Rész, Fejezet
1 1, 1 | aprítlak. Van még bennem annyi becsület, hogy nem járok
2 1, 1 | öreg huszár nem tûr meg annyi szennyfoltot sem a famíliáján,
3 1, 1 | Amint vesszük. Egyébiránt annyi, mintha nem is történt volna.
4 1, 2 | mellett is jó fiskális, s annyi szorgalommal, szívóssággal
5 1, 2 | meglehetõs kacér alakban. Annyi bizonyos, hogy nem sok elegzekválni
6 1, 2 | Visszaküldje a szülõihez? Nem! Az annyi volna, mint a nyomor ölébe
7 1, 2 | hajlongások között, és nem volt annyi ereje, hogy visszatartóztassa;
8 1, 3 | császár találta fel, kinek annyi a pénze, hogy bízvást szórhatja;
9 1, 3 | vitéz volt is Mókus bácsi, annyi bátorság mégsem akadt a
10 1, 3 | garasért adom, ami tíz krajcár.~Annyi esküdözésre persze, mennyit
11 1, 3 | Hol az ördögben kódorog annyi ideig? Azóta ugyan visszajöhetett
12 1, 3 | nyilvánult, de ez az egy szó annyi kifejezéssel volt kimondva,
13 1, 3 | kifejezéssel volt kimondva, annyi keserûség s fájdalom volt
14 1, 3 | kapusa a jóakaratot, hanem annyi szent, hogy Fodros Marci
15 1, 3 | tíz év alatt nem csinál annyi sebet, mint egy ilyen vén
16 1, 3 | Elfeledtem megmondani, hogy annyi kegyelmet, annyi jóságot
17 1, 3 | megmondani, hogy annyi kegyelmet, annyi jóságot csak az úristentõl
18 1, 4 | mi gyõzünk, ha mondom: annyi embert állítok talpra, hogy
19 1, 4 | annyira ragaszkodott, melyeket annyi éven keresztül dédelgetett.~
20 1, 5 | elfelejtettem, szegény Makkfõit annyi ellenmondásba kevertem,
21 1, 8 | szokatlan lelki fölindulást, annyi azonban tény, hogy szerelme
22 1, 9 | konzorciumoknak« már akkor is majdnem annyi eszük volt, mint most, s
23 1, 9 | Egy levél kezdete volt az. Annyi sem. Csupán egy megszólítás.
24 1, 9 | egy megszólítás. Csupán annyi:~»Tisztelt Biri kisasszony!« ~
25 1, 9 | munkára, elégedjünk meg annyi leleplezéssel, hogy a Borcsa
26 1, 9 | konzorciumoknak már akkor is majdnem annyi eszük volt, mint most, olyan
27 1, 9 | mely mindig szaporodik, s annyi keserűséget okoz a helység
28 1, 9 | prókatornak van a vármegyében annyi esze, hogy össze meri mérni
29 1, 9 | megjárta a félországot, s annyi a beszélnivalója, hogy tömérdek…
30 1, 10 | mely mindig szaporodik, s annyi keserűséget okoz a helység
31 1, 11 | És ebbõl igaz is legalább annyi, hogy most éppen a lohinai
32 1, 11 | volt vagy szürke. Talált annyi ezer közül mindenikre. A
33 1, 11 | mert ahány szemet elejt, annyi szívet feltûz.~Apolka elpirult,
34 1, 11 | már a dolgot, csak éppen annyi idõm volt, a szemfüles hajdú
35 1, 12 | Debrecenben akkoriban is annyi volt a hentes, mint amennyi
36 1, 12 | Gyerekség! Én éppen kétszer annyi idõs vagyok, tehát éppen
37 1, 12 | vagyok, tehát éppen kétszer annyi húst kellene kapnom, mint
38 1, 12 | jobban szerette volna, ha nem annyi. Megrettent a saját szerencséjétõl.
39 1, 12 | Képtelenség! Hol venne a diák annyi kincset? Lopta tán valahol?
40 1, 12 | kincsei? Aztán volt is itt annyi valakinek! A fél zsebébõl
41 1, 12 | bölcs összecsinálója éppen annyi S. S.-t, mint V. C. betűt
42 1, 12 | azokból az aranyakból. Nincs annyi kincs, hogy el ne fogyjon.
43 1, 12 | golyózápor közepett neki annyi baja sem lett, mint a kisujjamnak.
44 1, 12 | VÉRPAD~Magday ezentúl is annyi kárt okozott a fejedelmi
45 1, 13 | egyre megy. Budán éppen annyi látnivaló van, mint Pesten,
46 1, 13 | lehet az? Hol vett volna annyi pénzt? S miért tartotta
47 1, 13 | hogy az lehetetlen, mert annyi év óta vagy a pióca pusztult
48 1, 13 | interpelláció magában csak annyi, mint mikor az alvó medve
49 1, 14 | Lehet már õ miattam akárhol, annyi bizonyos, hogy komisz ember.~-
50 1, 14 | összenéztek.~- Kétségtelenül annyi - mondták -, mintha elfogtuk
51 1, 14 | olvashatják. Ahány nap, annyi eset. Képzelhetõ, az is
52 1, 14 | hogy az »ezer forint« és annyi lett.~- Hát aztán?~- A nagyságos
53 1, 14 | látod, magamtól is volt annyi eszem, hogy letettem a nevemet;
54 1, 15 | a király szerette nejét, annyi bizonyos; a legendák Mátyásához,
55 1, 15 | tervel. A gyermekeket elvinni annyi volna, mint elrabolni õket
56 1, 15 | Hippolytot látott, akkor annyi is volt, és a pokolbeli
57 1, 15 | volt, és a pokolbeli sátán annyi példányban mutogatja, amennyiben
58 1, 15 | felett.~Oly nehezen szerezte, annyi küzdelemmel, hogy éppen
59 1, 15 | másik sereg nem fogyaszt annyi muníciót.~- De a legnehezebb
60 1, 15 | nemességét! És megérdemli, annyi bizonyos. Milyen jövõ vár
61 1, 16 | fejükben lehetett volna annyi ész): mindég a következõ
62 1, 16 | látott még eleven ember annyi új bocskort és annyi új
63 1, 16 | ember annyi új bocskort és annyi új halinát egyszerre. Csak
64 1, 16 | Kakas bizony. S a rókák már annyi kakast megettek a világ
65 1, 16 | kedélyességgel folytatá:~- Lesz itt annyi rókabõr, amennyi kell. Mindenitekre
66 1, 16 | téged?~- Boldog vagyok.~És annyi jót tudott elmondani ilyenkor
67 1, 16 | lehet?~- Vagy harminc, de annyi sincs.~- Ostobaság! - kiáltott
68 1, 16 | világ még hamarabb. Annak annyi emlékezõtehetsége sincs,
69 1, 17 | az asszony formálódott, annyi hamisság volt, bizony valamennyi
70 1, 17 | a csók, mint más férfié, annyi gyönyör van-e benne?~Mária
71 1, 17 | volnánk, ahol vagyunk, mert annyi alakban van õ meg, ahány
72 1, 18 | okoknál fogva.)~- Van-e annyi, hogy a Bogárkát megvehessem?~-
73 1, 18 | nem világos?~Akkor csak annyi a ház, uram, mint egy erdõbe
74 1, 18 | Nagylelkû vagy. De félek, annyi se lesz.~- Mégse menjünk
75 1, 19 | vén lurkó, a véletlen, ki annyi bajt csinál.~No, de nem
76 1, 19 | óbester uram. Ne remegtessen annyi ideig! Láthatja, hogy félek. (
77 1, 19 | asszonyt. Oh, nincs abba annyi szemérem sem, mint a mákszem!
78 1, 19 | lovát, csak az egyikben volt annyi lélek, hogy fölvett a földrõl
79 1, 20 | unalmas, lelkem. Hiszen annyi bolondságot összefecseg
80 1, 20 | családi szentélynek, hiszen annyi szép asszony van a világon,
81 1, 20 | azért tegyenek a bõröndjébe annyi inget, mintha csütörtökön
82 1, 20 | mások látták visszamenni.~Annyi kétségtelenül konstatálva
83 1, 20 | szegény öreg zongora, melyhez annyi emlék vonzotta, melynek
84 1, 21 | ez is kergeti a legyeket. Annyi a légy, hogy a farkuk már
85 1, 21 | Miért ne mutatnám meg? Annyi az, harminchat forint, se
86 1, 23 | volt benne víz. Csak éppen annyi, hogy a falubeli fecskék
87 1, 23 | sátor alá és így tovább… Annyi bizonyos, hogy a leányod
88 1, 23 | se volt mellette, vagyis annyi, mint zúgó szél mellett
89 1, 24 | ujját.~- Bon jour mon frére.~Annyi »r« betût vegyített hangjába,
90 1, 24 | Hol a pokolba késtetek annyi ideig? No, de most már egy,
91 1, 24 | ötletke az egész. Mindössze annyi igaz, hogy az a ferslág
92 1, 25 | küldte el évenkint: ennyi és annyi az évi jövedelem. Õ aztán
93 1, 25 | Faragóné hozta. Otthonról. Annyi, de annyi elgondolni való
94 1, 25 | hozta. Otthonról. Annyi, de annyi elgondolni való volt ezen.
95 1, 25 | szeretettel: Jaj, hol csavarogtál annyi ideig, fiacskám?~…Az a mentalevél
96 1, 25 | és azt állította, hogy annyi istennyila üssön bele, ha
97 1, 25 | jutott eszébe, de nem csoda. Annyi nagy embert hajigált ki
98 1, 25 | melyet annyira várt, és mely annyi illúziótól fosztotta meg;
99 1, 25 | demonstráció »otthon« csak annyi, mint az ígéret négyszemközt.
100 1, 26 | megkívánta a lelkem, hogy annyi évek múlva megint lássak
101 1, 26 | ti országtokban?~- Éppen annyi, mintha egy macska megkarmolna.~-
102 1, 26 | igen derik, nagyon derik, annyi pénzünk lesz, mint szecska,
103 1, 26 | szakácsnéja is, hol késik annyi ideig a Hanka.~Képzelhetni,
104 1, 27 | az egyik túlzásból, csak annyi az eredmény, hogy másik
105 1, 27 | az valóságosan átváltozik annyi forintra a legközelebbi
106 1, 27 | szeretõt Bécsbõl. Hiszen annyi szép tót leány terem otthon.
107 1, 27 | nem lehetett tudni, de annyi bizonyos, hogy Petrás mindig
108 1, 27 | hallani… Hisz az egész csak annyi, hogy holnap egy ködmönnel
109 1, 27 | láncszem, s ahányat lép, annyi jut eszébe Balassának. Mert
110 1, 27 | még ez az erdõ, amelyhez annyi legenda és emlék fûzõdik!
111 1, 27 | beszélt, s ahányszor ránéztél, annyi különféle leányt láttál,
112 1, 27 | Kékkõ felé. S egyelõre csak annyi látszott bizonyosnak, hogy
113 1, 27 | ist nur ein Knopf. Mikor annyi gomb van a világon! Befogjuk
114 1, 28 | vagy. Minek is ettél te annyi kenyeret nyolcvan esztendeig!
115 1, 29 | Zólyom megyében, alig van annyi lakosa, mint egy kisebb
116 1, 29 | is kétségbe esik, mikor annyi mindentõl kell tartania,
117 1, 29 | volna kedve aludni, mikor annyi mondani, annyi kérdezni
118 1, 29 | aludni, mikor annyi mondani, annyi kérdezni valója van?… ~-
119 1, 29 | szemekkel, sima állal, s csak annyi pehellyel az ajka fölött,
120 1, 31 | fogaikat, de már nem volt annyi ereje, hogy valakit elvigyen,
121 1, 31 | próbálni.~Igen ám, de hátha annyi se terem, amennyi kell.
122 1, 31 | Kupolyi elképedve - Hát annyi termett volna?~- De még
123 1, 31 | parászkai lakos:~- Akkor ez hát annyi, mintha a Kupolyi uram temetésén
124 1, 31 | annyit csütlött-botlott, annyi nélkülözést vállalt, hogy
125 1, 31 | csak maga az öreg, aki annyi évig olvasgatott e szemekbõl,
126 1, 32 | tanulás körébõl. Hiszen annyi sok szép dolog van a klasszikusokban. »
127 1, 32 | ablakoknál varrogató leányok annyi diákot jönni-menni, mint
128 1, 32 | neki; elvitte a Jutka, de annyi levelezés még a hétéves
129 1, 32 | No, nézd a gonosz embert!~Annyi kis selymaság, annyi cukros
130 1, 32 | embert!~Annyi kis selymaság, annyi cukros bohóság fûszerezte
131 1, 32 | ittlétében. Bizony csak éppen annyi, mintha az övé lenne, mintha
132 1, 33 | kandeláberekben négyszer annyi gyertya ég, mint hajdanta.
133 1, 33 | nem kong a ládája. Hiszen annyi özvegyasszony van, hogy
134 1, 33 | megsértette volna.~Pedig csak annyi igaz, hogy valami vidám
135 1, 34 | akarat. Az Isten ellenben annyi eszközzel dolgozik, hogy
136 1, 34 | nem kellenek. Minden ember annyi, amennyinek érzi magát és
137 1, 35 | jaj Krámer Miksának.) Hisz annyi szarva nincs a szarvasnak.~-
138 1, 35 | jelentette neki, hogy ennyi meg annyi zerge és nyúl esett el,
139 1, 35 | Kozsibrovszky fitymálólag. - Van itt annyi, mint a rög. Majd találunk
140 1, 35 | Természetesen.~- De hát minek annyi?~- Hát csak. Nem szeretek
141 1, 35 | nem igen van.~- Mit? Nyúl? Annyi van, kegyelmes uram, hogy
142 1, 35 | lövés folytán.~- No, ha annyi nyúl van - nevetett az álminiszter -,
143 II, 2 | olyan finom eleganciával, annyi kedves humorral, annyi kellemes
144 II, 2 | annyi kedves humorral, annyi kellemes pajkossággal teszi,
145 II, 4 | borbély régen is csinált annyi bajt, mint ez a Snapsz Augusztin.~
146 II, 4 | nem könnyû munka kitalálni annyi sok rokon közt, hogy kinek
147 II, 4 | táncosa nem jött el.~Hol lehet annyi ideig?~Bizonyosan dolga
148 II, 5 | világossággal, mégpedig annyi tömérdek világossággal,
149 II, 6 | törvényszéket, amiért nem volt annyi becsület benne, hogy ezt
150 II, 7 | zármondattal: »... és az isten annyi évig éltesse, mint amennyi
151 II, 7 | unja magát.~- Már elõre is annyi magasztalót hallottam beszédjérõl,
152 II, 7 | hogy egy kicsit erõs dolog, annyi sok ostobaságot betanulni,
153 II, 7 | hanem a másikban mégis volt annyi vitézség, hogy az utcai
154 II, 7 | a veszett állatban nincs annyi parlamentáris érzék, hogy
155 II, 7 | melynek külsõ burokját annyi megpróbáltatásnak tette
156 II, 13 | üzensz a kegyelmes úrnak, ki annyi kegyben méltóztatott részesíteni?~-
157 II, 13 | oldalára, viselje, mint atyja, annyi belátással, s rántsa ki
158 II, 13 | vedd át az ígért tízszer annyi súlyú aranyat, amennyit
159 II, 15 | latolgatná, vajon érdemes-e annyi dibdáb emberért olyan nagy
160 II, 15 | lehetetlenség ellen harcolni annyi, mint az istenre rántani
161 II, 15 | hogy mi ketten Guyonnal annyi embert teszünk férgek eledelévé.~...
162 II, 17 | irigység kezdett belopódzni; annyi mindenféle hátulsó ajtó,
163 II, 21 | az évek jöttek és mentek, annyi sok bûbájt, olyan szép rózsákat
164 II, 21 | kis jóltevõjének most már annyi bajt fog hozni.~Egy vadászvizsla
165 II, 21 | futott el mellettök; volt annyi esze, hogy a kenyérnek pártját
166 II, 21 | kivilágított kirakatok elõtt. És annyi tenger nép közt nincs, aki
167 II, 22 | Másutt a pap portáján sincs annyi látnivaló! A csinos, takaros
168 II, 22 | szerelmes lelkét, melyben annyi sok gondolat, érzés fordul
169 II, 22 | égett volna, nem lehetne annyi ideig elfojtva. Félre az
170 II, 22 | hangja hallatszék.~- Hol van annyi ideig? Már itt keresik...~
171 II, 22 | soha többé. Tudni, hogy annyi szenvedésnek, annyi kioltott
172 II, 22 | hogy annyi szenvedésnek, annyi kioltott életnek (mert a
173 II, 26 | semmi baja. A batyunak volt annyi esze, hogy kioldódzott,
174 II, 27 | édeskevés jutott annak, ki annyi szellemi kinccsel gazdagítá
175 II, 30 | szokta is mondogatni, hogy annyi esze van annak, hogy ha
176 II, 32 | egy ilyen régi ismerõssel annyi idõ után találkozom - szólt
177 II, 33 | járatok, dehogy... hiszen annyi hírlap maradt rám szegény
178 II, 33 | nem teszi széppé a nõket.~Annyi csúnya nõt, mint a cívisek
179 II, 33 | gróf úr. Ily csinos külsõ, annyi szeretetreméltóság és nagy
180 II, 34 | azonban még mindig maradt annyi vonzalmam, hogy nem bántottam,
181 II, 34 | rejtõzött el. Eleinte még volt annyi vonzalmam az állat iránt,
182 II, 36 | felfogással ugyanazon egy kérdést annyi tudományos alapossággal
183 II, 36 | teszed magadat! Nem kapunk-e annyi pénzt szülõinktõl, amennyit
184 II, 37 | feketetábla a szögletben, min annyi sok szép és csodálatos dolgot
185 II, 38 | ragyogó szép alakok, kikkel annyi minden történik, hogy könyvet
186 II, 38 | házból, midõn Vilmában volt annyi méltóság, hogy némán távozott
187 II, 38 | hogy egy betû nem sok, de annyi sem jutott eszébe a kárbaveszett
188 II, 45 | szántam szegény Marit, akinek annyi léhûtõvel kellett ott társalognia.~
189 II, 46 | kegyelmes úrnõ, mikor az nekem annyi sok Talán jobb lenne...~-
190 II, 46 | orvosság ára.~- Éppen van annyi pénzem - kiáltá Fanny örömmel,
191 II, 49 | az õ szõlõhegyükön éppen annyi bor terem, mikor középtermés
192 II, 51 | ugyan gondolt valamire. Annyi bizonyos, hogy szokott vidor
193 II, 51 | Csupán egy órát még éppen annyi idõm van az itt maradásra,
194 II, 51 | szabad lenne én istenem, annyi mindenféle mondanivalóm
195 II, 51 | miss Edithben mégis volt annyi kíváncsiság, hogy kérdést
196 II, 51 | azokról az évekrõl, mikor még annyi pénze volt, és olyan kedvese,
197 II, 52 | Nem is csoda; azt hiszem, annyi az udvarlója, mint amennyi
198 II, 53 | elvitték szépen falujából, hol annyi boldog pásztorórát töltött
199 II, 54 | a megmaradt egy szembõl annyi gonoszság sugárzott ki,
200 II, 54 | emelte, mint egy hullát. Annyi esze volt, hogy a lábait,
201 II, 60 | városban, hol még sincsen senki annyi sok között, aki az árvák
202 II, 60 | csak rügyöt sem eresztett annyi éven át.~Pedig egész életében
203 II, 60 | midõn kizárják innen, hova annyi emlék köti.~Kétségbeejtõ
204 II, 60 | eltávozott.~Katicának alig volt annyi lélekjelenléte, hogy kikísérje
205 II, 60 | képzelni, hogy hol késhetik annyi ideig. Óra óra után múlt,
206 II, 63 | halála után férjhez, holott annyi kérõi voltak, mint levél
207 II, 66 | hagyott végrendeletet, hanem annyi bizonyos, hogy ezen meggondolatlan
208 II, 67 | férfi barna, érdekes arca, annyi gyöngédséggel, olyan epedéssel
209 II, 68 | vagy néha kettõt is, ha még annyi hiányzik a négyhez...~-
210 II, 68 | barátim, hogy miért halogattam annyi ideig? Elmondom nektek õszintén,
211 II, 69 | énbennem, kérem alássan, annyi a rosszaság, hogy a fölöslegébõl
212 II, 71 | hol Ilonkáék laktak, s hol annyi édes órát töltöttem el a
213 II, 72 | szárnyára a kisvárosi pletyka. Annyi kétségtelen, hogy Pallér
214 II, 72 | õ tudja, miért kívánta.~Annyi azonban bizonyos, hogy ezentúl
215 II, 73 | Ej, dehogy. Azért termett annyi zab, tekintetes öcsémuram,
216 II, 75 | leírásánál, mellyel Kvart úrnak annyi örömet szereztem, csupán
217 II, 76 | bosszankodva. - S van önnek annyi pénze?~- Pénzem? Erre nem
218 II, 77 | helyesírásról pedig körülbelül annyi fogalmam sem volt, mint
219 II, 77 | dolgozatra került a sor, annyi tündöklõ szóvirág ülepedett
220 II, 78 | mikor házasodtam én meg?~Annyi sok mindenféle történik
221 II, 79 | a három miss a lábaival annyi fõt megzavarjon?~Miután
222 II, 81 | SZEGEDI TITKOK~1878~Annyi sok jogos panasz érkezett
223 II, 81 | szerénytelenség nélkül mondhatom - van annyi, mint õneki.~Ha még egyszer
224 II, 85 | lopta el senki. Hiszen még annyi sok becsületes ember van
225 II, 85 | rajta, ha nem igazat mond.~Annyi azonban õnélküle is bizonyos,
226 II, 86 | hatalom.~S ennek a hatalomnak annyi mindenféle kiágazása van.~
227 II, 87 | mert Makónak azonkívül is annyi érdeme és dicsõsége vagyon,
228 II, 87 | szülõvárosuk?~- Tyû, kérem! Annyi ott a szegedi nép, hogy
229 II, 87 | nemességben egyébként nincs már annyi svihák-ság, mint az én nógrádi
230 II, 88 | fõkapitánynak!~Balatonfüreden annyi sok szép lánnyal esett találkozásom,
231 II, 92 | elrontotta.~- No, nekem annyi tárgyam van, amennyit akarok.
232 II, 93 | az író tetszés szerint. Annyi bizonyos, hogy pompás tárgy.
233 II, 95 | lélegzetét hallgatták.~- Ne aludj annyi sokat, édes nagyapám! Mesélj
234 II, 95 | nekik hozni, amelyiknek annyi szeme lesz, mint ahány nap
235 II, 96 | kiszámította, hogy Magyarországon annyi bor teröm, hogy mindön elevön
236 II, 96 | kis költõi jószágom, amely annyi szépet mutattál már ennek
237 II, 97 | új dolgok olyan alakban, annyi változásban, amint azt a
238 II, 99 | nagyon ködösen. - Mindössze annyi változást konstatált, hogy
239 II, 99 | vastagbõrû fickó lehetett, hogy annyi évig húzta ki életpárja
240 II, 99 | segélye, úgy rémlik nekem, annyi már, mint fél siker. Szíve
241 II, 99 | kitért a jelenet elõl, melyet annyi önfeláldozással õ készített
242 II, 99 | önfeláldozással õ készített elõ. Annyi hidegvér már mégsem volt
243 II, 101| misére«, természetesen mint annyi mások; én is a szép Ilonkát
244 II, 101| ezt az átkos botot, mely annyi kellemetlenséget okozott,
245 II, 104| Szegeden! S ahány rózsabimbó, annyi hatos terem a kertetekben
246 II, 107| napot; nem járnak ugyan annyi kényelmetlenséggel és annyi
247 II, 107| annyi kényelmetlenséggel és annyi költséggel, mint a fõvárosban,
248 II, 107| az arany karika is, mely annyi kézen megfordult már!~S
249 II, 107| elmondaná, miért múlt el annyi házasság, összebeszél prücsköt-bogarat,
250 II, 107| Zsiga, s miért csalt meg annyi lányt és özvegyasszonyt.~
251 II, 108| még nekünk ebbõl a hajból annyi volt, hogy a fésûnek is
252 II, 109| tudom, joggal-e vagy sem, de annyi bizonyos, hogy a fiatal
253 II, 111| csókolni való csemete, annyi bosszúságot tud okozni,
254 II, 117| bizony szûken volt, de annyi mégis, hogy két hónapra
255 II, 117| városban, hol ahány fej, annyi a cilinder-kalap.~Még az
256 II, 117| kereskedelmével, feltûnõ sajátságaival annyi anyagot nyújt, hogy máris
257 II, 117| dobogott örömében.~Íme, annyi mellõztetés után végre mégis
258 II, 117| de termete ruganyos, s annyi báj ömlött el minden mozdulatán,
259 II, 118| tudtál nekem fantáziáddal annyi ragyogást, annyi dicsõséget
260 II, 118| fantáziáddal annyi ragyogást, annyi dicsõséget találni, hogy
261 II, 123| le rólok végképp, mert az annyi volna, mint lemondani az
262 II, 123| lutrin nyert?~- Legalább annyi, mintha nyertem volna -
263 II, 127| tükrében nem nézte magát annyi kevély, fényes épület.~Az
264 II, 127| ködösen.~Nyíltan mindössze annyi változást konstatált, hogy
265 II, 127| vastagbõrû lurkó lehetett, hogy annyi évig húzta ki életpárja
266 II, 127| országban, ahol szintén annyi a felcsókolni való...!~Oh,
267 II, 127| segélye, úgy tûnik fel nekem, annyi már, mint félsiker. Szíve
268 II, 127| a »jelenet« elõl, melyet annyi önfeláldozással õ készített
269 II, 127| önfeláldozással õ készített elõ. Annyi hidegvér már mégsem volt
270 II, 130| összegöngyölt zászló s tízszer annyi kortestoll volt csomagolva.~
271 II, 137| szerelem rózsafája is virít, annyi a szép asszony és leány
272 II, 140| üde arca volt, szemeibõl annyi ártatlanság, ajka szelíd
273 III, 1 | vonta hajlamuk õket, kik annyi év óta a lehetõ legnagyobb
274 III, 1 | s habár múltjában nincs annyi fényes és szomorú emlék,
275 III, 1 | Miklós.~Miklósnak még maradt annyi esze, hogy a karját legalább
276 III, 1 | olyan férfié, mint én, annyi, mintha nyomtatva lenne.
277 III, 1 | míg egyrészt nem érdemel annyi szót, amennyit ily jeles
278 III, 1 | lattal lesz is kevesebb, annyi, mintha semmi sem volna.
279 III, 1 | volna ezt! Ez az eljárás annyi, mint a szegénység kigúnyolása.
280 III, 1 | hozott némi értesítést róla annyi idõ alatt; ez azt beszéli,
281 III, 1 | fehérnemûit, meg a bojtárét.~…Annyi tudománya van már, mint
282 III, 1 | az egy fiatal ember, aki annyi sok mindenféle bolondot
283 III, 1 | a brezinai bacsa, kinek annyi a gazdasága, kincse, hogy
284 III, 1 | uralkodó járványnak, de annyi hálaérzet benne is volt,
285 III, 1 | szebbnél-szebbet s még tetejébe annyi pénze marad, hogy ha kiadja
286 III, 1 | alkuról, mert Éliásban volt annyi elõrelátás, hogy azt nem
287 III, 1 | konzorciumoknak már akkor is majd annyi eszük volt, mint most, olyan
288 III, 2 | ilyeneket az ujjából?) ennyi meg annyi tömérdek régi ezüsttallér
289 III, 2 | minden éjszakára gyûjt is annyi vizet a gát, hogy a kereket
290 III, 2 | egy-két óráig, - de mi az annyi életnek? Kieszi a penész
291 III, 2 | reggelig.~- Hüm. De mikor annyi vizünk van!~- Mondd az asszonynak,
292 III, 2 | fõzõkanalat zavarában, hanem annyi bizonyos, hogy elpirult.~
293 III, 2 | meg magát, amikkel azoknak annyi bajuk van, itt mintha kedvezni
294 III, 2 | pirult ki az örömtõl. Hiszen annyi pénz együtt talán nincs
295 III, 2 | pórázon tartja.~Hanem hogy annyi savanyúvíz fogy egy idõ
296 III, 3 | esküdözve, hogy ő még nem annyi esztendős.~- Ön lehetetlent
297 III, 3 | erősítő üveghez, s azonfölül annyi mindenféle mellékkörülményre
298 III, 3 | helyettesítő hortyogásnak. Csupán annyi részlet jött eddig napvilágra,
299 III, 3 | kerül, elébb rothad meg«.~Annyi mindenfélét mondott errõl
300 III, 4 | vén imposztor. Nincs annak annyi baja sem, mint a nagyujjamnak.~
301 III, 4 | a nevezetes nap, melyhez annyi sok magyar szokás fûzõdik.~
302 III, 7 | Nem tudna elélni nélküle annyi éven át szolgálattal keresve
303 III, 8 | hanyadik számú házban, hanem annyi bizonyos, hogy nem messze
304 III, 8 | vidéken hangversenyezett. Annyi szent, hogy Nagy Jakab még
305 III, 8 | nyugalom, de már akkor van annyi eszük, hogy leeresztik a
306 III, 8 | diadalt szomjúhozza már annyi csatavesztések után. Csak
307 III, 9 | hogy ahány lépés - onnan, annyi lépés oda.~Pedig nem úgy
308 III, 11 | A Nemzeti Múzeumban, hol annyi kincs és ereklye van, mint
309 III, 12 | vagyok õnála, még sincsenek annyi emlékeim, mint neki, ki
310 III, 13 | idényre apprehendálunk, mert annyi minden történik, hogy alig
311 III, 14 | suttogva -, ha most neked annyi pénzed van, adhatnál egypár
312 III, 15 | voltak hányva a padlóra.~Soha annyi fényességet, annyi tömérdek
313 III, 15 | Soha annyi fényességet, annyi tömérdek kincset, mint ott
314 III, 19 | mire is költsön az ember annyi rengeteg pénzt?~A krumplicukor
315 III, 24 | tudom, elküldték-e, - de annyi bizonyos, hogy a vármegyének (
316 III, 24 | rabolt-e, nem tudom, hanem annyi bizonyos, hogy az ábrázata
317 III, 27 | Szerzett négy év alatt annyi illatos levelet, hogy odahaza
318 III, 28 | szegénykét?~De nem volt bennem annyi keresztényi erõ és bátorság!~
319 III, 32 | tanácsolja.~- Ez még nem annyi.~- Maga nagyon kötekedõ,
320 III, 42 | kilenc órakor.~- Tyüh, hát annyi ideje már annak? Nem hittem
321 III, 42 | papirosok; ahány papiros, annyi ember, amiket aztán beiktatnak,
322 III, 44 | kocsisunk is kétségbeesett, annyi tudomány azonban mégis maradt
323 III, 46 | Komár Mihályék rétjérõl, hol annyi a magvas, mint a marmancs,
324 III, 46 | óráig járták a réteket, ahol annyi látnivaló van: füvek, virágok,
325 III, 48 | bolonddá az öregapját! Hiszen annyi bicskát talán nem is lehet
326 III, 48 | prezentbe… Azt megteszem, hanem annyi töméntelent… Ej, hát úgy
327 III, 50 | cipõket. Gyönyörû lábacskák, annyi bizonyos.~A rigó elfüttyentette
328 III, 51 | nem igaz, ki tudhatná, de annyi tény, hogy Toldi Miklós
329 III, 51 | tovább hálaistennek), de annyi áll, hogy Toldi a királyra
330 III, 56 | hangon felelgetett neki, s annyi szemrehányás volt a szemeiben,
331 III, 56 | szemrehányás volt a szemeiben, annyi bánat, hogy a néni elfordult,
332 III, 57 | a tajték folyt. Még volt annyi öntudata, hogy kivette a
333 III, 57 | veszett emberben még volt annyi önmegtartás, hogy kikiáltott
334 III, 62 | ha még megvan, s átadja annyi darabban, amennyiben megvan.
335 III, 63 | félelmökben?~Ahogy volt, úgy volt, annyi bizonyos, hogy a szép Borbála
336 III, 63 | talán az alján van.~- Hiszen annyi embert eskettem már én meg
337 III, 66 | mit ne mondjak, hiszen annyi légyottot olvastak már önök
338 III, 71 | Egyetlen makula nem sok, de annyi se volt az õ jellemén s
339 III, 72 | Volt-e rajta arany? Nem azon, annyi se, mint szombaton a korcsmárosnén!
340 III, 72 | is öregednék meg, mikor annyi a pénze, mint a kavics?~
341 III, 73 | rendeljen ki még egyszer annyi zsandárt. Hat csak elfogja,
342 III, 73 | öblös tintatartót, melybõl annyi vizsgálati jegyzõkönyv nyerte
343 III, 74 | csapta.~- Ennek valamikor annyi pénze volt - mondták a járókelõk -,
344 III, 75 | és beszélje el, hol volt annyi ideig?~- Hát ott voltam.
345 III, 76 | poentírozza megjegyzéseit. S annyi mindenfélét tud elmondani
346 III, 78 | asztallal várták mindenütt.~Annyi államférfiúi belátás kultuszminiszterünkben
347 III, 81 | hetedik faluban, egy ember annyi kecsketejet ivott, hogy
348 III, 83 | hogy mivel tölti napjait: »Annyi, de annyi bajunk van az
349 III, 83 | tölti napjait: »Annyi, de annyi bajunk van az új szakácsnéval,
350 III, 91 | nélkül töltötte a csészébe. Annyi, de annyi kedély volt ebben,
351 III, 91 | töltötte a csészébe. Annyi, de annyi kedély volt ebben, hogy
352 III, 92 | kocsmahelyiségekbe, ahol annyi kedélyes órát töltöttünk.
353 III, 95 | Furcsán jutottam hozzá, annyi tény. De végre is az enyém…
354 III, 100| kenyeres pajtások, s épp annyi idõ óta nem láttuk egymást.
355 III, 102| kifizetni a pártadósságot, mely annyi nyugtalanságot okozott a
356 III, 107| Nincs annak az embernek annyi lelke sem, mint a körmöm
357 III, 109| már ez csak »forma« volt. Annyi már a mandátum, mintha a
358 III, 110| viszont istentelenség, hogy annyi ember szenvedjen egynek
359 III, 111| valami egyiptomi csapást, de annyi ereje még sincs, hogy a
360 III, 114| Máli néni hangja! - csak annyi ideje volt, hogy a kapát
361 III, 115| imádságot rebegett. Õ, aki annyi folyamodást dob el kedvezõtlen
362 III, 115| csapatvezérben, Halápi Imrében volt annyi vakmerõség, hogy odaállt
363 III, 119| históriában elég kútforrás.~Annyi azonban bizonyosnak látszik,
364 III, 124| jelöltek. Hja, ahány bukás, annyi történet! Ki győzné azt
365 III, 127| de miért okoz ön magának annyi kiadást? Még el sem hervadt
366 III, 135| kisasszonyokról, kik nekem annyi örömet okoztak. Mert valahányszor
367 III, 138| cimborám.~Jó dobásai vannak annyi bizonyos, mindig elölről
368 III, 138| senki, kinek van igaza? Annyi bizonyos, hogy az apám már
369 III, 138| Énbennem? Nincs énnekem annyi bajom sem, mint a ma született
370 III, 139| csak azt, hogy neki egyszer annyi pénze legyen, amennyi három
371 III, 142| mindig azt felelte, hogy annyi dolga van, miszerint nem
372 III, 144| aki fölemelje.~- Akkor hát annyi ez a könyv az emberekre
373 III, 144| is lenne.~- No, nem éppen annyi: mert, ha a Szent-György
374 III, 144| hadd hozatna az ördögeivel annyi pénzt, hogy kifizetnõk vele
375 III, 148| kísértetekben mindekkoráig volt annyi illedelem, hogy az ablakot
376 III, 148| tudják a termékeny fantáziák.~Annyi bizonyos, hogy e nyáron
377 III, 148| észjárását lehetetlen kitudni), annyi bizonyos, nagyon óvatosan,
378 III, 148| hol volt a tekintetes úr annyi ideig?~- Bizony magam sem
379 III, 148| meglátom, mit fogok tehetni. Annyi bizonyos, hogy ezen még
380 IV, 2 | szenvedélyesen szeretett kártyázni, s annyi adósságot csinált, hogy
381 IV, 8 | Megél az itt köztünk, hacsak annyi esze van is, mint amennyi
382 IV, 9 | közigazgatási eszköz vala, annyi volt az akasztani való,
383 IV, 15 | meg vagy késõbben?~Hisz annyi száz ember mondta rá határozottan,
384 IV, 16 | Kazuvich azt felelte kurtán:~»Annyi bajom van nekem, asszonyom,
385 IV, 17 | harminchárom krajcár…~- Annyi - teszi hozzá jámbor képpel -,
386 IV, 17 | Csomák Gergely:~- Mit? Nekem annyi becsületem sincs? Nekem
387 IV, 18 | hátha közte lesz?« »Már annyi sok pénz közt bizonyosan
388 IV, 20 | korona méltányolta, hogy volt annyi eszem, elmozdulni Tiszának
389 IV, 24 | isten ennek a megmondhatója.~Annyi azonban bizonyos, hogy ezt
390 IV, 39 | hogy ilyen füve van, s hogy annyi jót tehetett vele az embereknek.~
391 IV, 45 | öltöztetik. Pedig hát furcsa, aki annyi ezüstgombos mándlit varrt
392 IV, 45 | ki! Nincs ott lelkem erdõ annyi sem, mint a tenyerem. Azaz
393 IV, 45 | odafent a felhõk között. Az annyi, mintha nem volna. Elindultunk
394 IV, 46 | krusevicai hegydombon, ahol annyi a szikla, mint réteken a
395 IV, 47 | tesz semmit, hogy az égen annyi felhõ se volt, mint a tenyerem,
396 IV, 48 | legnagyobb parti az Alföldön, s annyi sok középkori regényt olvasott
397 IV, 50 | Ezért van hát az öregnek annyi agancs a fején.~- No, nem
398 IV, 52 | szégyenelni kellene. A festõ csak annyi, mint az orvos. Hányszor
399 IV, 53 | forint rettenetes összeg. Annyi pénz talán a király kincsesládájában
400 IV, 53 | veszedelem. Mit gondoltok, annyi pénz! Ránk támadnak, megölnek!
401 IV, 53 | kurtán.~- Mi? Tán nincsen annyi pénzük - mondá a gazda fejvakarva. -
402 IV, 53 | Az öregapámnak sem volt annyi pénze.~- Hát nem veszi meg
403 IV, 58 | a pénz?~- Hol vennénk mi annyi pénzt?~- Minek ajánlották
404 IV, 65 | legrövidebb eljárást vettük, annyi idõ telt ebbe, hogy azóta
405 IV, 69 | látszik, zsenírozta, hogy annyi nagy háza van. Sohasem láttam
406 IV, 69 | a vézna termet, melyben annyi az összhang és báj! Ó, be
407 IV, 77 | a főügyész kérdéseire, s annyi lírai lágyság volt a hangjában,
408 IV, 77 | Ejnye, ejnye, pedig már annyi kiadásom volt az idén, hogy
409 IV, 83 | selyemfüggönyök: nem volt már elõttem annyi becsülete a grófi állapotnak,
410 IV, 85 | aki fölemelje.~- Akkor hát annyi ez a könyv az emberekre
411 IV, 85 | is lenne.~- No, nem éppen annyi; mert ha a Szent-György
412 IV, 88 | félig-meddig. Hiszen, én istenem, annyi szegény báró van már a világon.~
413 IV, 90 | díszebédnél, de persze csak annyi; hogy a hosszú toasztok
414 IV, 91 | magam szereztem, éppen annyi, hogy nyugodtan, szépen
415 IV, 97 | Egy uncia vér nem sok, de annyi sincs bennem, ami ne volna
416 IV, 97 | nem is könnyû dolog, mert annyi ott a hófúvás, hegyszakadék,
417 IV, 97 | eltûnésérõl van szó. Egy élet. S annyi terhelõ körülmény.~- És
418 IV, 100| meglátom. Kétfelé szakítom, annyi bizonyos.~- Legjobb volna
419 IV, 101| törülköztek. Pénzük meg annyi volt, hogy a tizedrészét
420 IV, 101| azokba a termekbe, hova annyi édes reménnyel lépett egykoron
421 IV, 102| híres Hodzsájánál, akinek annyi pajzán tréfát, annyi virgonc
422 IV, 102| akinek annyi pajzán tréfát, annyi virgonc ötletet tulajdonítanak
423 IV, 102| született, nem tudni, hanem annyi bizonyos, hogy Uzonban lakott
424 IV, 104| vagy csak felhasználta.~Annyi bizonyos, hogy nagy súlyt
425 IV, 106| lángész kell ahhoz, hogy annyi szerszám közt eligazodjék.~
426 IV, 111| olyan nagy baj az, hiszen annyi becsület úgyis mindenikben
427 IV, 114| teljesen ép és lakható. Annyi érdekes alakzat, oly meglepõen
428 IV, 115| összegnek a kivetésében annyi komikum és változatosság
429 IV, 115| csomagban, de volt benne annyi óvatosság, hogy a szállítólevélre
430 IV, 115| Szondy Gyurka, akirõl én annyi verset írtam fiatal koromban,
431 IV, 117| valami termésem. De szúnyog annyi termett a kiöntött réteken,
432 IV, 117| az?~- Dehogy. Nincs annak annyi hatalma se, mint egy csirkének.~-
433 IV, 121| feleletei, az elmezavar annyi száz jele.~Hazaszaladtam,
434 IV, 127| bűnhődése -~Nyitra megyében annyi a vár, hogy még ma is hemzsegnek
435 IV, 127| egyik megyében sem volt annyi várnak alkalmas hely, mint
436 IV, 127| története se lenne, mint annyi másnak, ha véletlenül belé
437 IV, 127| van itt bõven s azonfelül annyi szép asszony, hogy Prágában
438 IV, 127| uramnak, aki a XIII. században annyi pénzt talált a Krasznahorka
439 IV, 127| vissza nem veheti többé.~- Annyi aranyat adok érte, amennyit
440 IV, 127| Beckó.~- Mit adsz érte?~- Annyi aranyat, amennyit te magad
441 IV, 127| Íme a nagy terem, ahol annyi nevezetes országgyûlés folyt
442 IV, 127| vezér…~- Mindent belátok. Annyi aranyat kapsz, amennyi a
443 IV, 127| megkapod. Azt ígértem, hogy annyi aranyat kapsz, amennyi a
444 IV, 127| tudományokból is vett ki annyi részt, amennyit akkor a
445 IV, 128| mire van nekem tehetségem. Annyi bizonyos, hogy ez a cím
446 IV, 128| én értek.~Károlyban volt annyi szellem és taktika, hogy
447 IV, 128| orra, mint azé, fölfelé. Annyi, mint a fodorminta, beleszerettem
448 IV, 137| herbateát fõzünk belõle, annyi mint szentírás, hogy kigyógyul.
449 IV, 139| elgondolkozva. - Harmadéve éppen annyi honvéd volt, mint ahány
450 IV, 139| állunk. Most körülbelül annyi van, mint az isaszegi csata
451 IV, 139| kék barlangban nem hever annyi kincs, annyi drágakõ, mint
452 IV, 139| barlangban nem hever annyi kincs, annyi drágakõ, mint szétszórva
453 IV, 140| csevegést folytattunk éspedig annyi eredménnyel, hogy minden
454 IV, 140| udvariasság mind nem ért semmit. Annyi hatással sem volt a szép
455 IV, 140| Bolond história lesz ez, annyi igaz.~És én is kiültem az
456 IV, 145| nem került még horogra. Annyi bizonyos, hogy kétes jellem
457 IV, 146| felelte:~- Katonás asszony, annyi bizonyos. Kár, hogy egészen
458 IV, 147| gyufatartóhoz: volt még bennem annyi lélekjelenlét, hogy meggyújtottam
459 IV, 149| fölszáll, ahány font bocskor, annyi font arany. Mások azt találgatták,
460 IV, 150| zavarral kérdé:~- Valóban annyi volna a szenvedett kár?~-
461 IV, 150| Higgyétek, ilyesmi lesz. A város annyi pénzt nyomathat, amennyi
462 IV, 152| legyen benne, az enyém is annyi.~Élénk beszélgetésbe eredtek,
463 IV, 152| paraszt a fejével bólintott:~- Annyi, annyi! És te hogy árulod
464 IV, 152| fejével bólintott:~- Annyi, annyi! És te hogy árulod a tiedet?~
465 IV, 152| Ah, istenem, az ember annyi minden iránt érdeklõdik.
466 IV, 152| fizetésedet. Reggel már annyi pénzed lesz, mint a rög.
|