- Kanaóval - felelte bátran.~- Ühüm. Akkor hát
354 III, 116| magyar kalapját, s közönyösen felelte:~- A múlt héten.~- Tudtam,
355 III, 117| leszünk, tekintetes uram - felelte Kristó István, a legöregebbik -,
356 III, 123| mondám.~- Lehetetlen az - felelte elpirulva. - Hogyan történhetett?~-
357 III, 123| Az bajos lenne, uram - felelte Fridrik úr -, mert még a
358 III, 128| hazahívni?~- Temetés? - felelte õ. - Ki járna most temetésekre?
359 III, 128| mondtam, hogy a kutya tudja - felelte öcsém minden meglepetés
360 III, 129| szomszéd helység a Prikocs - felelte Havas Péter. - Hanem hát
361 III, 129| embereink?~- Még nem tudatik - felelte.~- De hát zászlót mégiscsak
362 III, 129| elsápadva.~- Húsz vagy harminc - felelte egykedvûen.~Seregeknek ura!
363 III, 131| birtok.~- Itt a kezem rá - felelte mohón a fejedelem -, eb,
364 III, 132| messzirõl.~- Voltam, voltam - felelte kelletlenül -, de nem tudom
365 III, 139| úr?~- Én vagyok, kérem - felelte vígan.~- Mit csinál ön itt,
366 III, 142| útmutatást hozzá, de mindig azt felelte, hogy annyi dolga van, miszerint
367 III, 144| emberekre nézve, bátyámuram - felelte a seregély -, mintha nem
368 III, 144| jönnek a többiek is.~- Hüm - felelte a városi pénztárnok -, de
369 III, 148| Hát abból a pénzbõl - felelte Csiszlik -, amit az otthoni
370 III, 148| kötést, sohasem teszem« - felelte a másik. »Szél ellen nem
371 III, 148| találok, nemhogy másnak! - felelte csintalanul.~- De iszen,
372 III, 148| az, nem emberi vérbõl - felelte Csiszlik uram -, aki a nagyságos
373 III, 148| okosabbaktól.~- Úgy ám - felelte a mezõbíró. - Azt mondják,
374 III, 148| fizessék ki.~- Nem lehet az - felelte a bíró. - Majd eligazítjuk
375 III, 148| királynak öröme legyen - felelte Nagy János uram, megigazítva
376 III, 148| minden« szót.~- Minden - felelte Ágnes jelentõsen.~- Az is,
377 III, 148| Köszönöm jól vagyok - felelte a gonosz csont szörnyû udvariassággal.~
378 III, 148| Kelenföldön.~- Nem baj az! - felelte Kossuth, mialatt tovább
379 III, 148| kiáltá Kossuth.~- Undorító! - felelte Nyári Pál a fejét elfordítva.~-
380 III, 148| könnyû nektek azt mondani - felelte aztán humorizálva. - Meghalni
381 III, 148| ezek a hivatalnokok!~- Ok - felelte a csendbiztos -, mert olyan
382 III, 148| István uram édes nyájassággal felelte:~- Ha én azt tudnám, Feri
383 III, 148| tükröcském?«. A tükör azt felelte: »Szép vagy, szép vagy,
384 III, 148| Mentegetõzni jöttem - felelte szelíden, mint egy galamb.~-
385 IV, 1 | játszottunk a többi gyerekekkel - felelte Gazsi.~- Mama, mama - gagyogta
386 IV, 1 | legközelebbi péntek kell.~- Jó - felelte elkomolyodva.~Határozott
387 IV, 3 | szabjunk rá?~- Azt gondolom - felelte az öreg, az õ bölcs nyugalmával -,
388 IV, 3 | Engedje meg kisasszony - felelte az nyugodtan -, de nem akartam
389 IV, 6 | ostort!~- Oh, te ostoba! - felelte Birike a legkisebbik, a
390 IV, 7 | hegyoldalon.~- Friedau, fölség - felelte Tarczaly.~- Az a magas nagyobb
391 IV, 16 | vagy nem jön?~Kazuvich azt felelte kurtán:~»Annyi bajom van
392 IV, 16 | tudakozódni; mindenki azt felelte, hogy Kazuvich Mirkó ez
393 IV, 16 | kereshette azt. Mindenki azt felelte neki:~»Az igaz, volt delegáció,
394 IV, 20 | nagyokból.~- Hogyisne! - felelte a miniszter egyszerre elkomolyodva. -
395 IV, 20 | kell.~- Igen, azt mondtam - felelte Wenckheim zavartalanul -,
396 IV, 23 | ijedten.~- A nagyobbikat - felelte õ nyugodtan -, ámbátor üsse
397 IV, 25 | közölték vele, hogy szabad, azt felelte nyugodtan:~- Szép, szép,
398 IV, 25 | a határozat jogtalan! - felelte fel az ellenzéki vezér.~
399 IV, 26 | munkája!~- Hiszi a piszi - felelte Tóth István. - Ló van abban,
400 IV, 27 | Anna?~- Ne búsulj te azon - felelte Csukayné asszonyom kedélyesen. -
401 IV, 29 | új miniszter rendesen azt felelte: »Mit gondol felséged, nekem
402 IV, 29 | gyûrûket?~- A tündéreknek - felelte a kovács közömbösen.~- Meglehetõs
403 IV, 30 | Nem, nekem a vére kell - felelte Aróta határozottan.~Mirtha
404 IV, 32 | találsz rajtam?~- Azt - felelte Magda durcásan -, hogy nem
405 IV, 32 | a võlegényedet?~- Õt! - felelte Magda szívszaggató hangon. -
406 IV, 36 | Isten kegyelmébõl« - felelte a lélek.~- Az én kegyelmembõl?
407 IV, 41 | Károly úr?~- Nincs az idén - felelte az öregúr hebegve.~- Az
408 IV, 41 | vesztette el a hallását; azért felelte, hogy a »piski-i csatában«. (
409 IV, 41 | vacsora után.~- Meglehetõs - felelte szerényen Károly -, csak
410 IV, 41 | Ott maradtunk, kérem - felelte jámboran -, hogy mikor Bem
411 IV, 41 | Mikor lustálkodjanak - felelte pajkosan -, ha most nem,
412 IV, 44 | egy orosz muzsik voltam« - felelte búsan.~»Nem értem magát,
413 IV, 45 | uram?«, dölyfös modorban felelte:~- Mit csinálnék egyebet?
414 IV, 45 | ember nyájasan.~- Gondolom - felelte Dákos, kidüllesztett mellel. -
415 IV, 45 | mi?~- Hajlandó vagyok - felelte a szabómester ünnepélyes
416 IV, 48 | s azután remegő hangon felelte:~- Tizennéggyel, kisasszony.~-
417 IV, 48 | vagyok én ahhoz elég okos - felelte szemérmetesen.~- No, csak
418 IV, 49 | A bútorokat nem lehet - felelte sajnálkozó hangon Hebeley.~-
419 IV, 50 | ijedten.~- Szarvasok jönnek - felelte társam a puskáját fölemelve -,
420 IV, 53 | halotthaloványan a családfõ.~- Semmit - felelte kurtán az aranymûves.~-
421 IV, 56 | szobája?~- Itt a sarokban - felelte egy ott ácsorgó ügyvéd ismerõsöm.~-
422 IV, 57 | mert Grünblath Erzsébet azt felelte a békéltetési kísérletekre: »
423 IV, 58 | a parasztok.~- Úgy ám - felelte a mezõbíró. - Azt mondják,
424 IV, 58 | fizessenek.~- Nem lehet az! - felelte a bíró. - Majd eligazítjuk
425 IV, 58 | királynak öröme legyen! - felelte Dorogi uram, áthajítva a
426 IV, 60 | szájába adnak, hogy azt felelte volna az érsek kegyelemért
427 IV, 64 | nyert!~- Tudtam elõre! - felelte az idegen hidegvérrel.~-
428 IV, 65 | Rossz helyen jár, barátom - felelte a doktor -, én megyei orvos
429 IV, 69 | kié?~- Ez is az enyém - felelte roppant szerényen.~A harmadik
430 IV, 70 | hanghordozással.~- Szögedébe - felelte az kényesen.~Síri csönd
431 IV, 77 | Egy Bató András nevű… - felelte a börtön igazgatója.~- Mióta
432 IV, 83 | tépõdtek.~- No megjárja - felelte János, egy pillantást vetve
433 IV, 84 | bácsival?~- Mi történt volna? - felelte Miska bácsi nagy flegmával. -
434 IV, 85 | haza. De Hatvani Pista azt felelte nagy szerényen a debrecenieknek:~-
435 IV, 85 | emberekre nézve, bátyámuram - felelte a seregély -, mintha nem
436 IV, 85 | Fruzinkától.~- Hogyha akarnák! - felelte a lány gyöngéden simulva
437 IV, 93 | Péter vagyok.~- Jól van - felelte Széchenyi szokott nyers
438 IV, 95 | napon.~- Csicsa Pálmán - felelte váratlanul.~(Van ugyanis
439 IV, 97 | Megél az otthon is.~- Hüm - felelte Gábel úr mosollyal -, még
440 IV, 97 | lesz az a sedes?~- Holnap - felelte Gábel úr.~Valóban, másnap
441 IV, 99 | Az a biláncsai tanya - felelte a kocsis.~- Menjünk vissza
442 IV, 101| miatt, de arra állítólag azt felelte volna vissza a leendõ anyósa:~-
443 IV, 101| ami legelõbb megüresedik - felelte természetes hangon idõsb
444 IV, 101| dolog minémûsége válogatja - felelte ékesen Balics Gábor.~- Én
445 IV, 101| eladják.~- Éppen azért - felelte mosolyogva Gyuri. - Csak
446 IV, 102| Dimén?~- Sunt, Domine Rex - felelte Dimén egykedvûen.~A császárnak
447 IV, 106| közé.~- Sohasem láttam - felelte a vádlott nyugodtan.~Koós
448 IV, 107| Az csak gyerekjáték! - felelte a várparancsnok, s kétségbeesetten
449 IV, 107| kisebb perszóna, hékás - felelte egy hang kívülrõl -, mint
450 IV, 111| sázsast?~- Tudja az ördög - felelte Beöthy Aldzsi. - De adtam
451 IV, 121| lakásom, és pénzem sincs - felelte közömbösen.~- Hát csakugyan?
452 IV, 126| magához lakni.~Erzsike azt felelte erre (meglehet, élt a gyanúperrel):~-
453 IV, 127| Bírom bizony, akár hazáig! - felelte a góbé boldogan.~El is bírta,
454 IV, 127| udvarodra.~- Elég ménesem van - felelte ridegen Szapolyai.~- Hát
455 IV, 127| főurak egyike, mire azt felelte a bolond:~- Adósságot.~Bezzeg
456 IV, 127| voltál.~- Az szoktam lenni - felelte mosolyogva a bolond.~- Hálás
457 IV, 127| a király éppoly hirtelen felelte:~- Palotai pálca, nincsen
458 IV, 128| Háromszor iszik a magyar! - felelte Veréb és felhajtott még
459 IV, 128| egyet elõbb, csak azután felelte:~- Persze, a feleségem körül
460 IV, 131| grammal vagyok jobban - felelte Mária, szende tekintetét
461 IV, 133| egynehányszor. Anyám azt felelte: »Ne kevélykedj a gyermekben
462 IV, 134| óra?~Tisza szórakozottan felelte:~- Egy bizonyos, és ez az,
463 IV, 134| miniszterelnök mosolyogva felelte:~- Hát már ezt is én mondjam
464 IV, 135| legkegyetlenebb urunk - felelte a leány -, s egyetlen orvos
465 IV, 136| De ha nincsenek lovaim - felelte mosolyogva a fõherceg, ki
466 IV, 136| paripáival?~- Éppen nem - felelte József -, hanem a politikai
467 IV, 137| erre prenumerált?~- Erre - felelte nyugodtan.~És ezt felelte
468 IV, 137| felelte nyugodtan.~És ezt felelte volna, bármelyiket kapja
469 IV, 137| bármelyiket kapja is. Azt felelte volna a »Magyar Állam« láttára;
470 IV, 139| Nem panaszkodhatom - felelte vidáman, nagy fejét fölemelve
471 IV, 142| Nem adom a Plutót sehogy - felelte Csabay.~Lovag Podrovszky
472 IV, 142| kérdém, mire nyöszörögve felelte az anyóka: »Útban vagyok,
473 IV, 142| történt, kérem alássan - felelte a suhanc -, amit a két holló
474 IV, 142| juttassa.« Az õ baja lesz az - felelte a kálnai holló -, mert amikoron
475 IV, 142| Azért, mert új bundám van - felelte Pávai Gergely akkurátusan.~»
476 IV, 144| mennydörgéstõl?~- Inkább szeretem - felelte ábrándos hévvel. - Oh, de
477 IV, 145| enyveskezű.~- Nem eladó - felelte Abdallah határozottan; amire
478 IV, 145| a Rim.~- Természetesen - felelte Abdallah nyugodtan -, a
479 IV, 146| Tarka ló nem fizet vámot - felelte emberünk önérzettel, a péklegényre
480 IV, 146| olvashatnám amit leír - felelte a leány álmatag, elmélázó
481 IV, 146| Elküldöm, kisasszony - felelte ez lágyan, olvadón.~- Elfelejtkezik -
482 IV, 146| gúnyt, hanem szinte kevélyen felelte:~- Katonás asszony, annyi
483 IV, 146| semmit.~- Nos?~- Gyenge - felelte közömbösen.~- Nagyon ismerõs
484 IV, 148| Ha az Isten akarja - felelte az asszony keresztényi megnyugvással,
485 IV, 148| Isten mentsen attól - felelte Jarobitsek szinte fájdalmas
486 IV, 149| Nem adom a bocskorokat - felelte a menyecske határozottan.~-
487 IV, 149| Nem értem rá, Nástya - felelte Gyorgye kelletlenül. - Sok
488 IV, 152| Az bizony meglehet - felelte vigyorogva -, az ember nem
489 IV, 152| Mihez értesz?~- Mindenhez - felelte Okos Pali.~Tanácskoztak
490 IV, 152| bácsi?~- Kettõ egy krajcár - felelte a paraszt.~- Harminc alma
491 IV, 152| kutya?«~- Mert nem eszik - felelte az Ancsurka apja.~- Hát
492 IV, 152| küldte. »Egy udvarló« - felelte hamiskás mosollyal, amire
493 IV, 152| hasogatva az arca.~- Semmi - felelte vontatottan, kedvetlenül -,
494 IV, 152| Szép annak a gazdája is« felelte õ visszakacsintva. »Ha el
495 IV, 152| visszaküldtem a hölgyeknek - felelte Barcsó közömbösen -, de
496 IV, 152| igen, többen keresték - felelte Kalanda.~- Kik?~- Bizony
|