Rész, Fejezet
1 1, 1 | pontos volt, mint azelõtt; sohasem késett el; tíz órára mindennap
2 1, 1 | elkurjantotta magát, ahogy még sohasem hallotta senki: »Húzd el
3 1, 1 | én számomra érik az meg. Sohasem egyezne bele házasságunkba
4 1, 1 | aki e sorokat komponálta, sohasem hitte volna, hogy olyan
5 1, 1 | támaszkodott egy fához; még így sohasem hallotta beszélni Gyurka
6 1, 2 | Feri esküdt múlja fölül, ki sohasem szokott fizetni senkinek
7 1, 2 | ostoba szerencséje van, hogy sohasem jut józan állapotba.~Pedig
8 1, 2 | minthogy örökké pipázik, tehát sohasem káromkodik. Ilyen módon
9 1, 2 | most!~Az öreg fiskális még sohasem volt így megakadva. Még
10 1, 2 | Még ilyen eleven replikára sohasem volt alkalma felelni. Erre
11 1, 3 | az Isten nem haragszik sohasem.~Ha záport bocsát a földre
12 1, 3 | világon, amirõl kendteknek sohasem beszélt a pap: ilyen nemes
13 1, 3 | sült paraszt«.~Tomcsi bácsi sohasem énekelt mást, mint a »Gotterhalté«-
14 1, 4 | ember volt annak idejében. Sohasem láttam olyan szép embert!
15 1, 4 | Az öreg figyelni kezdett, sohasem hallott dolgok voltak ezek
16 1, 4 | akarok.~- Hüm, - a több sohasem árt meg! Az bizony nem lenne
17 1, 4 | emlékezik többé, mintha sohasem ismerte volna õket.~…Miért
18 1, 4 | Csalódik. A fekete ponttól sohasem válhat meg többé: lerajzolódott
19 1, 4 | a »méltóságos urak«, kik sohasem voltak leereszkedõbbek,
20 1, 5 | aki megesküdött rá, hogy sohasem adja lányát pecsovicsnak,
21 1, 5 | életrevalóság a neve, melyet sohasem fog többé megtörni a századok
22 1, 5 | Ha az emberrel sohasem történnének rendkívüliségek,
23 1, 5 | tisztelt olvasóit, akik neki sohasem vétettek semmit, dehát mit
24 1, 8 | emlékezik többé, mintha sohasem ismerte volna õket.~…Miért
25 1, 8 | Csalódik. A fekete ponttól sohasem válhat meg többé: lerajzolódott
26 1, 9 | minthogy mindig pipázik, tehát sohasem káromkodik.~Különben is
27 1, 9 | szorított vele kezet. Õ, aki sohasem szokott mosolyogni.~Kléner
28 1, 9 | is azt felelném: »nem«. Sohasem.~A gróf fölszisszent, mintha
29 1, 9 | megjött s a tornácon állott. Sohasem láttam oly vidámnak és megelégedettnek,
30 1, 9 | senkinek.~Domine Chalupkát sohasem fogjuk látni többé, még
31 1, 9 | személyével, mert õ még sohasem hanyatlott alá annyira a
32 1, 11 | felelte. - Engem õk még sohasem bántottak!~- Ha teneked
33 1, 11 | több efféle.~- No, azt én sohasem láttam a mi tiszteletes
34 1, 11 | volt ez… a lohinai férfiak sohasem fogják elfelejteni azt a
35 1, 11 | féle?~- Dehogy az, dehogy. Sohasem vett egyetlen egy lovat
36 1, 12 | János uramnak.~IV. FEJEZET~SOHASEM KÖTHETSZ KARDOT!~A Bujdosó-família
37 1, 12 | valóban nagy kár, hogy sohasem viselheti.~- Nem viselheti? -
38 1, 12 | befestve: »Be kár, hogy sohasem viselheti a kardkötõt.«~
39 1, 12 | itt van, és nem viselhetem sohasem. Más oda nem adná a világ
40 1, 12 | király létezésében, mert én sohasem láttam. Azt mondják, Bécsben
41 1, 12 | Ugyan, mire való az? Hiszen sohasem halunk meg! Bort töltsetek,
42 1, 12 | egyet-egyet.~- Nem vadásztam én sohasem.~- Tesz is az valamit olyan
43 1, 12 | kegyelmednek, amit értem tett, sohasem fogom elfelejteni, valamint
44 1, 12 | látszott az egész világ, sohasem volt õ még ilyen egyedül.~-
45 1, 12 | Ha meghallgat felséged, sohasem fogja elfelejteni, mert
46 1, 12 | tündökölt.~- Oh, istenem! Sohasem leszünk képesek meghálálni
47 1, 13 | magam is ösmertem, aki még sohasem volt Pesten, de olyan pesti
48 1, 13 | egyszer-másszor énekeltek is, õ sohasem. No, köszönöm az ilyen éneklõ
49 1, 13 | szomszédasszonyok, akik pedig talán sohasem láttak a Mályva utcán eleven
50 1, 13 | volt a piócáról, de azt sohasem mondhatta el teljesen, mert
51 1, 14 | meg, mert nem is élhettek sohasem. Túlságosan jók ahhoz. Túltengésben
52 1, 14 | parancsolatot: »ne ölj!« és sohasem ölök meg a hõseim közül
53 1, 15 | vezetem olvasóimat, aki ott sohasem jártam.~A nemes város leírásába
54 1, 15 | kit a csaták ádáz viharja sohasem félemlített meg, holtra
55 1, 15 | Rossz a magyar nyelve, sohasem pihenhet, mindig a fényeset
56 1, 16 | szeretetreméltó, de léha, hogy sohasem fekszik le azon a napon,
57 1, 16 | az, mert te, apuska, meg sohasem kelsz fel azon a napon,
58 1, 16 | Ilyesmi még nem történt sohasem.~- Hát igazán hiszi a tekintetes
59 1, 17 | mekkora volt?~- Nem láttam sohasem. Csak az uram mondta. Én
60 1, 17 | krakkói püspöktõl. Még eddig sohasem láttak Lublón ilyen ördöngös
61 1, 17 | csak valami ez! Ilyen tán sohasem történt! Egy sztaroszta,
62 1, 17 | hajfürtei közé tûzve.~- Engem sohasem csókolt meg más férfi.~Kozanovich
63 1, 18 | házasodik meg Marjánszky sohasem. A Pálfa visszatartja, kielégíti,
64 1, 18 | mikor hármával ellenek. Sohasem láttam még olyan csodálatos
65 1, 19 | nem vettétek-e még észre sohasem, hogy az utolsó szerelem
66 1, 19 | Az ezredesben, ami pedig sohasem volt, nagy önbizalom támadt.
67 1, 20 | darab diák. Másféle embert sohasem hítt. Az úriemberek nem
68 1, 20 | honolt a fiatal pár fölött, sohasem veszekedtek többé a »Három
69 1, 23 | gyalázatos!« Nehéz szíve volt rá, sohasem simogatta meg azontúl a
70 1, 23 | volt, jaj de szép volt. Sohasem fogom elfelejteni a hozzám
71 1, 23 | Százszor mentem én már erre, de sohasem hallottam ezt a patakot.)~
72 1, 23 | templomban, szokott helyeinken. Sohasem szólt még olyan szépen az
73 1, 23 | behajította a petrezselymek közé. Sohasem bírtam megtalálni többé
74 1, 23 | encsebencsét? S én azokat sohasem látom többé. Az mind egy
75 1, 24 | Ez az, amit a Csapiczkyak sohasem kérdeztek a menyasszonyaiktól -
76 1, 24 | a fejét.~- A Csapiczkyak sohasem… ~Azt akarta mondani, hogy
77 1, 24 | Azt akarta mondani, hogy sohasem voltak pénzszorultságban, -
78 1, 24 | így vezetni a mondatot: »sohasem nõsültek pénzszorultságból!«~
79 1, 24 | mondaná: a Wittelsbachok sohasem nõsültek pénzszorultságból.
80 1, 25 | ellenben olyan piros volt, mint sohasem. Édes hevület csalt arra
81 1, 25 | látszik, nagyon restellt) sohasem beszélt többet a demokráciáról,
82 1, 25 | arról nevezetesek, hogy sohasem utaznak. Hanem azért igen
83 1, 25 | vagyis inkább udvarház, sohasem lehetett valami fényes lakhely,
84 1, 25 | lehet, de már kuruc daliákat sohasem.~Kérdezõsködtem, hogy mi
85 1, 25 | Ákos ettõl a naptól kezdve sohasem vallotta magát többé demokratának.~-
86 1, 27 | Hát neked nincs is?«~»Sohasem is volt.«~A néhai Kripuska
87 1, 27 | lépegetve. (Mert egy Balassa sohasem siet.)~- Megfoghatatlan
88 1, 31 | hagyj!~- Dehogy, szívecském. Sohasem. Hogy gondolhatsz olyat?
89 1, 31 | férjét gyógyulni küldhesse.~Sohasem volt még az apóka olyan
90 1, 33 | meg. Fili nem dolgozott sohasem és nem emelt egyebet, mint
91 1, 33 | Becsületemre mondom, sohasem vetett énrám szemet senki -
92 1, 34 | nélkül.~De hát szerencsére ez sohasem fog bekövetkezni, sõt inkább
93 1, 34 | házasodik. Ide máskülönben sohasem térhetsz vissza. Fizetni
94 1, 34 | bizonyítványok, keresztlevelek. Sohasem törõdtem velük, nem emlegettem
95 1, 35 | tõle a zálogokat. »Jaj, sohasem mászom ki az adósságból.«
96 II, 1 | egymással birkóznak, és sohasem tudja egyik a másikát földhöz
97 II, 1 | másik kerekedett felül; sohasem lehetett tudni, melyik a
98 II, 1 | pipacs; kiment szótlanul, és sohasem jutott eszébe többé folyamodni.~
99 II, 1 | ember toporzékolt dühében, sohasem érezte magát ennyire megszégyenítve,
100 II, 1 | megalázva, mint ekkor; sohasem ejtett még semminemû fegyver
101 II, 1 | még talán a magáé sem; sohasem volt olyan mogorva, mint
102 II, 1 | fel valaki. A körülülõk sohasem látták még így a kemény
103 II, 2 | mindenre van kádenciája. Ön sohasem vénül meg, Gaillard apó.~-
104 II, 2 | vénül meg, Gaillard apó.~- Sohasem komolyodom meg, akarta ön
105 II, 2 | elfeledték egészen, mintha sohasem ösmerték volna. Az emberek
106 II, 4 | azután elõhozta: »De én sohasem láttam önt. Hol lakik maga,
107 II, 4 | Stofi úr e naptól kezdve sohasem beszélt Snapsz Augusztin
108 II, 5 | legnagyobb politikus az, aki sohasem politizál. Aztán a politikai
109 II, 5 | ki tehetett róla, hogy sohasem találta meg, s mindennap
110 II, 5 | gyerek.~(Ezékiel bácsival sohasem lehetett elhitetni, hogy
111 II, 6 | A Poroszy-kisasszonyok sohasem lehettek bálkirálynõk.~Pedig
112 II, 6 | a temetõbe. Fiatal ember sohasem fordult meg ez utcában,
113 II, 6 | abból egy szót sem.~Õbelõle sohasem lehet »börziáner«.~Lett
114 II, 6 | embernek ébredett fel mindig. Sohasem nyert egy rézgombot sem.
115 II, 6 | vele, élcelik, haragítják: sohasem haragudott érte senkire.~
116 II, 6 | kiállította az okmányt, hogy õ sohasem volt honvéd, sem nem szolgált
117 II, 6 | volt szegény Sramko úr! Sohasem tehetett semmit, mit meg
118 II, 6 | burjánzott fel: s azon a növényen sohasem termett egyéb, csak malõr.~
119 II, 6 | Pegazusát, hogy az ugyan többet sohasem fog kívánkozni az Olympusra.
120 II, 6 | telt meg egy szép napon. Sohasem tudta meg senki, hogy a
121 II, 6 | tettleg is megcsókolta.~Sohasem eszik többé kocsonyát szegény!~
122 II, 6 | mondani Mácsikné?«~Oh, bárcsak sohasem jönne haza Gyõrbõl! Bárcsak
123 II, 7 | cseheknek... amibõl persze sohasem volt igaz egy szó sem. Csak
124 II, 7 | gyakran eljárt Mádyhoz, de az sohasem látogatta vissza, mert a
125 II, 7 | bácsi kalandjait, melyekbõl sohasem fogyott ki.~...Bizony csak
126 II, 7 | hogy Eduárd urat azóta sohasem hívják meg többé a fõispáni
127 II, 7 | tökéletes igazsága volt, Zábory sohasem hallhatta õt hazudni; elõször
128 II, 7 | kezd ellene... Pedig hát õ sohasem vétett a sorsnak semmit!
129 II, 7 | úristenhez. - Segíts ki innen! Sohasem tartok szónoklatot többé.
130 II, 8 | nincs egyedül.~Egyébiránt õ sohasem lehet egyedül.~Vele vannak
131 II, 9 | captiosus kérdés.~Ezt azután sohasem feledhette õnagysága: az
132 II, 9 | a mama szemében, akibõl sohasem lesz semmi. Õ ugyan hozzá
133 II, 9 | fogait és azt mondta:~- Nem. Sohasem!~Hanem hát ki hallgatna
134 II, 9 | úgy látszik - elfeledte. Sohasem emlegeti. De hát akkor mi
135 II, 9 | az a szilaj dac: »nem, sohasem«; de azt is elönti valami
136 II, 9 | halálban is mondaná: »nem, - sohasem.« Oh, milyen gyönyörû halott!
137 II, 11 | tudja, hogy miért.~- Én sohasem leszek a Kukuleff herceg
138 II, 12 | valaha jól ismerénk, pedig sohasem látták egymást.~Most egy
139 II, 13 | mondá felőle: Augustus bár sohasem született volna; midőn pedig
140 II, 13 | Vagy ha született, bár sohasem halt volna meg!~A trónra
141 II, 13 | senki... Tizenkét óráig sohasem kelt le lováról, nem tekintett
142 II, 15 | perctõl mindig megkendezett, sohasem mert többé »te«-nek szólítani:
143 II, 16 | hogy a közvélemény hulláma sohasem fordította fel õkigyelmét,
144 II, 16 | bátyó még erősebb hangon -, sohasem virrad meg az én feleségemnek
145 II, 17 | férjem...~- Semmit, mert sohasem tudja meg... Egyébiránt
146 II, 21 | és zenetanítói. És amit sohasem tapasztalt másoknál maga
147 II, 21 | kimerülten a koldusfiú. Sohasem ment el mellette üres kézzel.
148 II, 22 | ismerik egymást, de még sohasem látta így Bokrost, ki a
149 II, 22 | le, és - elment, ahonnan sohasem tér vissza többé.~*~És azóta
150 II, 25 | mint a mindennapi kenyér; sohasem unta meg.~Egészséges nézetei
151 II, 25 | lett!~Darabjának tartalmát sohasem árulta el, különben sem
152 II, 26 | bíró, mint a sújtó törvény. Sohasem bírom felfogni, miért hogy
153 II, 26 | magas szolgálatára.~- Nem, sohasem bántok többé senkit sem
154 II, 28 | drágább, szebb ágylepedője még sohasem volt egyetlen macskának
155 II, 30 | gyomrotokat el ne rontsátok.«~Még sohasem olvasta el Károly édesatyja
156 II, 30 | szívvel, mint most, s még sohasem volt szomorúbb útja, mint
157 II, 32 | én katolikus vagyok, s sohasem venném el a katolikus családok
158 II, 33 | hogy nagyon unja magát, s sohasem tudja: mi újság.~- Miért
159 II, 33 | a külvilág eseményeirõl sohasem értesül és bizonyos tekintetben
160 II, 33 | gonddal jár. Ferdinánd király sohasem volt nagy barátja az efféle
161 II, 33 | ne egyék nyáron kolbászt! Sohasem tudja az ember: mit eszik.
162 II, 34 | nekem - folytatá -, hogy sohasem szabad addig várnunk, míg
163 II, 34 | valamit fogok neki adni. Sohasem jutott eszembe, hogy e kedvenc
164 II, 34 | virágok, aminőket ő azelőtt sohasem látott; szép májusi virágok,
165 II, 34 | macskához, nem ismerte s még sohasem látta.~Cirógatásom tovább
166 II, 34 | szegény nõmnek, ki sajnos, sohasem panaszkodott, zabolázhatlan
167 II, 35 | éltek, hogy pénzök van. Tanú sohasem látott senkit a kapun bemenni
168 II, 35 | legvadabb rohamaiban is sohasem oly szótalanszerû, mint
169 II, 36 | barátom, s nem tudni, mit rejt sohasem Emlékezzél, mit írt atyánk
170 II, 37 | minden öröme ott marad és sohasem kerül többé vissza.~De hiába,
171 II, 38 | No, de hát a potymándiak sohasem tündököltek valami nagyon
172 II, 38 | homlokodon redő~S ne legyen sohasem ősz hajakat fedő;~Éltessen
173 II, 38 | vízzel!~Az olajos korsó sohasem fogyott ki,~Mesebeli kenyér
174 II, 38 | iránta, nem mai keletû, de sohasem hihette, hogy ide fajulhasson;
175 II, 39 | átkulcsolja a haldokló nyakát.~- Sohasem fogsz te engem itt hagyni.~
176 II, 43 | nem szépet cselekedtek, sohasem tehetitek ezt titokban.
177 II, 45 | lakomáknál és dínomdánomoknál sohasem volt szabad Federoffnak
178 II, 45 | örökké nyitva van a szeme; sohasem alszik.~Csikorgó hideg volt
179 II, 45 | a doni kozákokra, kiknek sohasem volt órájuk.~Sokszor azonban
180 II, 47 | ELŐFIZETŐ~1877~Kökényesi Jóska sohasem volt valami nagy barátja
181 II, 47 | egész élet? A nemes helység sohasem tetszett neki olyan kicsinynek
182 II, 48 | szemeibe könnyek gyülekeztek.~- Sohasem hittem volna. Istenem istenem! -
183 II, 51 | eléje a hónapok végének, sohasem sínylõdött deficitben. Bent
184 II, 51 | Danner házának ebédlõje még sohasem látott, mint ma, oly tömeget.
185 II, 54 | úgyhogy a putnoki basának sohasem voltak adóhátralékosai,
186 II, 58 | lépni. Elhagyta falunkat s sohasem tért többé vissza.~Egész
187 II, 60 | odalenn az anyaföld ölében - sohasem feledte el, s inkább saját
188 II, 64 | nincs étvágya.~A svihákból sohasem válik élõsdi; inkább koplal
189 II, 65 | azt hitte, hogy életében sohasem viszi többre az õrmesterségnél.~
190 II, 65 | kijelentette neki, miként õ sohasem fogja azt eltûrni, hogy
191 II, 65 | mindig ez egyet válaszolta:~- Sohasem. Mióta királlyá lett, írtam
192 II, 65 | sehogy se lettem volna, meg sohasem voltam...~- Fene goromba
193 II, 66 | hogy van az, hogy nekem sohasem hoztak? - kérdé Pali szomorúan -
194 II, 66 | magában a jószívû özvegy, hogy sohasem hagyja el az árvát, hanem
195 II, 68 | van kefélve, a csizmája sohasem poros, az inggalléra örökké
196 II, 68 | Zsiga valamirõl beszél, sohasem arról beszél, - hanem összehord
197 II, 72 | köszönt az utcán (mert másutt sohasem látta), az rendesen nem
198 II, 72 | Krammer úr eliszonyodék; még sohasem látta hû segédjét ily felindulásban.~-
199 II, 72 | kereskedõ jellemébõl, ki sohasem cselekedett úgy, mint a
200 II, 73 | nem veszi észre.~Egyszóval sohasem az nyer, akinek János úr
201 II, 74 | lehetetlen után, mert egy kabát sohasem lehet bundává, abból legfeljebb »
202 II, 74 | ostobának deklarálja, amiért sohasem változtatja copfos politikáját,
203 II, 78 | a vastag vendégkönyvet. Sohasem volt ott ilyen nevû asszony.~
204 II, 79 | lenni a talentumomra.~De sohasem lyukadt ki belõlem a büszkeség
205 II, 80 | Egyszerû tollamat, mely sohasem ismert hatalmat, parancsolást,
206 II, 80 | sehogy sem lett volna, még sohasem volt.~- Bolond vagy? Azt
207 II, 83 | valami okból teszik, s azok sohasem mulatnak jól!~De annál bájolóbbak
208 II, 85 | No, elmondhatom, hogy még sohasem álltam úgy, hogy sehogy
209 II, 86 | dicsõség utáni sóvárgás sohasem fúrta be magát a barna fiúk
210 II, 86 | magukat nyomtatásban, s sohasem tettek semmit a Murka Tóniék
211 II, 87 | azonfölül ritkán uralmas s fõleg sohasem hosszadalmas.~Ami azonban
212 II, 88 | tanulmányom, hogy a pipás ember sohasem halhat meg éhen, mivelhogy
213 II, 91 | nem is múlik annak divatja sohasem.~Hanem mit prézsmitálok
214 II, 92 | hátrább, mert azokból már sohasem lehetnek kisasszonyok, míg
215 II, 95 | lidércké-rõl beszélni. Most már sohasem hallani felõlük soha semmit.~
216 II, 95 | Tóbiásné mondott, elõtte sohasem hallották ott, a kisleánynak
217 II, 97 | öreg piktor, a természet, sohasem fogy ki új meg új alakzatokból.
218 II, 97 | Keméndy néni sem talál rád, de sohasem.~- Most pedig hallgassatok,
219 II, 97 | összeszorítva.~- Az esztendõkkel sohasem lehet többé találkozni.~-
220 II, 99 | hogy azt tette, amit még sohasem cselekedett: elkezdett õszülni.
221 II, 99 | igazat fog felelni.~- Én sohasem szoktam hazudni, uram! -
222 II, 99 | történeti hûség kedveért sohasem mulasztotta el odatenni
223 II, 99 | Még ennyit egyhuzomban sohasem pihent az a száj.)~- Ah,
224 II, 99 | Átok nehezül reám soha, sohasem fogom megtalálhatni...~-
225 II, 103| ami valami nyomra vezetne, sohasem bukkan elõ lelkébõl valami
226 II, 104| fölött, ha volt bölcsõje, sohasem hangzott altatódal, az az
227 II, 105| fogunk - de ehhez az emberhez sohasem szólunk többet.~S így lõn,
228 II, 107| keresgélése a szórakozásoknak, de sohasem találja meg véleménye szerint
229 II, 108| igénytelen állatok, akiknek én sohasem vétettem semmit, s akiket
230 II, 108| én költöztem el.~Pedig sohasem felejtem el ezt a kedves
231 II, 109| mélyebben érdekelt volna.~- Sohasem is gondolt a házasságra?~-
232 II, 112| talán élõ falevelek, mert sohasem hatolhat odább.~Enyelgõ
233 II, 113| az egész Domándy-hadnak, sohasem vágyott ilyen nagy kitüntetésre,
234 II, 113| most felszólal. Tudod, én sohasem bolondultam a könyvek után...~-
235 II, 113| tapasztalatokkal, nem irigyelt õ meg sohasem borostyánt, sem tapsokat.
236 II, 113| kidagadtak az erek. Még sohasem látta neje ilyennek.~- Egy
237 II, 114| elkéstem, Cséry Pistából sohasem lesz semmi, országos korhely
238 II, 114| volt!~- Ön mondta, hogy sohasem lesz belõle semmi.~- Hja,
239 II, 114| haragszik rád, hogy talán sohasem is bocsát meg. Hallani sem
240 II, 114| Atyádnak errõl - fejezé be - sohasem szabad tudni, mert tán meg
241 II, 116| csak örökre behunyódnak, és sohasem fognak olyan szomorúan mosolyogni
242 II, 116| születendõ gyermekek közt. Õ sohasem fog megnõsülni többé. Hiszen
243 II, 117| pedáns hivatalnokhoz, ki sohasem felejti el betölteni egyetlen
244 II, 118| ebben, pedig tudhatná, hogy sohasem jön el - az a jövõ hét,
245 II, 120| a kezében levõ irónt.~- Sohasem lesz belõled becsületes
246 II, 121| valahányszor Vásárhelyre megyen, sohasem mulasztaná el egy világért
247 II, 122| nem bántom én a poétákat sohasem, inkább kezdenék ki a hétfejû
248 II, 122| úton! Mert mi, borbélyok, sohasem produkálunk, mi irtunk,
249 II, 123| a mennyei protokulumba, sohasem válik jóra, ha abból az
250 II, 125| csakhogy a tanár öcsém nélkül sohasem vagyok magamnál.~Ismét elcsendesült
251 II, 126| nem fél, azt a kísértet sohasem látogatja meg...~Püspökóváron
252 II, 127| hogy azt tette, amit még sohasem cselekedett azelõtt: elkezdett
253 II, 127| igazat fog felelni!~- Én sohasem szoktam hazudni, uram! -
254 II, 127| történeti hûség kedvéért sohasem mulasztotta el odatenni
255 II, 127| Még annyit egyhuzamban sohasem pihent az a száj.)~- Ah,
256 II, 127| Bodnerék szerették volna, ha sohasem lábad föl a beteg »szobaúr«,
257 II, 127| Átok nehezül reám... soha, sohasem fogom megtalálhatni...~-
258 II, 132| az esztendők elmennek és sohasem jönnek vissza többé. Hova
259 II, 132| belõlük.~- Hát az esztendõket sohasem lehet megtalálni?~- Nem
260 II, 134| úszik olyaténképpen, hogy sohasem fog a partra kiúszni.~Ellicitálták
261 III, 1 | dolgokat is elmond, aminõk sohasem történtek meg vele, amikrõl
262 III, 1 | bizonyára nagyon jól tudja, hogy sohasem volt felesége, következésképp
263 III, 1 | ajtóból:~- Isten veled, Stevo! Sohasem hittem volna ezt! Ez az
264 III, 1 | Mulatságból gondolkozik. És ez sohasem rossz mulatság. Csak szomorú
265 III, 1 | elszólítják innen a temetõbe és sohasem fogja többé látni a Brezinát,
266 III, 1 | Egy úr, valami vadász… Sohasem láttam.~- Nem vadász lesz
267 III, 1 | nagyon jólesett neki és sohasem fog többé mosakodni, nehogy
268 III, 1 | maga kenyerén.~A herceg még sohasem érzett hasonló gyönyört,
269 III, 1 | gerendákat… Sokáig nézegette és sohasem tudott betelni vele… Uram
270 III, 1 | szokta éjszakára, de amit sohasem tett azelõtt, most egyenesen
271 III, 1 | irántok; nem is volt s talán sohasem is lesz velök közelebbi
272 III, 1 | valahol Nyitrában.~Aztán Istók sohasem távozott el vidékérõl, kivévén
273 III, 1 | Lapaj Istók õszülõ fejében sohasem fordult meg az a vágy: pénzt
274 III, 1 | voltam…~Az öreg Istóknak sohasem volt ilyen esete: sötét
275 III, 1 | elé.~Hanem hát bizony az sohasem történik meg.~Egy velõt
276 III, 1 | harmat a virágon.~Lapaj még sohasem látott ilyet.~- Hm! - dünnyögé
277 III, 2 | nehéz vagy egy kicsit.~- Sohasem éreztem magamat könnyebbnek.~-
278 III, 2 | Fölteszem a bundámat«, sohasem veszített kevély jellegébõl
279 III, 2 | mert a megyei uraknak még sohasem volt szeretõjük Majornokon,
280 III, 2 | a szeretet melegít s õ sohasem fázott még ilyen nagyon.~
281 III, 2 | melege van különben is. Aztán sohasem nyomta még így, sohasem
282 III, 2 | sohasem nyomta még így, sohasem volt még ilyen nehéz az
283 III, 2 | el, mert emlékszem még, sohasem megy ki a fejembõl a szegény
284 III, 2 | megint csak felkelnek, mintha sohasem lett volna semmi bajuk.
285 III, 2 | hogy sehogy se legyek, még sohasem voltam. Az a legnagyobb
286 III, 3 | tintanyaló városi írnoknak. Azt sohasem fogja neki megbocsátani.
287 III, 3 | karácsonyra rendelt csizmát sohasem készíti el elébb pünkösdnél.
288 III, 3 | csárdában, barátainak, de sohasem juthat a végére, mert a
289 III, 3 | felteszem a bundámat«, sohasem veszített kevély jellegéből
290 III, 3 | Oh barátom, szóljon. Sohasem felejtem el szolgálatát.~-
291 III, 7 | még csak nem is biztatta sohasem.~Eljött azon a szerencsétlen
292 III, 7 | ki… hiszen nem szerette, sohasem szerette!…~S míg ott künn
293 III, 7 | szolgálattal keresve kenyerét. Nem! sohasem szerette. És mégis, ha nem
294 III, 8 | igénytelen lények, akikkel sohasem történik semmi (ezért bámulom
295 III, 8 | cirkuszi estétõl kezdve sohasem látta többé kinyílni azokat
296 III, 11 | néznek - és beszédesek. Sohasem unja meg magát.~Csak ha
297 III, 11 | kacsóival.~De a leányka sohasem jött ide vissza többé. Az
298 III, 13 | keresztény keblek ott maradnak.~- Sohasem voltam még ebben a nagy
299 III, 14 | csak »éji alak«.~Nappal sohasem látható, mert nagyon rongyos,
300 III, 14 | megmaradni egy napnál tovább sohasem.~Ilyenkor aztán tõlünk is
301 III, 16 | találkozhattál.~- Az? Nem ösmerem. Sohasem láttam.~- Már hogyne ösmernéd?
302 III, 18 | húgom?~- Hát úgy, hogy sohasem találhatja meg. Mikor kelmed
303 III, 19 | könnyelmû természete van, bezzeg sohasem jut eszébe többé lelkiismereti
304 III, 19 | takarékosság.~Aki takarékos, az sohasem juthat el az utolsó forintig,
305 III, 22 | akarsz, tubicám? (A férjek sohasem szeretetreméltóbbak, mint
306 III, 23 | Turóc megyei birtokára és sohasem mozdult ki onnan. Se vendéget
307 III, 23 | ábrázatát, aztán elment és sohasem tért többé vissza.~Várhatta
308 III, 28 | tetszettem is neki, bár sohasem csipkedte meg orcámat, mint
309 III, 31 | Isten egy garasra teremtett, sohasem lesznek forintjai. Minden
310 III, 32 | mert mindég ismétlõdnek, sohasem avulnak el.~A doktor az
311 III, 33 | kötöttek.~Mari baba még sohasem látott ilyen nagy darabot
312 III, 33 | tornyosulnak a homlokán.~- Ön engem sohasem szeretett.~- Lehet, mert
313 III, 35 | képviselõi körökben, noha még sohasem volt megírva az az eset,
314 III, 35 | kilátszik, hogy a hitelezõk sohasem lehetnek elég óvatosak,
315 III, 42 | együtt, játszani fognak, sohasem unják meg magukat.~- Köszönöm,
316 III, 45 | Micsoda, hát az a bagoly sohasem emlegetett engem! Lehetetlen
317 III, 46 | visszament a régi gazdájához. Sohasem fogják megtalálni többé.
318 III, 48 | az eszébe sem fordult meg sohasem, hogy valami üzleti hasznot
319 III, 49 | igazi alispán-kisasszony, s sohasem szökik meg többé.~A vármegye
320 III, 50 | Ha az én feleségem volna, sohasem engedném mosakodni, hogy
321 III, 53 | vagy nem öregszenek meg sohasem. Íróink negyven évvel írják
322 III, 53 | Kossuthot és Garibaldit. Sohasem láttam sem az egyiket, sem
323 III, 54 | nem volna talán igaz, mert sohasem találkoztam a kancellárral,
324 III, 56 | azt felelte, hogy talán sohasem. Ki tudja, mi lesz vele
325 III, 56 | utazó cserebogarat, mintha sohasem lett volna.~Közelebb hajoltak
326 III, 56 | fõbenjáró okoknál fogva, sohasem tarthatta meg a délutáni
327 III, 60 | a közönségnek.~No, nekem sohasem lesz ilyen vizitkártyám.
328 III, 60 | ilyen vizitkártyám. Nem, én sohasem csináltatok bundát, mert
329 III, 63 | ideiglenesen jöhet el, az is, aki sohasem kerül vissza többé. Mert
330 III, 63 | megtakarva. Lõn tehát, hogy sohasem fogyott ki belõlük a vendég.
331 III, 63 | egy lyukas poltúrát sem; sohasem is láttad Franke grófot,
332 III, 64 | mint minden más dolognál sohasem akart tágítani az õ óramutatójától,
333 III, 65 | az Alföld?~Alföldi ember sohasem kerül mihozzánk, híres madaraik
334 III, 65 | máris nyiladozik a szeme… Ha sohasem is, de erre, úgy segéljen,
335 III, 66 | fojtott hangon. - Errõl még sohasem gondolkoztam. Istenemre,
336 III, 66 | gondolkoztam. Istenemre, ezt még sohasem tettem két serpenyõre, jó
337 III, 66 | én mégis esküszöm, hogy sohasem leszel a Korogh Jánosé.
338 III, 66 | mert tudd meg, édes fiam, sohasem hagytad volna el élve ezt
339 III, 72 | a másik láncot, amelyről sohasem dalolhattak a költők, mert
340 III, 72 | dalolhattak a költők, mert azt ők sohasem látták, azt csak mi prózai
341 III, 72 | Rendszeresített állás volt ez, mely sohasem lehetett üresedésben. A
342 III, 72 | olyan együgyû parasztok sohasem!~Hanem azért ez a mese halhatatlan.
343 III, 73 | De a Miska fecsegéseire sohasem volt semmi megjegyzése.
344 III, 78 | megvígasztalta a miniszter:~- Sohasem szoktam sört inni.~Mikor
345 III, 81 | hogy mint járt, s azóta sohasem ivott többé kecsketejet,
346 III, 82 | volt egész életében.~Hiszen sohasem voltak pazar hajlamai… spekulatív
347 III, 83 | csúsztatott a markomba.~Többet sohasem láttam. A húszast elköltöttem
348 III, 83 | mint a bárány, nem sírt az sohasem. Hej, erre is tudott egy
349 III, 83 | emberek; akivel beszélt, annak sohasem nézett a szemébe, senkit
350 III, 83 | gyógyították. Egy szép asszony keze sohasem fájhat úgy, hogy ne tudjon
351 III, 83 | boldogok voltak. Legalább sohasem panaszkodott sem az egyik,
352 III, 83 | négy lovon jött.~Igaz, hogy sohasem nézett ki olyan jól, mint
353 III, 83 | hallgatag maradt, férjét sohasem emlegette. Mindene a fia
354 III, 83 | kezdtek nyílni, lefeküdt és sohasem kelt fel többé. Betegsége
355 III, 87 | rám, mintha mondaná: »Te sohasem fogsz így fogalmazni!«~Ennek
356 III, 87 | válaszoltam félénken.~- Sohasem lesz belõled stiliszta -
357 III, 87 | és sértõdve kelt fel.~- Sohasem fogom többé megmosni a kezemet -
358 III, 91 | párizsi nõkrõl, aki még sohasem beszélt velök.~Szellemes
359 III, 91 | nyájas volt irántam, de én sohasem gondolkoztam ezen. Egyszóval,
360 III, 95 | meggondoltam, hogy nem az enyém és sohasem lehet az enyém. Úgy voltam…
361 III, 96 | partján. Szûz föld az ott! Még sohasem hallottak olyan hangokat.
362 III, 99 | édes nagyapa?~- Akkor sem, sohasem. Hej, az az átkozott öt
363 III, 100| azt fogom neki mondani: »Sohasem unatkoztam, Uram«. S ez
364 III, 102| késõbb tudtam meg. Nagy Tamás sohasem árulta el senkinek a »megyei
365 III, 102| emelt és ütött: a kártyáiba sohasem engedett belenézni senkit.~
366 III, 105| folytatására várni kell, sohasem veszek.~Búsan ballagtam
367 III, 108| egy paripára tréfából, és sohasem tért vissza többé. Elvágtatott
368 III, 111| nagyon. Nem voltam én siket sohasem. Hanem úr voltam teljes
369 III, 116| nem adnám oda a Dunáért sohasem. Mi az a Duna a magyaroknak?
370 III, 118| közpénzeket és a saját jövedelmét sohasem számolta mennyit vett ki,
371 III, 126| volt egyebem, csak vizavim. Sohasem beszéltem vele. Nem fakó
372 III, 132| Mátrába menni! No, én ugyan sohasem jártam benne, fogalmam sincs
373 III, 133| keressük mi (és lehet, hogy sohasem is kereste az illető tárcacikk
374 III, 133| még nem volt levél! Önök sohasem igazítanak helyre semmit.~
375 III, 135| KERESZTAPÁM~1884~Oh nem, sohasem feledkezem meg anyám barátnőiről,
376 III, 140| ösmertem, barátom… Tudod, sohasem voltam eddig még az udvarnál…
377 III, 143| kiadta lelkét, s a fiú, aki sohasem volt túl eddig szülõföldén,
378 III, 148| vegyített kapadohányát, és sohasem fognak békétlenkedni. Eszükbe
379 III, 148| rontsam meg a megyei kötést, sohasem teszem« - felelte a másik. »
380 III, 148| partján. Szûz föld az ott. Még sohasem hallottak olyan hangokat.
381 III, 148| voltak, s templomot iskolát sohasem láttak. Élõ ember ezeket
382 III, 148| de most úgy tett, mintha sohasem látta volna az életben.~-
383 III, 148| Mindenünnen a napfény sütött rá, sohasem volt még õ ilyen népszerû.~
384 IV, 1 | szomorúan ültek az asztalnál. Sohasem láttam még ilyen bús gyermekeket.
385 IV, 1 | zárva, olyan hangon, hogy sohasem fogom elfelejteni.~A konziliárius
386 IV, 1 | kaszinóba tarokkozni. Máskor sohasem távozott otthonról, bár
387 IV, 1 | hozzá közel.~- Maga tán még sohasem volt szerelmes… szegény
388 IV, 1 | kedvetlenül nézett föl rám. Sohasem láttam ily elkényszeredettnek.~-
389 IV, 1 | bátyácskádat…~Több szavát sohasem hallottam. Õ is került,
390 IV, 5 | szerkesztõi papírkosárban), mintha sohasem írtam volna meg. Nagy temetõ
391 IV, 7 | szomorúan rázta a fejét.~- Én sohasem házasodom meg.~Pedig a gazdag
392 IV, 7 | volt Bécsben, hogy Tarczaly sohasem tekintette feleségének,
393 IV, 8 | folytatja.~Én magam ugyan sohasem viseltettem valami nagy
394 IV, 8 | negyvenezer forint elfogyott, és sohasem bírta kipörölni.~Mindezeket
395 IV, 10 | semmitmondó szemei, melyekben sohasem látszott visszatükrözõdni
396 IV, 10 | szólott harsány hangon (sohasem fogom elfelejteni a szavait):~-
397 IV, 13 | Megígértem, mert azt hittem, sohasem fog tenni jó vizsgát a német
398 IV, 13 | akkor kerestessen fel engem. Sohasem fogom elfelejteni azt, akinek
399 IV, 15 | kiengedett, de nagyon lassan és sohasem egészen.~Gróf Forgách József
400 IV, 15 | Balassáké volt azelõtt.~Sohasem láttam még embert, aki annyira
401 IV, 21 | dolguk van, hogy már jobb sohasem lehet. Urak, királyok, istenek
402 IV, 22 | idegen. Hisz a magyar ember sohasem nézi meg Pestet alaposan,
403 IV, 22 | a rengeteg háztömbök! - Sohasem hittem volna, uram. Én sírtam
404 IV, 25 | környezett, hegy tulajdonképpen sohasem merték a szemeit felnyitni.~
405 IV, 26 | meg ezer akad olyan, aki sohasem volt messzebb a szomszéd
406 IV, 35 | hisz ön azt mondja, hogy sohasem fordult elõ rendetlen kezelés?~-
407 IV, 37 | apródonkint az orvosi segélyhez.~- Sohasem lakott még itt német ember.
408 IV, 38 | messze Brassótól.~Nem volt sohasem amolyan parádés vár, hol
409 IV, 38 | volna. Nagy õsök arcképei sohasem függtek a falakon, büszke
410 IV, 44 | írtam csupa nem igazat, és sohasem cáfolt meg senki. Egyetlenegyszer
411 IV, 48 | hadnagy - mentegeté magát -, sohasem lehet belõle generális.~*~
412 IV, 48 | apja is váltig pirongatta (sohasem fogsz így férjhez menni,
413 IV, 48 | tudta kitalálni.~- Önbõl sohasem lesz jó színmûíró - mondá
414 IV, 56 | azon mód szerint jöjj be.~Sohasem voltam valamely tréfának
415 IV, 62 | nem értem.~»Hírharsona!« Sohasem hallottam errõl a lapról
416 IV, 62 | Csodálkozásom tetõpontra hágott. Sohasem láttam még szerkesztõt,
417 IV, 63 | de ezüstöset, aranyosat sohasem.~A csillagok is elérték
418 IV, 63 | Nem ment az ki eszembõl sohasem, még mikor latin diák lett
419 IV, 68 | csodálkozva nézegettek le: sohasem láttak még ők itt ilyen
420 IV, 69 | hogy annyi nagy háza van. Sohasem láttam még én ilyen furcsa
421 IV, 69 | principálisom leánya), hogy sohasem láttam olyan szép asszonyt
422 IV, 72 | szerkeszti: gróf Bethlen Olivér.~Sohasem láttam azelõtt a »Honvéd«-
423 IV, 73 | szereti jobban, az alkalmasint sohasem fog kisülni.)~A Házban még
424 IV, 73 | országgyûlésen könyököl itt) sohasem haragudott meg annyira.
425 IV, 79 | megfogadtam magamban, hogy sohasem többet nem szonokolom.«~
426 IV, 80 | Péter!~- Úgy van. Hanem azt sohasem bocsátom meg magamnak, hogy
427 IV, 83 | megnézhetném.~A grófot magát sohasem láttam, fogalmam sem volt
428 IV, 84 | édes öcsém!~…Azóta aztán sohasem füllentettek többé a kocavadászok
429 IV, 84 | képviselõ -, a katolikus sohasem kíváncsi a másik vallására,
430 IV, 85 | lángra lobbantotta a szívét. Sohasem látott még õ ily szép tojásdad
431 IV, 92 | aki azonban kidõlt már.~Sohasem láttam még ennél szebb leányt.
432 IV, 93 | kiváló tehetségek, arról õ sohasem gondolkozott, de kell hogy
433 IV, 93 | nevén kívül egyebet még sohasem írt életében.~Hanem azért
434 IV, 95 | uraknak:~- Én megvallom, sohasem mulattam életemben valamely
435 IV, 95 | csodálkozva dörmögte:~- Sohasem hittem volna, hogy ilyen
436 IV, 95 | valami nagyon messzire sohasem visz, de azért haza a szülõföldemre
437 IV, 95 | az anyai érzés nem pihen sohasem, kutat, fürkész, követel
438 IV, 95 | tudni, de a mostoha fiam sohasem. Egyformán fogom én azokat
439 IV, 95 | volt semmisülve. És azóta sohasem merte többé elõhozni a férjének:
440 IV, 95 | Egy szót se! Nem akarom… sohasem akarom megtudni.~Kezével
441 IV, 97 | városokban úgy elvesztek, hogy sohasem találhattak rá többé a szüleikre.
442 IV, 97 | tarisznyáját, elment - és sohasem tért többé vissza. Minden
443 IV, 97 | sugárzott a boldogságtól.~- Sohasem hittem volna, édes fiam,
444 IV, 100| forog.~- Ilyen nem. Ilyen sohasem történt. Hiszen ha még volna
445 IV, 101| haragvó szülõ közt, akik sohasem találkoztak, sohasem látták
446 IV, 101| akik sohasem találkoztak, sohasem látták egymást azóta, megindult
447 IV, 102| magyarországi részekben is.~- Sohasem láttam ilyen nagyeszű embert -
448 IV, 106| tekintett a betyár szeme közé.~- Sohasem láttam - felelte a vádlott
449 IV, 106| mondásom.~- Mondtam már, hogy sohasem láttam az urat, se a csizmáját.~-
450 IV, 107| várból állt.~A somlyói vár sohasem volt valami nagy erődítmény,
451 IV, 117| nincsenek, csak nálunk, de sohasem írtak még a kékbeli grófok
452 IV, 121| hosszú év folyt le azóta. Sohasem láttam Herke Janit, sem
453 IV, 123| minthogy örökké alszik, tehát sohasem pipázik…~- Sohasem ér rá
454 IV, 123| tehát sohasem pipázik…~- Sohasem ér rá kiszíni a tömérdek
455 IV, 127| rómaiaké - hanem a nagyobb fele sohasem volt.~Óriások, tündérek
456 IV, 127| csillagokban, hogy a császár sohasem bírhatta sokáig.~Jött II.
457 IV, 128| õ is elnevette magát és sohasem haragudott többé e »felülkerekedésért«,
458 IV, 129| hogy kiválassza.~Ekkor (sohasem fogom elfelejteni, ami most
459 IV, 132| hajdúvárosok!« Mert a hajdúvárosok sohasem változnak meg.~Nagybátyám
460 IV, 132| átható kipárolgása…~Hja, itt sohasem szellõznek. A nyílhatatlan
461 IV, 133| magamról.~Nem voltam én vadász sohasem.~Ámbátor némi sikerekkel
462 IV, 139| írja a novellákat, s ezt sohasem bírtam kifürkészni, hogy
463 IV, 142| szerezte Csabay Mihály, sohasem derült ki, pedig eleget
464 IV, 144| tud. A pajtásait sem látta sohasem, de azért megösmeri õket
465 IV, 144| teremtettek az istenek, sohasem szabad jóllaknia.~De a gyerekek
466 IV, 152| örökre elveszítsem. Eredj, sohasem boldogulsz ezen a pályán!~
467 IV, 152| nõsült, de e tekintetben sohasem lehetett valami bizonyosat
468 IV, 152| szép kamélia fehérlett. Sohasem láttam még tenyerestalpas
469 IV, 152| latort! Sirathatod is, mert sohasem látod többé!~*~Másnap elutaztunk
|