Rész, Fejezet

 1   1,  12 |   megõrizzem? - kérdé aztán kissé szégyenlõsen.~- Fáradi Veres László.~
 2   1,  13 |     tárgyat, mintegy röstelkedve, szégyenlõsen.~- Hát igenis, beleugrottam.
 3   1,  17 |         eltakarta vele a félarcát szégyenlõsen.~- Igen.~- Nos, - kérdé
 4   1,  18 | asszonyszemély, megtörölte száját szégyenlõsen a kendõjével - de már akkor
 5   1,  20 |          úrnak.~- Kitõl?~Pogácsné szégyenlõsen törülte meg a fején levõ
 6   1,  21 |          Veronka lehúzta kendõjét szégyenlõsen egész az orra hegyéig és
 7   1,  23 |          száját nyitja, beszaladt szégyenlõsen a mûhelybe, s hogy anyám
 8   1,  26 |       elveszti. Hanka különben is szégyenlõsen, zavartan viselte a nagy
 9   1,  31 |       piros lett, mint a kapos, s szégyenlõsen meglapulva osont el a sok
10   1,  32 |           Én - rebegte az halkan, szégyenlõsen.~- No, hát ez jól van kigondolva -
11 III,  34 |   szemérmesen lesütötte s halkan, szégyenlõsen mondá:~- Hát arról én, úgy
12 III,  115|         el?~Judit lesütötte fejét szégyenlõsen, majd sólyomtekintetet vetve
13 III,  148|       morogta Gergely úr, a fejét szégyenlõsen lesütve.~Le is süthette,