Rész, Fejezet

 1  II,  34 |  nyúlcsalád tanyázott. Két fiatal nyulacska ült a puha gyepágyon. A
 2  II,  34 |         szép reggelen a nagyobbik nyulacska szüleitől -; én már jól
 3  II,  34 |         Nem szívesen hallgatott a nyulacska ezen intésekre. Amint anyja,
 4  II,  34 |   ugrándozom egy kicsit - szólt a nyulacska -; s ha jön is a vadász,
 5  II,  34 |       messziről meglátom.~Hanem a nyulacska mégsem látta meg a vadászt, -
 6  II,  34 | nyulacskát. »Kvi! kvi!« kiabált a nyulacska, hanem a vadász tarisznyájába
 7  II,  34 |       gyermekeim örvendeni.~A kis nyulacska fájdalmasan panaszkodott
 8  II,  34 |           egyedül az ólba, mert a nyulacska könnyen elszaladhat. De
 9  II,  34 |     világosság beférhetett. A kis nyulacska egészen elszomorodva guggolt
10  II,  34 |   közelebb jött, hogy megfogja, a nyulacska megrémülve szaladt tovább,
11  II,  34 |     csókolózni.~Ez idõtõl fogva a nyulacska nem távozott el egyedül
12 III,  65 |          kicsit.~- Itt futott egy nyulacska… erre… erre.~Amire aztán
13  IV,  151|          az - csitítanak -, a kis nyulacska. Csak a Bercike kis nyula.~