1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9500 | 9501-10000 | 10001-10500 | 10501-11000 | 11001-11500 | 11501-12000 | 12001-12500 | 12501-13000 | 13001-13500 | 13501-13958
bold = Main text
Rész, Fejezet grey = Comment text
13501 IV, 140 | tudvalevőleg elsősorban is az elő- meg az utószezont
13502 IV, 140 | egymás után tizennégyszer is ásítani.~Engem leginkább
13503 IV, 140 | szalmakalapot, és azt viselte. Ma is mernék fogadni arra, hogy
13504 IV, 140 | Pedig hát, hogy tovább is őszinte legyek, könnyen
13505 IV, 140 | volt más, mint az, hogy én is terhére vagyok.~Egy alkalommal
13506 IV, 140 | velem. Elmondta, hogy õ is hozott magával két ilyen
13507 IV, 140 | volna egy kereskedésben is. Valami kicsit fölmelegedett,
13508 IV, 140 | bemutatott kalapokat, föl is próbálva egy-kettõt futólag,
13509 IV, 140 | s az a pillanatnyi derû is, amely a mutogatás közben
13510 IV, 140 | ki, és olykor-olykor láza is volt. Erõsen fogyott, halaványodott,
13511 IV, 140 | fenyvesekben gyönyörködött, és nem is ragadta el a regényes vidék.
13512 IV, 140 | dolgot. De némileg komikusnak is, mert eközben az orvos kötelességének
13513 IV, 140 | fickó, aki fuvola nélkül is, meg szemforgatás nélkül
13514 IV, 140 | meg szemforgatás nélkül is boldogul.~Bolond história
13515 IV, 140 | lesz ez, annyi igaz.~És én is kiültem az erkélyre, és
13516 IV, 140 | kiültem az erkélyre, és én is szemem elé biggyesztettem
13517 IV, 140 | fordult, s ha lassan döcögve is, közeledett felénk. Mikor
13518 IV, 140 | csukott, kifejezéstelen szeme is elragadott, pedig hát akkor
13519 IV, 140 | elõtt, már ott álltam én is, hogy hadd nézzek a szemébe
13520 IV, 141 | öntötte el alakját. Akkor is képviselõ volt, nagy szónoklatokat
13521 IV, 141 | kollégák szekerét, amelyen õ is rajta ült elõbb. (Azért
13522 IV, 141 | rajta ült elõbb. (Azért is ritka az olyan, aki a szekérrõl
13523 IV, 141 | kísérgetik.~Egyszer azután ezek is kezdenek elmaradozni.~Pedig
13524 IV, 141 | kocsizörgést a háta mögött; hangja is elgyengült, elvesz a Ház-beli
13525 IV, 141 | ha felszólal. De minek is beszél! mi az ördögöt akar
13526 IV, 141 | kedvetlenül morogják:~- De minek is jön már az öreg a Házba?
13527 IV, 142 | esete.~Gyerekkoromban magam is láttam a Plutót. Nagy, tizenhat
13528 IV, 142 | kérdezték még a bírói székrõl is.~- Ezer forintos ló! - mondogatták
13529 IV, 142 | tették.~Sokszor két napra is bezárkózott kis vityillójába,
13530 IV, 142 | Luca-napkor délben már egy lovat is vezetett a váluhoz, »akármi
13531 IV, 142 | tõle ingyen. Mert hát végre is hol vette, kitõl vette és
13532 IV, 142 | Mihályt iziben s még ma is megvan, sokszor volt kezemben
13533 IV, 142 | áldjon meg, édes fiam, de meg is fog áldani; hanem egyet
13534 IV, 142 | még nem látott olyat.~El is felejtettem a dolgot egyelõre,
13535 IV, 142 | elõtt halt meg. A lovak is ugyanazok; a szürke Beta,
13536 IV, 142 | Veszteg maradtam s a vasborona is úgy szaladt rajtam át, mint
13537 IV, 142 | indulj!«~A pajtások hangját is felösmertem. Gernye Laci
13538 IV, 142 | mikor az asszony szeme is fényesre köszörülõdik a
13539 IV, 142 | mogorván egy zsákon Erzsók is az õröltetõk közt.~Klamarik
13540 IV, 142 | kérem, mert ha rab volt is Pávai Gergely, azért becsületes
13541 IV, 142 | gyerek tudja már azt. Magam is élõ szememmel láttam…~-
13542 IV, 142 | Klamarik küld zsandárt kettõt is, de hiába küldi; az egyik
13543 IV, 142 | be magával Pávai Gergelyt is.~- Menj ezzel az írással,
13544 IV, 142 | kolosszális egy bolondság, tudnak is a hollók beszélni, aztán
13545 IV, 142 | hát mi tagadás, az õ keze is benne volt a revolúcióban,
13546 IV, 142 | zsebébõl.~- Nini, még itt is van egy idézés a megyéhez
13547 IV, 142 | s amit eddig tettek, azt is bánni kezdték, úgyhogy a
13548 IV, 142 | nagyobbfajta bûnösöknél is. A vizsgálat csak úgy propter
13549 IV, 142 | a szegény teremtés. (Be is fogott hirtelen, de a fiához
13550 IV, 142 | simogatva:~- Hát már nekem ezért is megint ülnöm kell.~Hanem
13551 IV, 142 | dolog, ha a hatalmas Kelemen is kivette belõle a lábát.
13552 IV, 142 | játékban, semmi kétség, nem is egy ördög dolgozik a Plutó
13553 IV, 142 | rékási bíró leköszönése is nyilván az õ mûve.~Hiába
13554 IV, 142 | Hátha csakugyan van ördög is.~Napokig töprengett, analizálta
13555 IV, 142 | miszticizmussal veszi körül lovát is, magát is. Sokféle zsírral
13556 IV, 142 | veszi körül lovát is, magát is. Sokféle zsírral van egy-egy
13557 IV, 142 | alatt. Minden, minden. Mi is van még, mi is van? Igen,
13558 IV, 142 | minden. Mi is van még, mi is van? Igen, a hollók beszélgetése. (
13559 IV, 142 | forintba, hogy a birhami erdõt is csak az a skribler indította
13560 IV, 142 | babonával. És Klamarik úr meg is próbálná, ha nem éppen az
13561 IV, 142 | reszketett a gondolatra is, hogy a Plutót megpillanthatná;
13562 IV, 142 | Kelement, ha a föld alatt van is s nyugtassa meg a Pávai-ügy
13563 IV, 142 | Csehországba.~- Ejh, ostobaság! Oda is eljöhet a Plutó. Mást gondoljon
13564 IV, 142 | természete Plutóhoz húz - maga is az ördögé, amice. Legelõször
13565 IV, 142 | ördögé, amice. Legelõször is arra gondol, hogy én távozzam,
13566 IV, 142 | falu. A legokosabb emberek is csak azt mondták vállvonogatva: »
13567 IV, 142 | ellen való intézkedések« is.~Az elöljáróság nagy dolgokat
13568 IV, 142 | hangzott a »hüm«, de a »helyes« is. (»Hja, az ilyesmi költséggel
13569 IV, 142 | beleelõlegezték a saját véleményüket is.~- Meg kell õket égetni,
13570 IV, 142 | ellenzékeskedõ Hamu Kristóf is, csupán azt jegyezvén meg,
13571 IV, 142 | szabadkai vásár, amikor is mezõbíró uram felcihelõdvén
13572 IV, 142 | említésre méltó azután nem is történt, egész Szabadkáig.
13573 IV, 142 | egész Szabadkáig. S ott is jól ment minden. Tetszett
13574 IV, 142 | megbolondultak érte, mondta is nem egyik: »Érdemes volna,
13575 IV, 142 | láthatáron: õkegyelmeik meg is látták (mert hiába az összes
13576 IV, 142 | a rozsdás királyfi, ott is nagy lakomát adott az öreg
13577 IV, 142 | eső esett, de különben is messze van Rékás Szabadkától,
13578 IV, 142 | Hasonlóképpen kegyelmednek is, Jászai uram.~S gonosz mosoly
13579 IV, 142 | van.~- Talán már láttad is? - kérdé hüledezve a mezõbíró.~-
13580 IV, 142 | jól végeztünk. Vásárfiát is hoztam, mindjárt is átadom
13581 IV, 142 | Vásárfiát is hoztam, mindjárt is átadom a gazdának.~S ezzel
13582 IV, 142 | Gyurka.~De a harangok nélkül is gyûlt a nép. Villámgyorsan
13583 IV, 142 | hízelgõ szavak mézével is kenegették õt is, Pataki
13584 IV, 142 | mézével is kenegették õt is, Pataki Erzsébetet is. Mert
13585 IV, 142 | õt is, Pataki Erzsébetet is. Mert még az ördög is imponál,
13586 IV, 142 | Erzsébetet is. Mert még az ördög is imponál, ha egész, ha valódi
13587 IV, 142 | Nemsokára elõjött Kelemen István is. Kevélyen lóbázta magát
13588 IV, 142 | Plutó itt van megint! Végre is - folytatá a tanácshoz tartozó
13589 IV, 142 | erre az Ács Józsi nyelve is megeredt; õ is észrevett
13590 IV, 142 | Józsi nyelve is megeredt; õ is észrevett valamit.~- A molnár
13591 IV, 142 | A sarkantyúja pengésében is volt valami borzalmas, kísérteties.
13592 IV, 142 | vékonyabban.~- Hüm, hát sarkantyú is volt a csizmáján? - kérdé
13593 IV, 142 | pénzért, de nõi ruhában.~- El is jön, de mindjárt. Kerít
13594 IV, 142 | vadméhek és a bogarak ide is eljönnek. Nem kevélyek ezek,
13595 IV, 142 | Nem kevélyek ezek, nem is válogatók. Egy-egy fénylõ
13596 IV, 142 | elmarad egy) a boldogultak is megtisztulnak.~Úgy, úgy,
13597 IV, 142 | István márványos sírkeresztje is. Még õ is meghalt. Éppúgy
13598 IV, 142 | márványos sírkeresztje is. Még õ is meghalt. Éppúgy meghalt,
13599 IV, 142 | hozzá folytonosan…~De hát mi is lett a Plutóból?~Híres lett,
13600 IV, 142 | morvaországi birtokomra.~A bíró is váltig biztatta ravasz mosollyal.~-
13601 IV, 142 | Majd megjön az ideje annak is, méltóságos uram.~S már-már
13602 IV, 142 | Nem, az lehetetlen! Ej, ne is feszegessük a dolgot. Ne
13603 IV, 142 | feszegessük a dolgot. Ne is beszéljünk többet róla -
13604 IV, 142 | Krisztus -, mert még elõ is kerülhet.~Kavargó fekete
13605 IV, 142 | kényszeríti a kalászt, s ha nõ is a fû ott, bárány nem eheti,
13606 IV, 143 | fiatal ember volt Boér Antal is, sõt még gyerek is volt,
13607 IV, 143 | Antal is, sõt még gyerek is volt, vagy ebben a században,
13608 IV, 143 | megnyitásnál korelnöke s azóta is mindig korelnök, sõt (ellenkezõleg
13609 IV, 143 | képviselõvé az öregúr, azt is érdemes meghallgatni, s
13610 IV, 143 | meghallgatni, s azt én el is tudom mondani.~A hatvanas
13611 IV, 143 | aki, ha térdig koptatja is lábát, nem nyugszik, míg
13612 IV, 143 | csendes Gyergyóba. Az egyik is hozta, a másik is hozta.
13613 IV, 143 | egyik is hozta, a másik is hozta. Hol itt gyúlt ki,
13614 IV, 144 | tegyünk a lovacskák füleire is!), a magvából pedig golyó
13615 IV, 144 | A nyerges ló, Marci maga is beállt vadásznak, de a rudas,
13616 IV, 144 | Mert akkor villámlik is. Oh, szép a világ, bátyika.
13617 IV, 144 | látni, ha csak egy kicsit is. Oh, be szép a világ!~-
13618 IV, 144 | falut elboríthat s éjjel is bevilágítja a mennyboltot,
13619 IV, 144 | még az oktalan állatok is remegve húzódván a félszerekbe,
13620 IV, 144 | poronttyal? Vagy az anyja is élne, vagy ez se született
13621 IV, 144 | született volna.~Még az Istennel is pörölt, az öklével fenyegetve:~-
13622 IV, 144 | dirigálni ezt a világot, abba is hagyhatnád, én öreg Istenem!
13623 IV, 144 | hátha még valami hasznát is veheti ott fent; itt egészen
13624 IV, 144 | Mihály, ha egy kicsit segít is az Istennek.~A csecsemõt
13625 IV, 144 | mosolyogni.~De a Marcika is ragaszkodott az élethez.
13626 IV, 144 | megállította a gyermeksírás; nekik is van otthon kicsikéjük -
13627 IV, 144 | otthon kicsikéjük - talán az is sír most; hamar átértették
13628 IV, 144 | dologtalan gyerkõc vagy aggastyán is elég akadt, aki unalomból
13629 IV, 144 | jobbra-balra, még tán dúdolt is hozzá valami altató dalt.
13630 IV, 144 | kérdem tõle.~A gyerekeknek is az volt az elsõ szavuk: »
13631 IV, 144 | fûre. Alkalmasint már meg is halt. Az imént, mikor néztem,
13632 IV, 144 | Hozok nektek akár tízet is.~- Nekünk a Marci kell -
13633 IV, 144 | László. - Azon már nyereg is van!~- Úgy! Neked a Marci
13634 IV, 144 | köszönteni hozzám s még evett is, de mennyit! Szabadjára
13635 IV, 145 | sem tudott. Üres szóbeszéd is lehet. Allah lát csak a
13636 IV, 145 | talán jobban. Hanem szép is volt ez a Rim. Karcsú, délceg
13637 IV, 145 | amellett oly gyors futó is volt, hogy szinte röpülni
13638 IV, 145 | aztán így szólt:~- Magam is belátom, hogy tested nem
13639 IV, 145 | lábamat. Jó lélek, bárki légy is, Allah nevében segíts rajtam,
13640 IV, 145 | leszállt az este, éjjel is ott maradt az ismeretlen
13641 IV, 145 | neszre fölébredt Abdallah is:~- Talán vizet akarsz inni,
13642 IV, 145 | egy kicsit. Állj meg te is s messzirõl mondd meg mit
13643 IV, 145 | ne mondd el senkinek. Én is hallgatni fogok vele, mint
13644 IV, 145 | kitudódik, a jó emberek is elvesztik a kedvüket a jótékonyság
13645 IV, 146 | furcsák. Az író - különben is azt szeretik önök mondani -
13646 IV, 146 | van. Igen, az õ szerelme is másforma.~De ne legyenek
13647 IV, 146 | maguk a lap munkatársai is beleugranak a levelezésbe.~
13648 IV, 146 | volt lépnek ez az egy sor is: »Egy fiatal költõ levelezésbe
13649 IV, 146 | költõvel s mindjárt fecseg is ízelítõnek vagy három oldalnyit
13650 IV, 146 | címezve. A leány igazi neve is megkerült már.~Eleinte mindég
13651 IV, 146 | anyjával. Vagy hogy itt is van már. Légyottom van délután.
13652 IV, 146 | délután. Akarod, hogy neked is bemutassam?~Barátságosan
13653 IV, 146 | szegfû lesz, az õ hajában is egy piros szegfû, a kalapján
13654 IV, 146 | anyjával, s a társas kocsira mi is felülhetünk. A többi aztán
13655 IV, 146 | omnibuszra fognak ülni, még magam is. De ez idõk elmúltak. Az
13656 IV, 146 | tartanak; a piros szegfû is ott van a hajában.~Valóban,
13657 IV, 146 | piroslott a szegfû. De nem is piroslott aztán más. Bágyadt,
13658 IV, 146 | szemekkel. Egyéb szép nem is volt rajta.~Felültek az
13659 IV, 146 | Felültek az omnibuszba; mi is felugrottunk utánuk. Gyula
13660 IV, 146 | A tréfás kedélyû Korongi is felült, de a hatodik ember
13661 IV, 146 | ki hozta, de arra a hitet is leteszem, hogy a tarka ló
13662 IV, 146 | aprópénzt, de aztán maga is okosabbnak látta nevetésre
13663 IV, 146 | mint a fáklya.~A színésznek is tetszett a kis intermezzo,
13664 IV, 146 | azt a kis aranyos sugarat is levette, ami a feje fölött
13665 IV, 146 | helyén s talán keresztet is vet magán, ha e percben
13666 IV, 146 | ugrott le a bakról:~- Ilyesmi is csak velem történik!~- Jaj,
13667 IV, 146 | fülét vakarta.~- Ilyesmi is csak énvelem történik -
13668 IV, 146 | felemelte a szoknyáit, ki is csillant formás bokája egy
13669 IV, 146 | volt. Még a paradicsomban is arra gondol, hogy milyen
13670 IV, 146 | Csitt, liba, ne gágogj! Te is a magad lábán járhatnál.
13671 IV, 146 | lábán járhatnál. De neked is lovag kell. Ez az a híres
13672 IV, 146 | jönni a magam emberségébõl is.~Felgyûrte fekete selyemszoknyáját
13673 IV, 146 | levelek jönnek-mennek, a napok is jönnek-mennek. Mindig úgy
13674 IV, 146 | az aradi.~- Akit még nem is láttál, te bolond.~- De
13675 IV, 146 | mikor szeretem.~- Hiszen ezt is szeretted.~- Mert azt hittem,
13676 IV, 146 | fogy a világon. A szerelem is fogy. A föld melege is fogy.
13677 IV, 146 | szerelem is fogy. A föld melege is fogy. Még a bolondok is
13678 IV, 146 | is fogy. Még a bolondok is fogynak. De miközöttünk,
13679 IV, 147 | Ezt a delphibeli üzenetet is legott megértették az írástudók
13680 IV, 147 | Tõlük való a jószágunk is. Most a Wrbovszkyakat hordja
13681 IV, 147 | tyúkokat? Nos aztán? Hát azok is laktak benne.~- Szamár vagy,
13682 IV, 147 | nagy úrnak még a holta után is tesznek a szájába ilyet,
13683 IV, 147 | Az Illésházyak, Vilóczyak is mind repkával vannak eltemetve.
13684 IV, 147 | tudtad. Biz isten, már ezért is érdemes volt idejönni.~A
13685 IV, 147 | néhol a falak repedésein is besüvített. Az érckakas,
13686 IV, 147 | járandóságért?~- Mert õ is leszavaztatja a holt lelkeket.~-
13687 IV, 147 | leszavaznak nálunk a holtak is. Ezek teszik ki a többséget.~-
13688 IV, 147 | furcsa! Hogy egy holt kortest is foglalkoztassunk.~- Pedig
13689 IV, 147 | igazán szavaztak rám holtak is?~- Becsületemre mondom.
13690 IV, 147 | Mintegy háromszázan.~- Nem is sok! A holt kortes elég
13691 IV, 147 | volt és az marad holta után is.~Itthon Pesten azonban kinevettek
13692 IV, 148 | nõttek a földbõl. De minek is lett volna a fû? A kaszák
13693 IV, 148 | nagy nemzeti harc alatt is. Debernek kis falucska messze
13694 IV, 148 | szégyenled magadat?~- Itthon is kell a férfi - védekezett
13695 IV, 148 | akart menni.~- Hiszen én is el tudom már sütni a puskát.~-
13696 IV, 148 | háborúnk ezekkel máskor is!~Messze a csataterektõl
13697 IV, 148 | Messze a csataterektõl nem is valami nagyon borzalmas
13698 IV, 148 | mindenüvé, még Debernekre is kuszán, elferdítve, néha
13699 IV, 148 | fordulatok, borúra derû is, hanem úgy nyár felé kezdett
13700 IV, 148 | muszkákból még Debernekre is jutott. Egy nap ijedten
13701 IV, 148 | asszonyaink mellett.~János úr is nekimelegedett lassankint.
13702 IV, 148 | kozákoknak és a házigazda is beszédes lett. Egészen elérzékenyítették
13703 IV, 148 | katona urak, igyanak!~Ittak is emberül, közbe muszkadalokat
13704 IV, 148 | el, Jaroszláv?~János úr is közbeszólt:~- Nem eresztlek
13705 IV, 148 | sereget, ha mondom. A te lovad is fáradt, ne csábítsd hát
13706 IV, 148 | nyakát. Hadd legyen ezzel is kevesebb az ellenség.~-
13707 IV, 148 | lehet. Aztán nagy vétek is.~A tiszteletes úr is az
13708 IV, 148 | vétek is.~A tiszteletes úr is az õ pártjára állott.~-
13709 IV, 148 | le ne eshessen róla!~Úgy is lett. A magával tehetetlen
13710 IV, 148 | elõállítani«.~Ismerõsei, barátai is ijesztgették:~- Szegény
13711 IV, 148 | igaz, de csak egyet s azt is csak az udvarról a kapuig
13712 IV, 148 | Egész arca égett.~De ki is kapott otthon János úr.~-
13713 IV, 148 | tetején. Volt ez rosszabbul is, mikor a hármas halom csak
13714 IV, 148 | adót. Magának János úrnak is megtetszett ez a gondolat. »
13715 IV, 148 | dehogy fizetek!«~De most is úgy volt, mint szokott lenni
13716 IV, 148 | a neve. Még a csontjait is kihányják a sírból az unokák.~-
13717 IV, 148 | itt a császár.~Nagy ínyenc is volt Jarobitsek; szerette
13718 IV, 148 | ügyesen.~- Még a lovakat is meg fogjuk enni - biztatta
13719 IV, 148 | megesszük a Rárót és a Fecskét is.~S valóban veszedelmesen
13720 IV, 148 | Hát aztán, ha siratom is? Az én dolgom az, ha a szívem
13721 IV, 148 | az, ha a szívem megszakad is…~- De azt már nem engedem,
13722 IV, 148 | De azt meghallja idebent is…~Remegve várta a borzalmas
13723 IV, 148 | közt vagy, szeresd õket is, édes fiam. Légy kíméletes
13724 IV, 148 | anyádra, Vencel fiam.~Most is egy magyar huszár van kvártélyban
13725 IV, 148 | míg elalszik.~De végzem is levelemet, mert a huszár
13726 IV, 148 | poltúrát se fizetek. Ha azok is tûrnek, az már más. Akkor
13727 IV, 148 | tûrnek, az már más. Akkor én is tûrök. Most már megerõsödtem.
13728 IV, 149 | hát még a járása… Mondták is az irigy legények:~»Több
13729 IV, 149 | Belátta ezt talán a férje is, mert meghalt. Nástya özvegy
13730 IV, 149 | vérû, aki még a szentekre is rámosolygott, mikor vasárnap
13731 IV, 149 | rendesen egy pár csirkét is vitt a pópának, aki kedvteléssel
13732 IV, 149 | mellé tûzhessék. Mondták is az irigy fáták:~»Több szerencse
13733 IV, 149 | katonaviselt szép szál legény is hiába kérte, hiába ígérte:~-
13734 IV, 149 | még azonfelül a szuszékban is; sõt a padlásra is jutott.
13735 IV, 149 | szuszékban is; sõt a padlásra is jutott. Annyit hordtak oda
13736 IV, 149 | de annyit, hogy tán fel is ment a bocskorok ára a városban.
13737 IV, 149 | egy napon eljött a tímár is a városból: nagy vörös ember,
13738 IV, 149 | Nástya a bocskorokkal. Egyik is mondott valamit, másik is.
13739 IV, 149 | is mondott valamit, másik is. Hogy egy vén kalugyer megjósolta
13740 IV, 149 | gyérebben.~Egyszer aztán annak is vége lett. Nem jött több
13741 IV, 149 | volna, teszem azt, énrám is. Van elég bocskorom. Hátha
13742 IV, 149 | még jut abból a te lábadra is.~S lõn, hogy a Nástya bocskoraival
13743 IV, 150 | A KIRÁLYOK IS CSAK EMBEREK~1892~I. MENNYIT
13744 IV, 150 | az I. Ferenc országaira is. E hadisarc ugyanis, mint
13745 IV, 150 | magisztrátus; még éjjelenkint is gyertya égett a városházán.
13746 IV, 150 | Kozsehuba István uram) bele is bolondult - míg végre kisütötték
13747 IV, 150 | kegyelmébõl egyéb eszközök is állnak még rendelkezésünkre,
13748 IV, 150 | feliratokkal.~S azután is hetekig, hónapokig lázban
13749 IV, 150 | forgalomba tudja-e hozni. Hát mi is volna ebben lehetetlen?
13750 IV, 150 | érvényes pozsonyi bankó is az országban?«~Képzelhetni
13751 IV, 150 | nézték volna, mely elvégre is elég sikerülten adta vissza
13752 IV, 150 | És mosolyog még mai napig is, mert ma is híven õrzi a
13753 IV, 150 | még mai napig is, mert ma is híven õrzi a lojális Pozsony
13754 IV, 150 | aláírásokkal.~De még így is elég ügye-baja maradt. Elég
13755 IV, 150 | gyakornok megidéztetett, és azt is megsúgta neki az udvari
13756 IV, 150 | elfecsegett a cím, hogy a királyok is csak emberek.~Kitalálták
13757 IV, 150 | Kitalálták ezt már énelõttem is elegen, meg is mondták sokszor;
13758 IV, 150 | énelõttem is elegen, meg is mondták sokszor; de amilyen
13759 IV, 151 | kedves barátom vidámságra is fordította a »Pesti Hírlap«-
13760 IV, 151 | szoptatós dajkának; több helyre is, - mert csak az ujjamat
13761 IV, 151 | immár a humor játszi nedve is elcsöppent az én bajom felett,
13762 IV, 151 | eltûnik, elpárolog elõttem is a sok medicinaszag, s egész
13763 IV, 151 | gyomorhurut.~- De lázam is van.~- Hát az azzal jár.
13764 IV, 151 | vont.~- Eltarthat ez õszig is.~Azt már magam is tudtam
13765 IV, 151 | õszig is.~Azt már magam is tudtam a gyomorhurutokról,
13766 IV, 151 | elhaltakat még fenn a más világon is kinevetik: »Nos megromlott
13767 IV, 151 | magát, hogy még egy orvost is hívat.~Derék tudós tanár,
13768 IV, 151 | elégedettséggel.~- De az is van.~Az ijedelem verejtéke
13769 IV, 151 | gyomorhuruttal mi lesz?~Akaratlanul is elmosolyodott:~- Mire a
13770 IV, 151 | doktor -, de a tífuszba bele is halhat, ha nem vigyáz, pedig
13771 IV, 151 | között. Az már legalább is udvari tanácsos a halál-királynál.
13772 IV, 151 | baj, megnõtt belé a rangom is a háznál. Egyszerre súlyos
13773 IV, 151 | amit én hallok, hogy te meg is halhatsz?~- No, már az ugyan
13774 IV, 151 | még egy harmadik orvost is.~Mérgesen pattantam fel:~-
13775 IV, 151 | ez a nyúl itt van. Mikor is vettük csak? Május elején.
13776 IV, 151 | szorítva, és talán maga is érezte karrierje hanyatlását,
13777 IV, 151 | rémhír a gyermekszobába is elszivárgott, hogy a nyúlnak
13778 IV, 151 | fájdalmasan kiáltott fel:~- Én is vele megyek!~- Oh, dehogy
13779 IV, 151 | már nincs a háznál.«~Úgy is lett. Csendes, szelíd nyugalom
13780 IV, 151 | mindennek. Volt bûnbak. És végre is a bûnbak a fõ. Minden bajhoz
13781 IV, 151 | számodra odafönn.« (Idelenn is bíztatott effélével.)~Majd
13782 IV, 151 | gyere.« A kis János fiam is megjelenik dohányszínû bársony
13783 IV, 151 | éreztem magam. A biztonság is, hogy nincs itt már a nyúl,
13784 IV, 151 | Estefelé még látogatókat is fogadtam.~A cselédleány
13785 IV, 151 | nyulacskám!« (Õ még most is szerette.)~A kis nyúl megindult
13786 IV, 151 | nem jön többet.«~Én magam is tehát örömmel tudatom veletek,
13787 IV, 152 | sõt még a Kerepesi úton is fenyegetõ tömegek ácsorogtak.
13788 IV, 152 | szegény mamelukok ellen is. Az utcákon gyakran voltunk
13789 IV, 152 | jártak-keltek a városban.~Én magam is jól leeresztettem a zöld
13790 IV, 152 | jöttem. No, hát csak azért is dongó. Most már éppen azért
13791 IV, 152 | dongó. Most már éppen azért is németnek nevelem ezt a gyereket.
13792 IV, 152 | Ha ti kötekedtek, hát én is kötekszem.~Azon mérgesen
13793 IV, 152 | a pesztonkát; szakácsnét is németet fogadtunk a házhoz,
13794 IV, 152 | magyarul szólni hozzá. De nem is lehetett, mert nem tudtak.
13795 IV, 152 | hozattam melléje, s én magam is törtem a német nyelvet a
13796 IV, 152 | lenne a nyelve, már két éves is volt, járni, szaladgálni
13797 IV, 152 | pesztonka neve volt Pepi.) Azt is nehezen, akadozva, szinte
13798 IV, 152 | pedig, hallja sógor, maga is gyászba borulhat. Mert az
13799 IV, 152 | nagyszerû dolog ez?~Az anyja is kibékült lassan-lassan.
13800 IV, 152 | kibékült lassan-lassan. Végre is nem árt neki, úgy lesz késõbb
13801 IV, 152 | kacaghat rajta.~- Ej, nem is nevetnénk - szoktam mondani -,
13802 IV, 152 | pillantásával, még az ágy alá is benézett: nem-e onnan szólt
13803 IV, 152 | tûz-szikra. Német ennek a lelke is - gondoltam magamban -,
13804 IV, 152 | bármennyire német gyerek volt is, egyszer csak odajött az
13805 IV, 152 | odajött az õ kis ágyacskájához is a magyar gyerekek kaszása,
13806 IV, 152 | neki elég játéka, különb is?~De csak elõ kellett szedni
13807 IV, 152 | világ. Csak a lehetõség is összeszorítja a szívemet.
13808 IV, 152 | útban van a Csáky-gyerek is, a német tudományával együtt.
13809 IV, 152 | istenem! Hát tetõled ez is kitelhetik?~…Elkéri a János
13810 IV, 152 | az utolsó napon, még most is ott fityeg. A lovacska sörényét
13811 IV, 152 | miközben kitört belõle is, ami már az én fantasztikus
13812 IV, 152 | beszéljen bolondokat!~De mert én is hasonló kedélyállapotban
13813 IV, 152 | elkeserítettem. Hogy nem is beszélhetnének a testvérkék
13814 IV, 152 | hogy Jánoska talán nem is vállalná a Bercikét: »Ugyan
13815 IV, 152 | az asszonyt, de magamat is végképp kétségbeejtettem.
13816 IV, 152 | a városon fényes nappal is, egy-egy hang üt meg az
13817 IV, 152 | gondolom, hogy már akkor is tudtam, mikor kicsi voltam.~-
13818 IV, 152 | te bolondom, hiszen most is kicsike vagy!~- De mikor
13819 IV, 152 | mint egy mákszem. Már akkor is tudtam. Úgy kell annak lenni,
13820 IV, 152 | ha fekete lúdak nevelik is.~De a költségem nem veszett
13821 IV, 152 | és talán egy külön isten is. Egy csodálatos mag a lélekben,
13822 IV, 152 | ha sziklát hempergetnek is rá. Magyarok! Minden összeomolhat,
13823 IV, 152 | párja a hülyeségben, úgy is nevezték csak rövidesen »
13824 IV, 152 | kettejöknek.~- Hiszen az olló is két ágból áll - szokta mondogatni
13825 IV, 152 | mégis jól vág együtt!~Akadt is olyan legény, aminõt õ gondolt.
13826 IV, 152 | ilyen gyors felfogású. Nem is emlegették becsületes nevén,
13827 IV, 152 | tartották okosnak? Hát tudom is én! Néha az ilyesmit nehéz
13828 IV, 152 | mint ahogy megfordítva is, ostoba marad, akit a világ
13829 IV, 152 | Ferenc szemöldökéig érne is föl.~Egy szó mint száz,
13830 IV, 152 | beljebb-beljebb. Hiszen a Rothschildék is valahogy így csinálták!~-
13831 IV, 152 | almákkal? Abban az esetben is megeszi õket valaki. Nos
13832 IV, 152 | világos. Ha nem adom el, akkor is megeszik, ha eladom is megeszik,
13833 IV, 152 | akkor is megeszik, ha eladom is megeszik, ennélfogva ha
13834 IV, 152 | nagyorrú paraszt.~- Kend is almákat hozott, bácsi?~-
13835 IV, 152 | ne legyen benne, az enyém is annyi.~Élénk beszélgetésbe
13836 IV, 152 | kell, öregem, hogy az idõ is pénz. S ha olcsóbban eresztem
13837 IV, 152 | mellettük. Egyik-másik meg is kérdezte: »Hogy az alma,
13838 IV, 152 | számítgattak, hogy az este is rájok borult. Belezavarodtak,
13839 IV, 152 | maga krajcárját, utoljára is elmentek a vásárbíróhoz,
13840 IV, 152 | pört indítottak, az egyik is, a másik is meg akarván
13841 IV, 152 | indítottak, az egyik is, a másik is meg akarván mutatni, hogy
13842 IV, 152 | ha mindene utána megy is.~A bíróságok egy egész évig
13843 IV, 152 | abban még egy tiszttartó is!~Vígan, boldogan éltek az
13844 IV, 152 | Talán ellopta valaki! Mikor is láttuk utoljára? Igaz, a
13845 IV, 152 | ujjam, de a Bimbó farát is érte a hegye.~- Hajrá, Csákó,
13846 IV, 152 | kijött a lánc.~De a fal is vele dõlt, a fallal pedig
13847 IV, 152 | temetésen ott volt Bilinke uram is és váltig jajveszékelt: »
13848 IV, 152 | odáig érne a kocsi, már õ is ott áll véletlenül a ház
13849 IV, 152 | békés sövény mögé; de rá is fér a szegény Garamra a
13850 IV, 152 | esztendõbõl a leghitványabbik. Meg is kérdezte múltkor az idegen
13851 IV, 152 | kutya, de sovány a vidék is. A magyar rónák arany kalásza
13852 IV, 152 | zab terem és krumpli. S az is csak akkor terem, ha nagyon
13853 IV, 152 | legények.~Hát az Ancsurka is szép leány - legalább a
13854 IV, 152 | Ancsurka vállait tán össze is törné egy közönséges zsák.
13855 IV, 152 | karjait kibírnák.~Hát az is valami. Mert Matykóval meg
13856 IV, 152 | tenné a két karját.~Bezzeg õ is sorát keríti, hogy megálljon
13857 IV, 152 | kocsi-szerkezetbe, de az is megtörténik, hogy a nyerges
13858 IV, 152 | éppen kint van az Ancsurka is, beszélgetésbe erednek,
13859 IV, 152 | volt ez a muskátli-ablakos is, mint a többi; késõbb ahogy
13860 IV, 152 | benne?~- Nem voltam, de nem is megyek, ha csak…~- Eredj,
13861 IV, 152 | hallottam a híredet. De nekem ne is mondj ilyeneket, mert megborzadok
13862 IV, 152 | Elmennék, mondom, ha te is eljönnél… ha te fognád a
13863 IV, 152 | hangon. - Hisz a sekrestyés is elmehet veled, ha csak az
13864 IV, 152 | kibuggyantak a könnyek, és most is csak azt dadogta fejét lesütve:~-
13865 IV, 152 | csak az ostoráig, annak is csak a hegyéig jutott el.
13866 IV, 152 | jutott el. De hiszen az ostor is a Matykóé - és azt Matykó
13867 IV, 152 | tovább, mert lehetetlen is, minthogy a Ferraris Artúr
13868 IV, 152 | szavai ide a harmadik szobába is áthatoltak:~- Majd adok
13869 IV, 152 | feleségem asztalán. Meg is kérdeztem, ki küldte. »Egy
13870 IV, 152 | bokrétájáról van szó. Elvégre is semmi se volna benne, ha
13871 IV, 152 | vagy kétszer volt ebéden is. Az illendõség is úgy hozná
13872 IV, 152 | ebéden is. Az illendõség is úgy hozná magával, hogy
13873 IV, 152 | virágokat. De ha Barcsó küldte is, hát mi van abban? Semmi
13874 IV, 152 | Ámbátor, hogy ez a Barcsó is szép, érdekes fiatalember,
13875 IV, 152 | hasztalan. Barcsó még így is szebb volt.~Valami ellenállhatatlan
13876 IV, 152 | színháznál, sõt már haza is érhetett.~Nyugtalanságomban
13877 IV, 152 | Nyugtalanságomban kétszer is kimentem az öreg írnokhoz.~-
13878 IV, 152 | szolgálhatok vele. Éppen a felesége is kereste.~- Úgy? Minek?~Az
13879 IV, 152 | Nos?~- Nincs ott.~- Nem is volt?~- Nem.~Az arcába néztem.~-
13880 IV, 152 | tekintetes uram. Ugyan miért is csalnám meg ebben?~Igaza
13881 IV, 152 | elõtt, hogy már gyanakodni is kezdek. Ostoba vagyok. A
13882 IV, 152 | természetes, hogy gyanakszom is.~De ez nem járja, illetlen
13883 IV, 152 | siettem. Miért? Hát tudom is én miért. Csak úgy. Hazamentem,
13884 IV, 152 | varrt, nála volt a húga is (egy igen csinos leány,
13885 IV, 152 | varrt az asszony, de már az is bántott, mikor az utcáról
13886 IV, 152 | hogy lássák, és hogy õ is lásson. Forrni kezdett bennem
13887 IV, 152 | Alföld, ez az Alföld…~Bántam is én most az Alföldet, mérges
13888 IV, 152 | mondja. Ej, az emberi ész is csak olyan, mint a rossz
13889 IV, 152 | átvizsgáltam a harmadikat is, de a bokréta ott sem volt.~
13890 IV, 152 | az olyan férj különben is veszve van), leültem tehát
13891 IV, 152 | érte, erre aztán a haját is megcsókoltam, amiért a feleségem »
13892 IV, 152 | modorú egyéniség?~De bántam is én most már! Hadd zörögjön,
13893 IV, 152 | tükör - feleltem -, magam is hallottam a recsegését.~
13894 IV, 152 | elváltunk, Barcsó bement, én is tovább folytattam az utamat
13895 IV, 152 | kis ártatlan asszonyka meg is érdemli, hogy a szemét róla
13896 IV, 152 | kedves virágokat, hogy mit is beszélt csak az a Barcsóné?
13897 IV, 152 | Bagatell az egész. És én nem is haragszom. Annak a kedves,
13898 IV, 152 | tolvaj! Hja, a szerelem is virág, mely néha a mocsarakból
13899 IV, 152 | az Alföldön, még a torony is), melynek az árnyéka feketén
13900 IV, 152 | siet, minélfogva a pincér is siessen cito, citissime.
13901 IV, 152 | citissime. A korhelyekben is van poézis. Azok is csinálnak
13902 IV, 152 | korhelyekben is van poézis. Azok is csinálnak maguknak virágnyelvet.~
13903 IV, 152 | magával hozván a két táblát is, a tartlihieroglifekkel (
13904 IV, 152 | Gyuri elmosolyodott:~- Én is örültem, hogy a nagyságos
13905 IV, 152 | csokrot. Még az a kis béka is hogy hazudott, mint a parancsolat.
13906 IV, 152 | Talán már titkos találkáik is voltak. - Oh, istenem, istenem,
13907 IV, 152 | Eredj, utálatos víz, te is szõke vagy, mint a feleségem.
13908 IV, 152 | vádoljam? Megölte, talán jól is tette. Készületlenül, lankadtan,
13909 IV, 152 | azt a latort! Sirathatod is, mert sohasem látod többé!~*~
13910 IV, 152 | hangon:~- Ön szamár!~Én erre is csak meghajtottam magamat.
13911 IV, 152 | tegyek? És meglehet, igaz is, hogy szamár vagyok.~- Erdélyi
13912 IV, 152 | szüleimnél hagytam Annát (ki nem is gyanította lelki tépelõdéseimet
13913 IV, 152 | Néhány nap múlva az utódomat is kinevezték, s nem volt most
13914 IV, 152 | belenyugodni, aminthogy bele is nyugodott a városka (hiszen
13915 IV, 152 | A papucs-férjek számára is kigondolt valami enyhítõt
13916 IV, 152 | olvasó. Olyan bankett volt ez is, mint a többi; körülöttem
13917 IV, 152 | szónoklat remeke volt. Még ma is megvan valahol az Anna szekrényében
13918 IV, 152 | Angliát, még tetejébe Irlandot is, ha olyan rendõrséget mutat
13919 IV, 152 | forintért még a vánkost is kilopják a fejed alól. Probatum
13920 IV, 152 | Ott volt Cseretneky Laci is, tanúm rá. Idehíjjam?~-
13921 IV, 152 | elváltunk tõle, még Cseretneky is azt mondá: »Nagy oktondi
13922 IV, 152 | egy rendõr állt, mintha õ is a csokrot nézné. Egy hirtelen
13923 IV, 152 | kacsintva. »Szép annak a gazdája is« felelte õ visszakacsintva. »
13924 IV, 152 | És egy negyedóra múlva el is hozta a köpenyege alatt.~
13925 IV, 152 | magát!~Rendesen akad mecénás is, de nem mindég. Ilyen zsenigyerek
13926 IV, 152 | valaki?~A mi városunkban is volt egy írnok, a polgármester
13927 IV, 152 | Temesvárról. Ohó, hát õ is itt volt? Az »õ« a negyedik
13928 IV, 152 | a polgármesterné füleibe is eljutott. (Volt is emiatt
13929 IV, 152 | füleibe is eljutott. (Volt is emiatt otthon nemulass.)
13930 IV, 152 | S azon felül veszedelmes is, gondolta a polgármester,
13931 IV, 152 | városban akad egy vad zseni, az is bizonyos, hogy minden városban
13932 IV, 152 | tanácsos akar lenni. Erre is ajánlok fogadást.~Ez a valaki
13933 IV, 152 | Ha az egyik van, másik is van.~Nálunk is volt, Fodor
13934 IV, 152 | van, másik is van.~Nálunk is volt, Fodor Kálmán úr. S
13935 IV, 152 | Szegény Kalanda! Talán nem is látjuk soha többé, csak
13936 IV, 152 | ki van képezve.~Biztatták is váltig a protektorok (de
13937 IV, 152 | tudta megmondani, pedig nem is igen volt még több ötvenese
13938 IV, 152 | hír, s egyben a csúfolódás is, mely kellemetlenül érinté
13939 IV, 152 | piktort! Hanem biz az jobban is festhette volna azt az ötvenest.
13940 IV, 152 | bankócsinálóra már a törvény is rátette a kezét, most már
13941 IV, 152 | mikor jött egy, a törvénynél is nagyobb hatalom, a véletlen.
13942 IV, 152 | virágját, Jankó! De nagy szamár is volnál, ha ma száraz-kenyér
13943 IV, 152 | kis ördögök!«~De a lánykák is elõugrottak a nagy bankó
13944 IV, 152 | Még ott nyomban táncra is kerekedtek elõtte, az a
13945 IV, 152 | hivatalos idõ utolsó negyedét is a toronyóra, bezárta a még
13946 IV, 152 | az egykori mecénásokból is nehányan.~Az elnök kikérdezte
13947 IV, 152 | Feleljen. Ösmerje be. Hiába is tagadná. A corpus delicti
13948 IV, 152 | mondása megmarad még akkor is, mikor már senki sem fogja
13949 IV, 152 | tanácsos volt. A skíz még akkor is létezni fog és uralkodik
13950 IV, 152 | a nagy, hatalmas bástyát is veszély környékezi, már
13951 IV, 152 | üssék.~A nemes kompánia most is együtt van. A hatalmasok.
13952 IV, 152 | szûz a dohány, arra meg is esküszöm). Holott a Tisza-rezsim
13953 IV, 152 | semmi. Nagyobb csodákat is mívelt már ennél a vármegye.~
13954 IV, 152 | száz forintért!~A titkár is mosolyog, de hogyisne, hogyisne!
13955 IV, 152 | hallgatja, pedig tudom, õ is nevethetnék.~Hát úgy történt,
13956 IV, 152 | a kártyáit, bizony most is csak tizenegy tizenkettõ
13957 IV, 152 | legelész egy sorban, mire õ is rázendíti:~- Kontra a játéknak.~
13958 IV, 152 | fõispán extázisban. - Az is az én jelenlétemben, képviselõ
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9500 | 9501-10000 | 10001-10500 | 10501-11000 | 11001-11500 | 11501-12000 | 12001-12500 | 12501-13000 | 13001-13500 | 13501-13958 |